Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1872 / 75. szám - A perrend 66-ik §-áról
299 Seinmitöszéki döntvények. El nem háríthatott akadálynak tekintendő (perr. 306 §), ha annak, ki magyarul nem tud, a magyarul szálló idéző vég. zés meg nem magyaráztatott. A 262. §. szabálya nem szorítkozik csupán azokra, kik szoros értelemben véve olvasni nem tudnak, hanem kiterjed azokra ii, kik magyarul nem tudnak. Grünbaum Vilmos — Galbavi András ellen 30 for. 56 kr. követelés iránt sommás keresetet indítván; s azt befejezvén, alperesnek az eskü oda ítéltetett s folyó év 346 sz. végzéssel annak letételére határnap tüzetett ki. Erre azonban alperes meg nem jelenvén — igazolásaal élt, alapul azt hozván fel, hogy elhárithatlan akadály miatt nem jelenhetett meg, miután magyarul nem tudván, az idézés tartalmát nem értette, s az nem i< magyaráztatott meg, mit a kézbesítési bizonyítvány is tanusit. Az eljáró vágujhelyi jbiróság f. év 1248 sz. végzetével az igazolásnak helyt nem adott, mert az elhárithatlan akadály fenforgását nem igazolta; mert az, hogy téve sen magyaráztatott volna meg a határnap kitűzése a kihallgatott kézbesítő' előadása által megc^áfoltatott; s merc el nem fogadható ok az is, hogy a vevényen a megmagyarázás eszközlése kitéve nincs, mivel a perr. 262 § szerint ezen szabály csak azoknál alkalmazandó kik írni olvasni nem tudnak, holott alperes írni is, olvasni is tud. Alperes ezen végzés ellen semmisógi panasszal élt, mert a vevény szerint a végzés tartalma a magyarul nem tudó alperesnek nem lett megmagyarázva; de be van igazolva az is, bogy a kézbesítő nem is tud magyarul s így a magyarázatot nem is teljesíthette; s igy az alperes meg nem érthette, hogy az eskü letétele mily napra tüzetett ki. A Semmitőszék e panasznak helyt adván, a neheztelt 1248 sz. alatti végzést megsemmisítette a perr. 297 § 1. p. alapján, és az igazolásnak helytadva a jbiróságnak meghagyta, hogy alperesnek a megítélt főeskü letételére az elmulasztott határidő helyett uj határnapot tűzzön ki. „Mert igazolva levén az, hogy az eskü letétele végett a 346 sz. végzéssel kitűzött határnapra szóló idéző végzés a magyarul nem tudó alperesnek meg nem magyaráztatott, de a kézbesítő által — ez magyar nyelven szinte nem értvén — meg sem magyaráztathatott. — „Ezen körülmény alperesre nézve oly elhárithatlan akadályt képezett, mely miatt a panaszlott végzés megsemmisítése mellett az igazolásnak a perr. 306 § alapján helytadni kellett." (1872 aug 22. — 9011 sz.) A kiskorú gyermekek, s az apa, mint azok természetes s törv. gyámja közt, és mint ugyanazon hagyatékra vonatkozó örökösök közt érdek összeütközése forogván femn, az apa gyermekeit gyámhalósági felhatalmazás hiányában jogérvényesen nem képviselheti. Hivatalból észlelendő semmisítő esetet képez, ha az első bíróság az ügy érdemébe nem bocsátkozva, a keresetei csak ily érdek összeütközés s hiányos képviselet miatt utasította el, a fölebbmteli bíróság azonban magában az ügy érdemében is határozott. Fábry László mint kiskorú gyermekei természetes és törv. gyámja (képviselve Sigmund Vilmos pesti ügyvéd által) — Fábry Zsuzsi, Juli,Amdreánszky Fábry Adélu illetőleg kisk íru gyermekei term. s törvényes gyámj t, Andreánszky Miksa stb, ugy Fábry János, Lajos, s Adolf ellen, (képviselve Szeraenyei János, Liszi István, s H >rváth Károly, pesti ügyvédek által.) Pest város volttszéke előtt, zálogjog előjegyzés igazolása, s 15,000 frt. egyetemleges megfizetése iránt pert indítottak, ni dyben az ügy letárgyalása után a városi tszék 1871 okt. 30 án 41643 -z. ítélettel, Fábry László mint örökös és kiskorú gyermekei, mint gyámja közötti összeütközése folytán, felperest keresetével elutasitotta s 300 frt. pörköltségben elmarasztalta. A kir. tábla felper. felebbezése folytán 1872. évi mar• tius 11-ón, 4515 sz. a. Ítélettel a tszéki ítéletet megváltoztatván, alpereseket 13761 írt. tőke s permeginditástóli kamataiban s 150 frt. perköítségben örökségük erejéig egyetemleg elmarasztalta. A legtöbb Ítélőszék azonban, hová az ügy további felebbezés folytán került, mind az első biró, mind a kir. tábla eljárásában hivatalból észlelendő semmiségi esetet látváu fenforogni azt a Sammitőszék elébe terjesztette. Mert az iratokból kiderült, h)gy Fábry László felperes, s az általa képviselt kiskorú gyermekei köít érdekösszeütközés forog fenn, a mannyiben a 15,030 frt. fize tése, ha a követelés megítéltetnék, ő is mint egyik örökös társat terhelné, és a mennyiben felperes ezentőkeöszszeg kamataira haszonélvezeti jogot igényel, alparesek. pedig a kereseti összegnek, habár tartozatlanul is felperes kezéhezi kifizetését vitatják, és az általa felvett 12S00, és 7140 frt. leszámítását kérik, — ily érdek-összeütközés esetében, minthogy a főgyámhatósági felhatalmazás hiányzik, azapa gyermekeit jogérvényesen nem képviselhetvén, a perr. 11 § ban foglalt sémin, eset forog fenn. — De az iratokból kiderült az is, hogy a midőn az első bíróság ítéletében felperest csak a fennebbi érdek összeütközés indokából utasította el keresetével, s ac ügy érdemleges megbirálásába nem is bocsátkozott, a pesti kir. tábla ellenben ítéletével az első bírósági Ítéletben felhozott elöze'es kérdéseldöntése helyett az ügyben érdemlegesen határozott, és ennek folytán jelen perben az ügy érdemére nézve a perrend szabályai ellenére az első biróság nem is ha tározott. A Semitőszék mind az első bírósági tszék, mind a kir. tábla ítéletét a 297 § 1-ső s 14-dik §. alapján s a 304 § alkalmazásával megsemmisitette,az eljárás félbeszakítását kimondotta, és a tszéket a parr. 11 § értelmében további eljárásra utasította. Indokok: Felperesként fe'lépett Fábry László, mint néhai Fábry János egyik örököse és mint kiskorú gyermekei term. s törvényes gyámja közt jelen ügyben érdek-összeütközés forog fenn annyiban, a mennyiben a) A kereseti 15,000 frt. fizetése, ha megitéltetnék, őt is mint örökös társat aránylag terheli; —• és annyiban, mennyiben b) Ő maga ezen tőkeösszeg kamataira haszonélvezeti jogot igényel, alperesek pedig a kereseti összegnek, habár 75*