Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 75. szám - A perrend 66-ik §-áról

azon illetőségek a záloganyaperben tüzetesen meg nem ha- 1 tároztattak volna, mi nem áll. Az első bir. Ítélet ugyanis nemcsak tüzetesen, de határozottan is kijelölte illetőségüket. Ez tehát jogérvényes Ítélettel már egyszer megalapítva levén, arra a bíróság többé ki nem terjeszkedhetik. — Továbbá a tábla illetőségüket 7 1/2/96-ra szorította, s azt hogy az 18/96-datnem tesz, azzal indokolja, mintha egyik 1/8-ad = 12/96 rész szerzőjeként a záloglevél szerint négyen t. i. Orosztouyi Miklós, Borbála, Fitos és Flórián Katalin lennének tekintendők. A záloglevelet azonban az anyaperbeli ítéletek már jogérvényesen megmagyarázták s kimondották, hogy Orosztonyi Miklóst s Borbálát illeti egyedül ezen kérdéses 1/8 rész is, vagyis azon 1/8 melyet Orosztonyi Miklós és Borbála — Fitostól, Flóriántól s néhai Flórián örököseitől megszereztek együtt. E részben sem lehet tehát többé az érvényes ítéleten változtatni. Továbbá utóbb nevezettektől megszerzett 12/96részből alpereseknek 1 iy2/96-dot ítél azon okból, hogy az 1/8-ad a záloglevél szerint négyfelé osztandó mi nem áll, mert mint fentebb igazoltatott, azon 1/8 részt a két Orosztonyi szerezték s igy az 4 felé nem osztható, felhozatik a mellett az is, hogy Flórián Sándor örökösei a 12/96 részből 6/96-dot a zálogper befejezte után eladták Palocsaiéknak, s hogy a két Orosztonyi, Fitos és Flórián Kata ezen 6/96-dot csak alzálogul adták a báróné elődeinek — mire megjegyzendő', hogy a mit az anyaperbeli itélet alpereseknek határozottan megitélt, az 1723 47. t. cz. ellenére azon örökösök jogosan el nem adhatták; mint a báróné sem vehette meg. Egyébiránt a záloglevél keltekor a báróné elődje mint az összes 12/96, ugy az ál- ! litólag ebben benlevő Flórián Sándor-féle 6/96 részre . ^ A*.™ la <xa Ornnztnn.vialz-Qt aaí^t * .,1 ~ j <1-~ ~ ~ »a ononaíf ket elismerte — mivel szemben figyelembe nem vehető, mintha az Orosztonyiak csak alzálogbaadók lennének. — Tovább az 1 1!2 |96 rész mellett az is hozatik fel, hogy Orosztonyi Miklós fia, László az öröklött 1 1/2/96 részét f 1820-ban ujabb 32 évre elzálogosította Paloehaynénak, e { rrsz tehát alpereseket nem illetheti, mit megczáfol az I anyaperbeli itélet, melyben alpereseknek ezen rész is meg lett ítélve, mivel 6|96 és 12|96-dért avatkoztak be, miben foglaltatik Orosztonyi M. része is, mi fiára s ezután O Borbálára átszállott. — Továbbá a vérség közös jogfentartója és felperes Szeles Dániel az anyaperben az egész vérség nevében elismerte, hogy a beavatkozókat, (jelen alpereseket) Orosztonyi jusson 18|96 rész illeti — ennek ellenkezője tehát jelen perben már vita tárgya nem lehet. — A táblai itélet a zálog öszszeget határjárási, tagositási stb. költségeket 7 1|2|96 rész arányban rendeli fizetni — miután azonban 18j96-od alapíttatott meg illetősége kiil az anyaperben, azon összegek is ily arányban meghatározandók. A kálózi molnár ház becsérték fizetését nem lehetett elrendelni mert azáloglevél szerint ott már ak- I kor létezett egy malom, ez pedig molnár-lak nélkül nem is képzelhető :igy nem a malomgát költségeit sem, mert a íentartás költségei a zálogbavevőt terhelik, nem végre a kalózi