Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 75. szám - A perrend 66-ik §-áról

azon illetőségek a záloganyaperben tüzetesen meg nem ha- 1 tároztattak volna, mi nem áll. Az első bir. Ítélet ugyanis nemcsak tüzetesen, de határozottan is kijelölte illetősé­güket. Ez tehát jogérvényes Ítélettel már egyszer meg­alapítva levén, arra a bíróság többé ki nem terjeszked­hetik. — Továbbá a tábla illetőségüket 7 1/2/96-ra szo­rította, s azt hogy az 18/96-datnem tesz, azzal indokolja, mintha egyik 1/8-ad = 12/96 rész szerzőjeként a zálog­levél szerint négyen t. i. Orosztouyi Miklós, Borbála, Fitos és Flórián Katalin lennének tekintendők. A záloglevelet azonban az anyaperbeli ítéletek már jogérvényesen meg­magyarázták s kimondották, hogy Orosztonyi Miklóst s Borbálát illeti egyedül ezen kérdéses 1/8 rész is, vagy­is azon 1/8 melyet Orosztonyi Miklós és Borbála — Fi­tostól, Flóriántól s néhai Flórián örököseitől megszerez­tek együtt. E részben sem lehet tehát többé az érvényes ítéleten változtatni. Továbbá utóbb nevezettektől megszer­zett 12/96részből alpereseknek 1 iy2/96-dot ítél azon okból, hogy az 1/8-ad a záloglevél szerint négyfelé osztandó mi nem áll, mert mint fentebb igazoltatott, azon 1/8 részt a két Orosztonyi szerezték s igy az 4 felé nem osztható, felhozatik a mellett az is, hogy Flórián Sándor örökösei a 12/96 részből 6/96-dot a zálogper befejezte után elad­ták Palocsaiéknak, s hogy a két Orosztonyi, Fitos és Fló­rián Kata ezen 6/96-dot csak alzálogul adták a báróné elődeinek — mire megjegyzendő', hogy a mit az anya­perbeli itélet alpereseknek határozottan megitélt, az 1723 47. t. cz. ellenére azon örökösök jogosan el nem adhatták; mint a báróné sem vehette meg. Egyébiránt a záloglevél keltekor a báróné elődje mint az összes 12/96, ugy az ál- ! litólag ebben benlevő Flórián Sándor-féle 6/96 részre . ^ A*.™ la <xa Ornnztnn.vialz-Qt aaí^t * .,1 ~ j <1-~ ~ ~ »a ononaíf ket elismerte — mivel szemben figyelembe nem vehető, mintha az Orosztonyiak csak alzálogbaadók lennének. — Tovább az 1 1!2 |96 rész mellett az is hozatik fel, hogy Orosztonyi Miklós fia, László az öröklött 1 1/2/96 részét f 1820-ban ujabb 32 évre elzálogosította Paloehaynénak, e { rrsz tehát alpereseket nem illetheti, mit megczáfol az I anyaperbeli itélet, melyben alpereseknek ezen rész is meg lett ítélve, mivel 6|96 és 12|96-dért avatkoztak be, miben foglaltatik Orosztonyi M. része is, mi fiára s ezután O Borbálára átszállott. — Továbbá a vérség kö­zös jogfentartója és felperes Szeles Dániel az anyaperben az egész vérség nevében elismerte, hogy a beavatkozókat, (jelen alpereseket) Orosztonyi jusson 18|96 rész illeti — ennek ellenkezője tehát jelen perben már vita tárgya nem lehet. — A táblai itélet a zálog öszszeget határjárási, ta­gositási stb. költségeket 7 1|2|96 rész arányban rendeli fizetni — miután azonban 18j96-od alapíttatott meg ille­tősége kiil az anyaperben, azon összegek is ily arányban meghatározandók. A kálózi molnár ház becsérték fizetését nem lehetett elrendelni mert azáloglevél szerint ott már ak- I kor létezett egy malom, ez pedig molnár-lak nélkül nem is képzelhető :igy nem a malomgát költségeit sem, mert a íen­tartás költségei a zálogbavevőt terhelik, nem végre a kalózi épületek és kút becsértékét