Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 74. szám - A közegészség a bünfenyitő eljárással szemközt. (Vége)

294 Vádló ily sajnos körülmények közt, tisztából kifolyó kötelességének ismerte, a felebbezés jog orvoslatát ismét igénybe venni, minek folytán akir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék, 1872. május 27-én 1213/6. sz. a. a következő Ítéletet hozta: „Panaszos részéről kár fenn nem forogván, a büntetésre nézve pedig a panaszost nem illetvén meg a felebbezés, ennek elvetésével a per felül vizsgálatlanul viszszaküldetik.'' Az elmondott jogi esetből tehát a következő tanúságokat lehet meríteni: Bünfenyitő eljárásunkkal nem ellenkezik, hogy habár a csalásnak megtörténte, s annak a vádlott által lett elkövettetése itéletileg elismertetik is, — azért vádlott tényálladék hiányában felmentessék. A gyógyszerész mindenféle visszaélést elkövethet, büntetlenül, ha ahhoz egy pár orvos, bármi oknál fogva is, belenyugvását adja. A magán vádlónak felebbezési joga nincs, még ott sem, hol a feljelentést hivatalos kötelességénél fogva tette. E jogosultságot egyébiránt a bíróságok tetszés szerint megadják vagy megtagadják. De van még egy ut, hol a vádló a közügyben fel léphet, és azt megragadni nem is mulasztotta el. Az esetet feljelentette a nm. belügyminisztériumnak, mely hivatva van a gyógyszertárak feletti főfelügyeletre. Reményleni lehet, hogy ott a feljelentés nagyobb figyelemre fog méltatni. Az eredmény annak idején tudatva leend. Legfőbb itélöszéki döntvény. A zálogváltási perben a birtok illetőség jogérvényesen megalapitatván, e kérdés a felszámitásiperben többé vita s Ítélet tárgyául nem szolgálhat. A zálogbavevö által adott zálog sommá a kiváltó állal hason mennyiségben visszafizetendő, tehát az 1798. évben adott pénz-összeg, mint akkor forgalomban levő egyedüli pengöpénz, ez időszerinti kiváltáskor is pengöpénzben megtérítendő. (Folytatás.) A kir. táblai ítélet indokolásának folytatása következő: Orosztonyi Miklós által elzálogosított Flórián Sándor-féle 3/*96 illetőleg az örökeladások folytán csak 1 l/z/96 rész alperesek javára meg nem állapitathatott; mert ezen birtokrészt alperesek nem a záloglevél alapján, hanem Orosztonyi Miklós mag nélkül elhalt fia O. László után követelik törvényes öröklés alapján; Orosztonyi László azonban a kérdéses részt Palocsay Ferdinándnak s nejének 1820 jul. 2-kán további 32 évre zálogba adta; alperesek tehát zálogváltási jogukat azon birtokrészre nézve igénybevett törvényes öröklés czimén ezúttal nem érvényesíthetik, nem tekintethetvén alaposnak azon kifogásuk, hogy O. László az osztatlan állapotban levő zálogbirtokot a per folyama alatt ujabbi záloggal érvényesen meg nem terhelhette; mert habár az elzálogitó feleknek osztályrészeik a zálogbirtokból tettleg ki nem hasittattak, mindazáltal a záloglevélben minden egyes elzálogitó fél illetőségének arányos hányadrésze tüzetesen megjelöltetett s igy O. László jogosítva volt attya O. Miklós után öröklött s az egész zálogbirtokhozi arányra nézve meghatározott illetőségét perfolyama alatt is megterhelni „A. zálogösszeg s beruházások cimén felszámított követelések az ítéleti összegekben megalapittattak, mert : „Az e. bir. Ítélettel az egész birtokot terhelő zálogösszeg 22,875 frban, váltópénzben jogérvényesen megalapítva levén, annak más pénznemben való megtéritése többé kérdés alá nem jöhet,? miért tekintetei arra,hogy a zálogösszeg 61 részért fizettetett s igy ugyanannyi rész között oszolván meg, azon arányban megtérítendő, — 2-od r. alperesekre 7 1/2/96 arányban esik 2812 forint 30 kr. váltópénz vagy is osztrák értékben 1181 frt. 25 kr. „Orosztonyi Borbála által felillfizetéskép felvett váltó pénzben számítandó 800 frt 2-od alperesek illetőségét terhelvén, általuk fizetendő 336 o. é. frt. — szintúgy a kalózi határjárási költség fejében felszámított, alperesileg nem kifogásolt 206 frtból 7 1/2/96 rész = 15 frt 60 kr. és az alperesek által szinte elfogadott kuldói úrbéri rendezési, tagositási, arányositási 1542 frt költségek feléuek 7 1/2/96 része. „Miután a záloglevél 4-ik pontjaként a zálogbirtokkal csak egy sárból rakott s náddal fedett.kocsma, és egy köböl épült malom adatott át, s mintán a záloglevélben hasznos és szükséges építések megengedve, de ily beruzások megtérítését felperes követelni törvény szerint jogosítva is van: ennélfogva 2-od alperesek azon két épületen felül a zálogbirtokon fennálló s a becslevél nyomán tisztán gazdasági czélokra szánt, de ilyeknek a'peresileg is elismert építések szabályszerűen kiderített becsértékének, illetőségük arányában s illetőleg egészben való megtérítésére kötelezvék. A megtérítést alperesek per során maguk it felajánlják, ha és mennyiben az épületek 1816 dec. 16-ka, mint az első bir. Ítéletben is érvényben fentartott birói letiltás napja előtt emeltettek s ez idő óta át nem alakitattak; az előbbi körülméuy bizonyitása azonban a zálogbirtokos épitési jogosultsága mellett alpereseket terheli, a mint ast az e részbeni tanú bizonyításnak ellenbeszédükben lett fentartása által magok is beismerni látszanak; minthogy azonban alperesek ez irányban bizonyítékot nem szolgáltattak, és a becslevéloen felhozott átalakítások által az épületek hasznos és szükséges rendeltetésiiktől el nem vonattak, — ez okoknál fogva 2-od alperereket a birói becsű utján megalapított becsérték megtérítésére akként kellett kötelezni, hogy az egésí zálogbirtokhoz tartozó kalózi molnárház 510 frt becsértékéből 7 1/2/96 illetőségük arányában46 frt 15 krt, többiben pedig a becsű szerinti egész értékét azon épületeknek megfizetni tartoznak, melyek kihasítandó birtok részükbe esetleg esni fognak. A kálózi malomgát a birtokértékét és hasznosítását növelő beruházást képezvén alpereseket 1200 frt becsértékből 7 1/2/96 arányban terheli 147 frt 54 kr. „Erdő járási kövételésétől felperes a per során elállott, rongálások czimén pedig alperesek mit sem követeltek." stb. stb. (Vége köv.)