Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 75. szám - A perrend 66-ik §-áról

Pest, 1872. kedd scpt. 24. 75. szám. Tizennegyedik évfolyam. TŐRVÉlVYSZfeKI CSARNOK, Tartalom: A perrend G6-ik §§-áról. — Legfőbb itélőazéki s — Samu. döntv. — Rendeletek. / A perrend 66-ik §-áról. Náményi József kir. albiró úrtól (Abauj-Szántón.) E szaklap keretében a perrendtartás számos szakaszát láttuk már több oldalról megvilágítva, legközelebb a 235-ik §-ról közlött s valóban sok tanulmánnyal irt értekezés is nem kevés szolgálatot tett a jogtudománnyal foglalkozóknak — és sajnos ugyan, de tagadhatatlan, hogy e közleményekre, a különböző magyarázatokra tág tért nyitó alaki törvényünk mellett, felette nagy szükség van. Felvéve például a perrend 66-ik szakaszát, tapasztaljuk, miként ezen § is különböző értelmezéseket enged. Az első' pontban jelesül határozottan kimondatik, hogy több követelést csak akkor lehet egy keresetben összefoglalni, ha azok ugyanazon egy jogalapból erednek. Ez magában nagyon czélszerü s nagyon helyes, hogy ha p. o. ii bérlő a fizotcit olmulnQTtjn, jog«->»iWa legyen, a tulajdonos a bérlemény megszüntetése s a hátralékos bérösszeg iránti követelését ellenében ugyan egy keresetben előadni. És miért? mert mindkét követelése egy jogalapból, a bérleti szerződésben foglalt kötelezettség mulasztásából származik. Úgyde a felvett szakasz második pontjára támasz kodva, mivel abban megengedtetik, hogy ha nem ugyanazon jogalapból származik is több követelés, ha azon biróság, melynél a kereset beadatott, az előterjesztett követelések mindenikére illetékes — akkor is összefoglalhatók több követelések egy keresetben, — ismétlem hogy e pontra támaszkodva sokan azon nézetben vannak, hogy mindtnnemü követelést, melyekre külön-külön valamely biróság illetékes,egyszerre s egy keresetben lehet követelésbe venni. — így tudok esetet, midőn sommás biróság előtt egy keresetben adóssági követelés és becstelenitési birság kérelett megítéltetni! Miért ne lehetne ily értelmezés mellett adósságot visszahelyezést, mesgyeigazitást, bérlemény fentartást, szóval a perrend 93-ik §-ában foglalt mindennemű követelést együttesen egy keresetben összefoglalni, hiszen megtörténhetik, hogy ilynemű követelései ugyanegy felperesnek, ugyanazon alperes ellenében lehetnek. Vagy miért ne lehetne a királyi törvényszékek előtt ingatlan birtok feletti tulajdonjogot és házasság felbontását egy keresetben kérelmezni, hiszen a biróság mind két követelésre nézve illetékes! Én részemről ily nézetben nem vagyok, ily jogi ehaoszt teremteni a törvényhozó testület nem akarhatott, — és ha visszaemlékezünk azon indokolásra, mely mellett a törvény ezen 66-ik szakasza a törvényhozó testület elé terjesztetett, hol is a következők találhatók: „az eljárás olcsósága ajánlá ezt, s azon észlelet, hogy a bíróságok eddig sem voltak gátolva az itélet hozásban azáltal, hogy a kereset, mint péld. a számadási perekben különböző tételeket foglalt magában", — látjuk, miként egyátalán nem arra akart a törvényhozás tért nyitni, hogy minden féle követelések össze vissza zavartassanak, hanem egyedül azon kényeimet akarta megadni a követelő félnek, miként mint a fentemitett indokolásban példával is illustráltatik, ha nem egy jogalapból származik is valamely félnek követelése, azaz, ha nem csupán kötelezvény, hanem egyszersmind szerződés vagy követelés alapjául szolgáló más tény körülmény Jegyen is a jog alap, jogosítva legyen az egyenlően illetékes biróság előtt több követelé.--eit egy keresetben előterjeszteni. Véleményem szerint e szakasz első és második p. közötti látszólagosan messze eltérő különbséget csak ioy íoiíot. írtoimuou; » Lgfy i^v.^.+ íoltonni "f., tiogy a torvény létesítése által elérni szándékolt czél, vagyis az eljárás olcsósága s a perek számainak kevesbitése megközelittetik. Az hiszem tehát, a törvény ratióját figyelembe véve nincs senki, vagy helyes következtetés mellett nem lehet, ki vitatni akarhatná, hogy a perrend 66-ik §-a második pontjában foglalt látszat oly értelmezésre vezetne, miként a különben minden egyes jogi esetben illetékes biróság hatáskörébe tartozó eseteket — egy keresetlevélben,jogosítva lenne valaki mindannyi kívánalmait együttesen előterjeszteni. Legfőbb itélöszéki döntvény. A zálogváltási perben a birtok illetőség jogérvényesen megalapitalván, e kérdés a felszámitásiperben többé vita s itélet tárgyául nem szolgálhat. A zálogbavevö által adott zálog sommá a kiváltó által hason mennyiségben visszafizetendő, tehát az 1798. évben adott pénz-összeg, mint akkor forgalomban levő egyedüli pengöpénz, ez időszerimi kiváltáskor is pengőpénzben megtérítendő. (V é g e.) A táblai itélet ellen 2-od alperesek éltek felebbezéssel; mert az a kálózi s kuldói alperesekot illető birtokrészek megalapítására kiterjeszkedett azon okból, mintha