Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 77. szám - Szerény észrevételek a Semmitőszék f. é aug. 22. 8847. sz. a. határozatára

306 Legfőbb itélöszéki döntvény. (Folytatás.) Patvarkodás esete nem forog fenn, ha az egyszer már megkezdett perben az ügyiratok elveszvén, fel nem találhatók s igy felperes ujabb keresetet indítani kényszerítve volt. Felperes a társasági üzletviszony lételét illetőleg alperes beismerésére hivatkozván, azt az ellene szóló egész tartalom szerint köteles elfogadni. A bíróságon kívüli beismerés igazolása élnem fogadható oly tanú vallomásának alapján, ki azon állítólagos beismerésnél jelen nem volt. Az eljáró első bíróság, a komáromi kir. törvényszék következőleg itélt: „Felperes az állítólagos rozsvételből eredő árkülömbözet iránti követelésével — alperes czég pedig 50 mérő zab megtérítése iránti viszonkeresetével feltétlenül elutasittatván, utóbbi köteles felperesnek 777 f. 50 kr. tőkét, ennek 1866. június 25-tőli 65- kamatjait 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni s a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek — azon esetben, ha felperes az oda itélt pótesküt az iránt: „hogy az alperes czéggel 1866. május 5-én közösen vásárolt 500 mérő zab mennyiségből az ő tudta és beleegyezése uélkül az alperes czég 400 mérőt Jelinek nevü bécsi kereskedőnek Almásra szállítva mérőnkint 2 frt. 32 krjával valósággal eladván, ezen vételár felperest illető fele részével vagyis 440 frtal inindez ideig- adósa," — továbbá „hogy a IL sz. alatti 1866. május 14-én kelt okmány által eladott 450 mérő búza vételnél alperes czégnek üzlettársa volt" — leteendi. — Tartozik tehát stb. stb. Indokok: „A D. alatti felperes ellenében teljes bizony-erejü intő levél szerint 1866. évi május 3-án felperes azon czélból ment alperes czég üzleti helyiségébe, hogy ott az állítólagos rozs adásvevésről, Schlusbrief — vagy is írásbeli szerződés állítassák ki 9 s hogy felperes a vétefre 200 frt. foglalót fizessen le. Ezen körülmény által tehát kétségtelenül jeleztetik, hogy a mennyiben a kérdéses rozs iránt a felek közt csakugyan folytak alkudozások — ha nem köttetett is ki világosan az Írásbeli szerződés, de mindenesetre felperes is az üzlet megkötését csak a Sclusbrief aláírása s a 200 frt. foglaló átadása által vélte teljesen biztosítottnak, — s igy tekintve, hogy alperes czég által az aláírás és a foglaló átvétele az állítólagos alkudozás napján — tehát még akkor lőn megtagadva, midőn az üzlet megsemmisüléséből felperesre tettleges kár, avagy haszon megszűnte következtethető nem volt; a mint egyrészről a gabona árak csökkenése esetében — az aláírás megtagadása és foglaló visszautasitása után — alperes czég felperestől az árkülönbözet megtérítését követelni nem lett volna jogosítva, úgy más részről az 1866. május 3-án állítólagosán létrejött szóbeli megállapodás teljes bebizonyítása esetében is az végérvényesen megkötött szóbeli szerződésnek tekinthető; s alperes czég az árkülönbözet megtérítésére kötelezhető nem volt. „Alperes czég abbeli állítását hogy a közösen megvett zab nem 500 — hanem 900 mérő volt, felperes tagadása ellenében, semmivel sem bizonyítván, az 50 m. zab megtérítése iránti viszonkeresetével elutasítandó volt. ,,Fittler Gyula aggálytalan tanú hit alatti határozott vallomása, alperes czégnek bíróságon kívüli abbeli beismerésére nézve, hogy a már hivatkozott megintésben részletezett zab- és buza-vételnél felperes, az alperes czégnek csakugyan üzletársa volt, — fél bizonyítékot képezvén, annak kiegészítése végett felperesnek a főeskü odaítélendő s letétele esetében alperes czég — miután azt, hogy a 100 mérő zab gróf Stollberg —Grünnther részére az ő tudomásával adatott el, beismerte, a búza-vételre felhozott felperes részről kétségbe vont azon állítását pedig, hogy felperes üzlettárs minősége foglaló é3 vételár lefizetésétől volt feltételezve — be nem bizonyította, — a terményeknek nem kifogásolt vitelára, és illetőleg árkülönbözése megtérítésében s a kamatokban elmarasztalandó volt. „Az 1866. évi 2024. sz. alatt benyújtott kereset által indított perben az ügyiratok fellelhetők nem levén, felperes jelen követelésének érvényesithetése czéljából utalva volt uj kereset benyújtására, s igy alperesezégnek a perpatvarkodási büntetés kimondása iránti kérelme — valamint kereseti halmozottsága végett tett kifogásai, tekintve, hogy felperesi követelések hasonnemü jogügyletekből erednek, s általában a kereset a perr. 64. §-nak megfelelőleg van szerkesztve — birói figyelembe nem vétethettek." —(1872, január 24. — 2628 sz. a.) Sesnmitöszéki döntvények. El nem háríthatott akadálynak (perrend. 306. §.) elfogadandó, ha a fé\ a képviselőválasztási jog gyakorlata miatta bíróság székhelyén meg nem jelenheteit; s az által a helybeli ügyvédek is akadályozva voltak képviseltetésébem. Pekurár Mária — Lupsa Vikemia b.-komlósi lakos ellen a Zsombolyai kir. jbiróság előtt keresetet indítván, tárgyalásra f. évi június 19-ki tüzetett ki, mellyen alperes meg nem jelenvén, makacssági ítélettel elmarasztaltatott. Ennek folytán a marasztalt fél igazolási keresetet adott be, de azt a jbiróság f. év július 24. 1224. sz. végzésével elutasította, mert alperes elhárithatlan akadályt nem tudott kimutatni, miután, daczára az azon napra kitűzött képviselő választásnak, délelőtt Zsombolyán a tárgyalásra megjelenhetett, vagy maga helyett a helybeli négy ügyvéd közül valamelyiket képviseletével megbízhatta volna; és a bíróság a határnap kitűzésénél nem lehetet figyelemmel a választási napra, mert ez akkor még nem tudatott, kihirdetve nem volt. Ezen határozat ellen igazoló fél sem. panaszt adott be, mivel elhárithatlan akadálynak tekintendő az, hogy a tárgyalási napra B.-Komlóson képviselő választás volt, s onnan politikai joggyakorlatától való megfosztás nélkül el nem maradhatott, egyszerre pedig mindkét helyen megnem jelenhetett, mert B.-Komlós Zsámbolyától két mértföldnyire esik, és az nap fuvarost nem is lehetett bármi árért kapni, mig az ottani ügyvédek is mind a választásnál voltak elfoglalva. A Semmitőszék a panaszlott végzést a 297 §. 17. p. alapján megsemmisítette, s az igazolásnak helyt