épületek és kút becsértékét sem, mert 1816-ban a zálogbavevő le lett tiltva minden építkezéstől, tehát csak az 1816 előttiek, ha az igazoltatik, fizetendők meg, annál inkább mert az alapperbeni itélet is csak az 1816 előtti építkezések becsértékét engedi meg felszámittatni. Felperesek szinte felebbeztek; mert szerintök a be- ' avatkozó alpereseket a birtok felének 7 lj2,96 da nem illetheti; — mert mint a záloglevélben foglalt 22875 frt ugy az Orosztonyi B. által felvett 800 rh. forint is péngő pénzben alapítandó meg; mert a fizetési adók megtérítését mellőzni nem lehet: A legfőbb ítélőszék következőleg ítélt. „A kir. tábla ítélete 2-od r. alperesek birtok illetőségének mennyisége és az általuk a birtok visszavételekor egyidejűleg fizetendő összeg aránya tekintetében megváltoztatik, és e részben az első bir. itélet hagya ik helyben. „Az 1798. évben adott 803 rh. forint felül fizetési összeg minőségére nézve pedig mindkét alsó bírósági itélet m'gváltoztatik, és ezen összeg 800 pengő vagyis 840 o. é. írtban állapittatik meg — mely összeget 2-od r. alperesek a birtok visszavételekor egyidejűleg felperesnek visszafizetni köteleztetnek. „A zálog kiváltási 22875 frt összeg minőségére, ugy alperesek illetőségéba jutandó épületekben tett javítások megtérítésére, 2-od r. alpereseket feltételesen kötelező, — valamint minden egyéb felebbezett pontjaira nézve is, a kir. tábla Ítélete helyben — a nem felebbezetekben érintetlenül hagyatik. „Indokok. Meg kellett a táblai ítéletet a 2-od r. alpereseknek kibocsátandó birtokmennyisége, és ebből folyólag alperesek által fizetendő összeg aránya tekintetében változtatni, mert a zálogváltási perben hozott, 2-od s 3-ad bíróságilag helybenhagyott ítéletben Orosztonyi Borbála illetősége 1116 vagy s 6 96 — az Orosztonyi M. s Borbála által Flórián Sándor örököseitől megszerzett, PS boavabiioíű jelenlegi 2 od. r. alperesekre háromlott illetőség 1|8 vagyis 12|96 — összesen tehát 3j 16 vagyis 18 96 részben jogérvényesen már megalapittatott; — ezen felszámitási perben tehát e kérdést mint bíróilag már elitéltet újra vita és itélet tárgyául tenni többé nem lehetett; — mihezképest e részben az e. bir. Ítéletet kellett helybenhagyni; s miután eszerint felperes 1896 rész birtok kibocsájtására lett kötelezve, ebből önkényt következik, hogy alperesek által fizetendő összegek is ezen .nagyobb arányban vagyis 18J96. részben teljesitendök. „Meg kellett tovább a 800 frt felülfizetési összeg minőségére nézve mindkét birósági ítéletet változtatni, mert 1798. évben, midőn a kérdéses felülfizetés történt, csak pengő pénz volt forgalomban, miután pedig azon összeget, melyet a zálogba vevő adott, kiváltáskor a kiváltó azon mennyiségben tartozik visszafizetni, alperesek is ez okból a jogelődjük által felvett s igy egészben birtok illetőségüket terhelő 800 pengő vagy is 840 o. é. frtbau voltak elmarasztalandók. „ A kir. táblai Ítéletet felebbezett minden egyéb részeiben,az ott felhozott s azokra vonatkozó indokáiból,a ki váltási zálogösszeg minősége tekintetében azért kellett helybenhagyni, mert a 22875 sz. zálog összeg, a kiváltási perben hozott itélet által váltó pénzben már jógerejüleg mecy lett alapítva". (1872 július 8. — 3949 sz. a.)