Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 1. szám - Jogi reformjaink s igazságszolgáltatásunk állapotja

4 val. — Mert a felek beismerték, mikép e birtokok jelen- I leg összesítési per alatt állanak s mitsem jövedelmeznek — miért is csak az összesítéskor megítélendő birtokrészek j vétethettek osztály alá. XIII. Jesztrében: A felperesek által 20. sz. a. i felmutatott telekk. kivonatban foglalt bel s külbirtok, — ! ezen birtok 8600ftban megalapított becsárának 1849-tőli j 4°/0 kamatjai, ahhoz tartozó regálék, s ezeknek 1849 sept. j 26-tóli évi jövedelmei; és 2/4 urb. telek kárpótlása 1848- ' tóli 5°/0 kamatjával. — Mert ezen birtok osztály alá tartozását maga alperes elleniratában beismerte; — annak mennyisége s minősége pedig felperesileg előmutatott telekk. kivonattal teljesen igazoltatott. — Az úrbéri kárpótlás pedig az összeirási jegyzőkönyvvel igazolt beismerésen alapszik. XIV. Szürnyegen: a lefolyó arányositási s öszszesitési perben megítélendő birtok javadalmaival — és | úrbéri telek s 1 úrbéri zsellér utáni kárpótlás — 1848tóli 5°/0 kamatjával. Mert összeíráskor ezen ősi birtok mennyisége s minősége iránt az egyesség megtörténvén — ez okból az közösnek volt megítélendő. XV. Nagyerdőn: az arányos-összesítési perben megítélendő rész javadalmaival; mert összeíráskor ez is egyességileg közosztály alá tartozónak nyilváníttatott. XVI. S z i 1 v á s-ú j f a 1 u b a n egy úrbéri telek utáni kárpótlás 1848 máj. l-töli 5°/0 kamataival, mert összeíráskor alperes beismerte, hogy itt a közös szülék után 1 urb. telek maradt; mivel azonban ugyanakkor elvállalt kötelezettsége ellenére nem igazolta, hogy az a fiágat illeti, azt. szinte osztály alá kellett bocsátani. XVII. G-yörgyiben: az összesítéskor kihasítandó részbirtok, javadalmaival — valamint az ott létezett úrbéri telkekért járó s felveendő összes kárpótlás — és 25 h. erdő. Mert összeíráskor ezen osztály iránt közös megál- i lapodás jött elő. XVIII. Bernát fa Iván: a szerzeményi befektetés ! azaz 207 vonásforint 4/5 kr az V. alatti számítás szerinti | kamatokkal. — Mert ezen birtok fiágat illetvén s a C. ! végrendeletben is alperesnek hagy ományoztatván, osztály alá csak felperes által követelt s alperesileg is felajánlott beruházások osztály alá vehetők. XIX. Szinán: 1 hold belbirtok épülettel; 30 hold j külbirtok; s ezek 1850 ft becsárának 1849 sept. 26-tóli | 4°/0 kamatja; továbbá a közösen felveendő úrbéri kárpótlás kamatostól; és az összesítési arányosításkor megité- J lendő javadalmak — mert ezen birtok közössége s az, hogy e birtok összesítés alatt létezik, az ö=szeiráskor be lett ismerve. (Folyt, köv.) Törvényczikk a bírósági végrehajtókról. (Kihirdettetett a képviselőházban 1871. dec. 20, főrendiházban dec. 21.) 1. S. Minden első folyamodást! törvényszék és járásbíróság mellé bírósági végrehajtók alkalmazandók a szükséges számban, kiket az igazságügyminister nevez ki. 2. §. Bírósági végrehajtónak csak oly magyar állampolgárt lehet kinevezni, a ki a) életének 24-ik évét betöltötte, feddhetetlen jellemű s vagyona fölött rendelkezési joggal bir ; s a ki egyszersmind b) a következő szakaszban meghatározott vizsgát jó sikerrel etette. 3. §. A vizsga bármelyik első fokú kir. törvényszék előtt tehető le és szóbeli s Írásbeli. A vizsgáló bizottság az elnökön kivül két itélő bíróból áll. A képesítettnek képességi bizonyítvány adandó ki. A szóbeli vizsga tárgyai : a jelen törvény s az annak alapján kiadandó utasítás és egyéb törvényeknek s törvényes rendeleteknek, a bírósági végrehajtók hatáskörére és eljárására vonatkozó határozatai. Az írásbeli vizsga tárgyát az illető fogalmazási képességének megbirálása képezi, tekintettel azon számviteli és írásbeli teendökro , melyek a bírósági végrehajtónak szolgálatához tartoznak. A fentebbi vizsga ietétele alól felmentetnek, kik a bírói halalomról szóló 1869. XIV. t. cz. 6- és 7-ik §§-aiban megh^tárözott képességgel bírnak. 4. §. A bírósági végrehajtó kineveztetése után a hivatalos eskü letétele végett legfeljebb 30 nap alatt azon t >rvényszék elnökénél, melynek területére végrehajtónak kineveztetett, jelentkezni tartozik. Az eskü letétele után azonnal köteles hivatalát elfoglalói. Ha ezen idő alatt nem jelentkezik, vagy hivatalát azonnal el nem foglalja, ugy tekintetik, mintha lemondott volna, kivéve ha igazolni tudja, hogy ezen mulasztását legyőzhetlen akadályok okozták. 5. §. A bírósági végrehajtó nem lehet oly hivatalban vagy szolgálatban, s nem vihet oly üzletet vagy foglalkozást, mely által hivatalbeli kötelességének pontos és hü teljesítésében akadályoztatnék. 6. §. A bírósági végrehajtók dijait, a melyek e törvény 21. és 24-ik szakaszaiban vannak meghatározva, a felek tartoznak fizetni. 7. §. Minden bírósági végrehajtónak külön hivatalos pecsétje és hitelesített könyve van. A pecsétet, valamiot a könyvet a hivatali eskünek letétele után árának megtérítése mellett a törvényszék elnökétől kapja. A pecsét közepét Magyarország czimere képezi, körirata pedig ezen szavakat : „Birósági végrehajtó", — valamtnt azon bíróság megjelölését tartalmazza, — melynél az illető alkalmazva van. 8. §. A birósági végrehajtó könyvét pontosan és rendesen tartozik vezetni, abban vakarást vagy törlést tenni nem szabad; s ha valamely tétel tévedésből helytelenül iktattatott be, a kiigazításnak olyképen kell történni, hogy az előbbi írás olvasható maradjon ; de ily esetben a kiigazítás okát ugyanazon tételnél a könyv utolsó rovatában külön meg kell jegyezni. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt. fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocái Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.