Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 62. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 8. [r.]

247 tóság ttendői a kir. tszékek hatásköréhez tartoznak; — — azon körülmény tehát, hogy felperes keresetét a kir. székhez, s nem annak telekk. osztályához czimezte, a kereset hivataibóli visszautasítására okul nem szolgálhat." (1872. június 26. 7254 sz. a.) A tanúkihallgatási eljárás megsemmitésére alapos okai nem szolgálhat azon szabálytalanság, hogy a tanuk nem kihallgatlatásuk előtt, hanem annak megtörténterel figyelmeztettek a leteendő eskü szentségére s a hamis eskü következményeire. Foale Gabriella — Ketya Gyurka ellen az uj aradi kir. jbiróság előtt 160 frt s jár, iránt pert inditott, melyben a hivatkozott felperesi tanúk kihallgattatása elrendeltetett s eszközöltetett, minek alapján a jbiróság f. é. június 5 — 936. sz. a. Ítélettel alperest a keresetben elmarasztalta. Alperes ez ellen semm. panaszt adván be, azt különösen azzal támogatta, hogy a tanúk, mielőtt kihallgatattak, a törvény értelmében az eskü szentségére és a hamis eskü következményeire nem lettek figyelmeztetve, s átalában a 200 §-ban előirt eljárási szabályok teljesen mellőztettek. A Semmitöszék azt elvetette ; „rn e r t miután a tanúk kihallgatásuk után az eskü szentségére, és a hamis eskü következményeire figyelmeztettek, és vallomásaikat észrevétel nélkül esküvel megerősítették, — a jelen volt ellenfél pedig a vallomások iránt észrevételeket nem tett, s ellenkérdéseket sem intézett a tanúkhoz, — azon szabálytalanság, hogy a tanúk kihallgatásuk előtt nem figyelmeztettek az eskü következményeire — a tanúkihallgatási eljárás megsemmisítésére alapos okul nem szolgálhat" (1872. június 26. — 7297 sz. a.) Törvény a horvát-szlavón határörvidéki bírák felelősége áthelyezése stb. iránt. Vége. 21. Czikk. A fegyelmi bíróság elnöke által ez alapon elrendelendő szóbeli tárgyalás alkalmával a bírák egyike mint előadó előterjeszti az ügy állását, a mennyire az a tárgyalások által addig kiderittetett. Erre a vádlott hallgattatik ki, azután pedig a főállamügyész előadása és indítványa s a vádlott védbeszéde következnek. Az utolsó válasz minden esetben ez utóbbit illeti meg. A szóbeli tárgyalás nem nyilvános ülésben történik, azonban a vádlott bírói személynek szabadságában áll, három bizalmi férfiú bocsáttatását kívánni. 22. Czikk. Tanuknak netalán szükségessé vált további kihallgatása a fegyelmi bíróság belátásához képest vagy kiküldött bírói tag által, vagy az együtt ülő biróság előtt eszközöltetik; mi végre, valamint egyébb bizonyítékok előállítása czéljából is a tárgyalás folytatása más napra Í9 elhalasztható. 23. Czikk. A vádlott védőjét bírói kartársai sorából is választhatja. Ha a vádlott, megidéztetése ellenére is, a szóbeli tárgyalásra meg nem jelenik, a fegyelmi biróság személyes megjelenését rendelheti el. s a tárgyalást elhalaszthatja, vagy pedig a távollévőnek meg nem jelenése miatt, kartársai közül hivatalból képviselőt rendelhet s ez eljárást folytathatván, határozatot hozhat. 24. Czikk. Az itélet hozatalánál egyedül a szóbeli tárgyalás eredménye veendő figyelembe. A birák semmi nemű tételes bizonyitási szabályok által sem korlátolva, tisztán szabad, s a vádlott ellen és mellett felhozott ténykörülmények lelkiismeretes mérlegeléséből meritett meggyőződésük szerint Ítélnek. Az itélet, melynek a vádlott felmentetését, vagy elitéltetését s ez utóbbi esetben a fegyelmi büntetését kiszabását is tartalmaznia kell, a szóbeli tárgyalás berekesztése után az indokokkal együtt rögtön kihirdetendő, s ugy a vádlottnak, mint a főállamügyésznek kívánatra írásban is kézbesítendő. 25. Czikk. A szóbeli tárgyalás lényeges mozzanatairól jegyzőkönyv vezetendő, mely az elnök és jegyzőkönyvvezető által aláírandó. 26. Czikk. A főtörvényszék Ítélete ellen ugy a vádlott, mint az állam-főügyész az itélet kihirdetésétől számítandó 14 nap alatt a legfőbb itélőszékhez felebbezé-sel élhetnek. 27. Czikk. Ha a legfőbb Ítélőszék, mint felsőbb biróság ngy találja, hogy az ügy azonnali szóbeli tárgyalása ellen semmi akadály, különösen pedig jelentékenyebb formabeli hiány nem forog fenn, mire nézve minden esetben előleges határozat hozandó : a legfőbb ítélőszék elnöke a szóbeli tárgyalás napját kitűzi. A további eljárásra nézve a főtörvényszék fegyelmi eljárására vonatkozó szabályok irányadók. 28. Czikk. A legfőbb ítélőszék határozata ellen nincsen helye jogorvoslatnak. 29. Czikk. 3 év letelte után a biró, ha magát ez idő alatt kifogástalanul viselte, a személy-kimutatási táblázatában följegyzett feddés törlését kérelmezheti. Az ez iránti határozati jog a fegyelmi bíróságot illeti. 30. Czikk. A biró hivatalától időlegesen elmozdítható: a) ha a közönséges büntető eljárás utján elfogatása elrendeltetett, vagy ellene jogerőre még nem emelkedett oly itélet hozatott, mely hivatalvesztésre szól, vagy a hivatalvesztést törvény szerint maga után vonja ; b) ha fegyelmi eljárás utján a szolgálatbóli elbocsátásra szóló jogerőre még nem emelkedett itélet hozatott. Az időleges elmozdítás elrendelhető azon kívül a fegyelmi biróság által a fegyelmi vizsgálat megindításának elhatározásakor, valamint annak folyamatában, ugy nemkülönben az esetben is, ha a biró ellen büntető vizsgálat indíttatott meg, Valahányszor a vétség természete vagy súlyos volta az elmozdítást szükségessé tenni látszik. 31. Czikk. A 30-ik czikk a) és b) pontjaiban foglalt esetekben a biró közvetlen főnöke vagy a felsőbb bírói hatóság is elrendelheti a felfüggesztést, ez ügy azonban egyidejűleg az illető fegyelmi hiróság elé utalandó, mely a főállamügyész meghallgatása után a felfüggesztés jóváhagyása vagy megszüntetése fölött azonnal határozatot hoz. 32. Czikk. A főtörvényszék fegyelmi tanácsának felfüggesztésre szóló határozata ellen ugy az érdekelt birót, mint a főállamügyészt is, az értesítés napjától számított nyolez nap alatt felebbezési jog illeti meg a legfőbb itélőszékhez, de elhalasztó joghatály nélkül. 33. Czikk. A hivatalbóli időleges elmozditás idejére a fel1 függesztett fizetésének csak felét húzza. b'l*