Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 62. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 8. [r.]

246 ujabbi lefizetése iránt bepereltetnek. — Történtek s történhetnek pedig ezen esetek egészen jóhiszemüleg az árvás pénztárak részéről is t. i. midőn valamelyik követelő árva nagy korúvá válván, és történetesen szomszédja, vagy más rokona adósa lévén, az a követelt a leggyakori abb esetben rendes nyugta mellett kifizette, de a kötelezőt vissza nem kaphatta, mert a nagykorúvá vált árva kezében nem volt, de nem is törődött a kötelezővel, vagy a kitáblázással, még kevésbbé azzal, hogy a történt kifizetést a gyámhatóságnak bejelentse és a kötelezőt viszszakövetelje. — Ebből kifolyólag az adós többé az árvás pénztárba kamatot nem fizetet, és ennek folytán sok esetben a tőkére is bepereltetett. — Ez esetbon legfeljebb az első perköltségek veszélyeztetnek és egyéb hátránya nincs, mert igazolja, hogy illetékesen fizette le a tartozást, és az árvatárban adóssága törlesztetik. De máskép fordul elő az eset a nem árvatári kötelezőnél, ha t. i. egyjmagános roszhiszernüleg a neki kifizetett, de vissza nem szolgáltatott kötelezőt engedmény kép odább adja. — Ekkor okvetlenül ily engedményezett követel — ha a köttlező szabályszerűen bekeblezve átengedményeztetik — az eredeti adós által ujabban is kifizetendő, mert ily engedményes az által, hogy a kötelező neki bekeblezetten engedményeztetettjó hiszemű a tkv.hitelében biró szerzőnek tekintendő. — A kétzser fizetőnek van ugyan polgári és fenyítő uton keresete ily engedményező ellen, de rendesen siker nélkül, mert oly dologra csak az vetemedik, ki sikerre kilátást nem ad. Végre vAt oly eset is, hogy egy jó módú, becsületes és rendes kamatra adó azonban kevéssé feledékeny embernek azon baja történt, hogy pert kezdett oly adós ellen, ki őt kielégítette, de mindketten — adós és hitelező — a kötelező visszavevés és adásról elfelejkeztek. A hitelező ezen folyvást birtokában volt kötelezőjéből a rendes időre a kamatot nem kapván, az adóst beperelte. De az úgy a perfelvétel után kiegyenlíttetett. Ezen esetek nem fordulhatnak elő, ha a 81. szakasz d. tétele oda egészíttetik ki: hogy a hitelező törlési nyilatkozatán kívül a kötelező beterjesztése is kivántassék. Ha ily kötelező a kifizetés előtt elveszett volna, ugy ott vannak az ezen eljárás körüli szabályok. — Önkényt értetődik, hogy annak az esetben megtörténni nem kell, ha csakis a zálogjog törlesztetik, de egyúttal a követel továbbra is megmarad. (Folytatás köv.) Seimuitoszéki döntvények. A perrend 464. %-ban említeti hivatalos lap alatt a hivatalos Buda-Pesti közlöny értendő. Nem képez semmiségi esetet, ha a felek elulasilalnak abbeli kérelmükkel, hogy az illető hivatalos hirdetmény valamely vidéki lapban télessék közzé. Schvarcz Fülöp,— G-oldhauerlgnácz ellen biztosítási végrehajtást eszközöltetvén, azon kérelemmel járult a tornaaljai járásbírósághoz, hogy a részére 1075 frt. erejéig elrendelt biztosításra nézve, az igények bejelentésére vonatkozó hirdetmény a Grömöri lapokban tétessék közzé. — A jbiróság azonban e kérelmet a perr. 464. § alapján visszautasította 1871. apr. 11. 286 sz. a. kelt végzésével, minthogy az idézett § világosan rendeli,hogy ha a lefoglalt tárgyak becsértéke a 300 frtot haladja az igény bejelentési hirdetmény a hivatalos lapban teendő közzé — ilyesnek pedig az ügyviteli szabályok utasítása szerint a Budapesti Közlöny van kijelölve. Ezen végzés ellen felperes semmiségi panasszal élt mivel az igényi hirdetmény közzététele bármely helybeli hivatalos közlönyben eszközölhető, s nem csupán a Budapesti Közlönyben — annál is inkább mert a perr. 464 § csupán hivatalos közlönyt emlit, mi alatt nem értendő szükségkép a Budapesti közlöny, hanem az illető fél szabadon kijelölheti a választandó hivatalos közlönyt. A semmitőszék azt elvetette „mert az eljáró jbiróság azáltal, hogy panaszlót abbeli kérelmével, hogy az illető hirdetmény a helybeli hivatalos Értesítőben tétessék közzé, a perr. 464. §-ra hi"vatkozva azzal utasította el, hogy emiitett §-ban foglalt azon kifejezés alatt ; „hivatalos lap" — a Buda! pesti Közlöny értendő, a perr. 297. §. alá eső semmiséget el nem követett." (1872 június 25 — 6726 sz. a.) A kereset hivatalbóli visszautasítására alapul nem szolgálhat, ha az telekkönyvi ügyekben jelen rendszernél a polgári törvényszékhez s nem a telekkönyvi osztályához czimeztetik. Az 1871. 31. t. cz. életbeléptével abirlokbiróság s ennek I telekkönyvi osztálya közt a bírói illetőségre nézve fennállott különbség megszűnt, s utóbbi teendői most a kir. törvényszékek hatáskörébe tartoznak. Friedman Samu s társai — Grlück Miksa ellen előjegyzés igazolása iránt a kassai kir. törvényszékhez folyamodtak — kérvényüket egyenesen a polgári tszékhez czimezvén. A kir. törvényszék az igazolási keresetet f. é. május 3. 2544 sz. a. kelt végzésével hivatalból visszautasította azon indokolással, mert a perr. 44. § szerint az előjegyzés igazolása iránti kereset a rendes polg. bíróság előtt csak akkor indítható ha az igazolási kérelem az előjegyzett követelés behajtása iránti kérelemmel együtt ugyanegy keresetlevélbe foglaltatik; jelen esetben azonban csupán a nyert előjegyzés igazolása kérelmeztetvén, ekként az idézett törvény szerint e kereset nem a polg. tszék hanem az előjegyzést elrendelő telekk. hatóság körébe tartozik, melynek külön irattárában léteznek az előjegyzés elrendelnsére vonatkozó elő iratok is — miért e helytelenül beadottt kereset az 51 § szerint visszautasítandó volt. Felperes ez ellen semm. panaszt adott be, mert az 1871. 31. t. cz. 24. § szerint a polgári törvényszékek, és a telekkönyvi hatóságok között fenállott különbség megszűnt. A Semmitőszék a sem. panasznak helyt adván a neheztelt végzést a 297 § 1. p. alapján megsemmisítette s a tszéket a kereset szabályszerű elintézésére utasította. „mert az 1871. 31. t. cz. életbeléptetése folytán a perr. 18. 19 §§-ban a birtokbiróság s ennek telekk. osztálya közt a bírói illetőségre nézve fennállott különbség megszüntvén, az 1871. 31. t. cz. 24 §-ként a telekk. ha-