Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 63. szám - A törv. rendt. 235. §-áról

252 „tekintve, hogy a törvény fenebbi határozott rendelkezéséből önként következik, miszerint az első folyam, törvényszékeknél is az itélő birák száma sem nagyobb, sem pedig kisebb nem lehet, mint azt a perrend 5. §-sa rendeli, — miután különben a törvényhozás azon nyill czélja, hogy a kisebb tanácsok határozatai mindenkor nagyobb tanácsok által felülvizsgáltassanak, s hogy az igazság kiszolgáltatása körül az egyöntetűség behozattassék és fentartassék, érvényesíthető nem lenne; „tekintve továbbá, miként az 1871. évi 31. t. cz. 10. §-a a perr. emiitett 5. §-ának száma iránt tett rendelkezését a bűnügyekre nézve is, melyeknél életbevágó nagy fontosságuknál fogva minden ingadozás mellőzése elutasithatlanul szükséges — kiterjeszti, — az ugyanazon törvényczikk 24. §-sa pedig a polg. ügyekkel rokon természetű telekkönyvi ügyekre nézve kötelezőleg kimondja, miszerint az utóbb nevezettek első bíróságilag 3 tagú tanácsban intézendők el; „s tekintettel végre arra is, hogy a királyi bírósági szervezésnek életbelépte folytán a törvényhatósági bíróságoknál fenállott minden eltérő szokás és gyakorlat végképen megszűnt. „Miután a szótöbbséggel létrejött fenforgó ítélet hozatalakor az első folyamodásu tszék nem volt a perrend '5. §. szabálya szerint alakítva, mennyiben a tanácskozásban és szavazásban az elnökön kívül két bíró helyett hat bíró vett részt." (1872. jul, 25. — 8164. sz. a.) gazs. miniszteri rendelet a törvényszékek kereskedelmi tanácsainak alapitásáról. Hivatalos uton nyert tudomás szerint a marosvásárhelyi kir. ítélő tábla területéhez tartozó némely kir. törvényszéknél azon gyakorlat áll fenn, hogy a kereskedelmi és váltóügyek előadására mindenkor két törvényszéki biró és két kereskedelmi ülnök hivatik meg az ülésbe, s a kereskedői csődök is ugyanily módon alakított tanácsokban ítéltetnek el. A kereskedelmi tanácsoknak ekként való egybeállítása az 1853. évi május hó 3-án közzétett bírósági ügyrendtertás 150. §-ban gyökerezik, mely rendelet nincs többé hatályban. — Az 1868. 54. t. cz. 25. és 27. §§-ban emiitett kivételes bíróságok ugyanis, melyekre nézve az 1869. évi april hó 29 én kibocsátott rendelet bevezetésések harmadik bekezdésében az előbb fenállott ügyviteli szabályok fenhagyattak, az 1871. XXXI. t. cz. életbeléptetése folytán megszűnvén s azok helyébe az idézett nörvény 1. §-nak b) pontja és 18. § sa értelmében, a felállított elsőfolyamodásu kir. törvényszékek lépvén, ez okból a kereskedelmi és váltóügyek elbírálására hivatott itélő tanácsokban is, a szavazó birák számának meghatározása tekintetéből, most már nem az 1853. évi ügyrentartás 150. §-a, hanem az 1868. 54. t. cz. 5. §-sa a szabályozó; azon különbséggel, hogy a váltó és kereskedelmi ügyek elintézéséhez 1871 XXXLt.cz. 7 §aszerint nevezendő kereskedelmi ülnökök is meghívandók lévén, minthogy a bíróságok szervezése Magyarországban és Erdélyben az 1871. XXXI. t. cz. értelmében teljesen azonos, az egyes tanácsokba Ítélethozatal végett meghivandó kereskedelmi ülnökök száma is,a pesti kir. tábla területén fennálló 1840. XV. t. cz. II. R. 5. §-nak analógiájához képest határozandó meg. A mi továbbá a csődügyeket illeti, ezekre nézve egyátalán nincs helye kereskedői ülnökök részvételének, mert a csőügyekben való birói illetőség az 1868. 54. t. cz. 45. § a által Magyarországban és Erdélyben egyenlően szabályoztatván, a feloszlatott törvényhatósági bíróságok, valamint az azok helyébe lépett kir. törvényszékekre nézve az itélőtanácsoknak csődügyekbeni alakítása tekintetéből egyedül és kizárólag a törvénykezési rendtartás 3. §-a volt és irányadó jelenleg is, annál inkább, mivel a kereskedői csődök birói illetőségére nézve, az 1871. XXXI. t. cz. 26. §-a csak a budapesti kir. kereskedelmi- és váltó- törvényizék területére nézve tett kivételt. (1872. július 30-án — 21887. sz. a.) — biztos helyről nyert értesülés szerint a minisztertanács a törvényszéki kerületi orvosi intézmény eszméjétől eltért, mert ezen intézményt a jelen szervezetben nem találta a kitűzött czélnak megfelelőnek. Ennek folytán, addig is, mig e tárgyban a törvényhozás határozni fog, a törvényszéki orvosi teendők teljesítésével minden törvényszéknél egy orvostudor fog megbízatni, a „kir törvényszéki orvos" czimmel ruháztatik fel, s működéséért minden egyes esetben a meghatározott dijakban részesittetik. Ugyanezen okból az igazságügyminiszterium a kerületi orvosi állásokra beérkezett összes pályázati folyamodványok visszaküldése iránt már intézkedett. — (Hivatalos Budapesti Közlöny aug. 7-ik száma.) Csődök. Stainbach György pesti bejegy. kereskedő e pesti keresk. tszéknél — bejei. aug. 28—30. perü Kuncz; — Árvay Gyula seregélyesi gyógyszerész e. sz. fehérvári tszék. bejei. aug. 29 — 31. perü Gonda. — Nyisnyay János csabai lakos e., b. gyulai tszék. bejei. 29 — 31 perü Moldoványi Gyula; — Horovitz Filip s társa bej. czég e újvidéki tszék. bej. aug. 21 — 23. perü Erdélyi,— Dávid József pesti bejegy. kereskedő e. pesti keresk. tszék bej. aug. 28. perü Dobos, — Viski Lajos kereskedő e tordai tszék. bej. aug. 22. perü Nagy Imre. — Hirschl Katali e nagykanizsai tszék bejei. aug. 21 — 23. perügyelő Hertelendy Béla nagy Kanizsán. Felelős szerkesitö és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Regjeién e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: helváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, Sándor-utcza, 13. sz. a.