sem, mert 1816-ban a zálogba­vevő le lett tiltva minden építkezéstől, tehát csak az 1816 előttiek, ha az igazoltatik, fizetendők meg, annál inkább mert az alapperbeni itélet is csak az 1816 előtti építke­zések becsértékét engedi meg felszámittatni. Felperesek szinte felebbeztek; mert szerintök a be- ' avatkozó alpereseket a birtok felének 7 lj2,96 da nem il­letheti; — mert mint a záloglevélben foglalt 22875 frt ugy az Orosztonyi B. által felvett 800 rh. forint is péngő pénzben alapítandó meg; mert a fizetési adók megtéríté­sét mellőzni nem lehet: A legfőbb ítélőszék következőleg ítélt. „A kir. tábla ítélete 2-od r. alperesek birtok illető­ségének mennyisége és az általuk a birtok visszavétele­kor egyidejűleg fizetendő összeg aránya tekintetében megváltoztatik, és e részben az első bir. itélet hagya ik helyben. „Az 1798. évben adott 803 rh. forint felül fizetési összeg minőségére nézve pedig mindkét alsó bírósági ité­let m'gváltoztatik, és ezen összeg 800 pengő vagyis 840 o. é. írtban állapittatik meg — mely összeget 2-od r. al­peresek a birtok visszavételekor egyidejűleg felperesnek visszafizetni köteleztetnek. „A zálog kiváltási 22875 frt összeg minőségére, ugy alperesek illetőségéba jutandó épületekben tett javítások megtérítésére, 2-od r. alpereseket feltételesen kötelező, — valamint minden egyéb felebbezett pontjaira nézve is, a kir. tábla Ítélete helyben — a nem felebbezetekben érin­tetlenül hagyatik. „Indokok. Meg kellett a táblai ítéletet a 2-od r. al­pereseknek kibocsátandó birtokmennyisége, és ebből fo­lyólag alperesek által fizetendő összeg aránya tekinteté­ben változtatni, mert a zálogváltási perben hozott, 2-od s 3-ad bíróságilag helybenhagyott ítéletben Orosztonyi Borbála illetősége 1116 vagy s 6 96 — az Orosztonyi M. s Borbála által Flórián Sándor örököseitől megszerzett, PS boavabiioíű jelenlegi 2 od. r. alperesekre háromlott ille­tőség 1|8 vagyis 12|96 — összesen tehát 3j 16 vagyis 18 96 részben jogérvényesen már megalapittatott; — ezen felszámitási perben tehát e kérdést mint bíróilag már el­itéltet újra vita és itélet tárgyául tenni többé nem lehe­tett; — mihezképest e részben az e. bir. Ítéletet kellett helybenhagyni; s miután eszerint felperes 1896 rész birtok kibocsájtására lett kötelezve, ebből önkényt követ­kezik, hogy alperesek által fizetendő összegek is ezen .na­gyobb arányban vagyis 18J96. részben teljesitendök. „Meg kellett tovább a 800 frt felülfizetési összeg minőségére nézve mindkét birósági ítéletet változtatni, mert 1798. évben, midőn a kérdéses felülfizetés történt, csak pengő pénz volt forgalomban, miután pedig azon összeget, melyet a zálogba vevő adott, kiváltáskor a ki­váltó azon mennyiségben tartozik visszafizetni, alperesek is ez okból a jogelődjük által felvett s igy egészben bir­tok illetőségüket terhelő 800 pengő vagy is 840 o. é. frt­bau voltak elmarasztalandók. „ A kir. táblai Ítéletet felebbezett minden egyéb részei­ben,az ott felhozott s azokra vonatkozó indokáiból,a ki váltá­si zálogösszeg minősége tekintetében azért kellett helyben­hagyni, mert a 22875 sz. zálog összeg, a kiváltási perben hozott itélet által váltó pénzben már jógerejüleg mecy lett alapítva". (1872 július 8. — 3949 sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom