Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 62. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 8. [r.]

Pest, 1872. péntek aug. 9. 62. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Telekk. reform. XEszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. Kopp Ferencz járásbiró úrtól. V^olytatás.) VIII. Kiemelendő az előbbi czikkben felhozott reform javaslat mellett mikép az az átalános tkvi szabályzattal sincs ellentétben, mert ha az eladó a hátralék biztosítá­sáról a vevő javára lemond, — mi tapasztalat szerint a ritka esetek közé tartozik és fog is tartozni — úgy ezt neki csak világosan ki kell nyilatkozatnia, melyre egye­dül megtörténik a bekeblezés. — Ha az eladó a hátralék vételár, vagy kikötmény bekeblezését a szerződésben ki­köti, és a bekeblezési kéretben is kérelmeztetik a bizto­sitás, ugy ezen esetekre indítványunk nem alkalmazandó és felesleges, ebben azonban valamely nehézség, vagy helytelenség nem rejlhet, miután ez csak egy általá­nosan elismert elv következménye, hogy t. i. a magán­jogi szerződések és ügyletek feletti törvényes rendelke­zések csak akkor alkalmazandók, ha a felek ez iránt meg i nem egyeztek, vagy nem intézkedtek. Ez áll az osztály­részekre és hagyatéki adósságokra nézve is. Igaz, hogy az itt előadottak inkább a méltányon alapszanak, és inkább az előbbi viszonyokból eredett ma­gánjogok feletti hivatalos őrködésből állanak, de a ta­pasztalat azok bizonyos iránybani elejtését még most nem javasolja.— Az egyetlen jogi alap, —mely ezen átiratások alkalmávali bekeblezést igazolja — csak abban lenne feltalálható, hogy ily adásvételi szerződések — ha nem is világosan oly feltételek mellett köttettek, melyek szerint a foganatositás csak feltételesen történ­hetik, mi különösen a kikötményes, vagy osztályos egyes­ségeknél fordul elő, hol a feltétlen tulajdonjog bekeble­zése egyoldalú kéret folytán az egyezség ellenére történnék. — Ebből azonban az következnék, hogy a kikötmény, vagy osztályrész egyuttali bejegyzése nélkül az átíratás nem volna elrendelhető, és a beadványozó el­utasítandó, — mi a gyakorlatban meg is történt. — Az összes, talán az érdeklett akaratja ellenére tett kikötmé­nyek bevezetése alig volna igazolható. A kikötmények, életjáradékok és egyéb személyes haszonélvezeti jogok, csak akkor volnának törleszthetők, ha az illető, vagy örökösei beleegyeznek, vagy ha az élvező halála után egy év lefolyt; ellenben egy bizonyos egyén javára feljegyzett élethosszaiglani lakás, tartás, ruházás, használás, vissza­vásárlás; — egy szóval, melyek csak bizonyos személy- | — Stmm. döntv. — Rendeletek. nek élete tartamára vannak kikötve, azonnal törleszhe­tők, mihelyt annak kimúlta begyőzve van. Az előbbiek bizonyos időre és az örökösük nyilat­kozatára voltak szorítandók, mert ily járadék stb. hátra­lékban lehet, melyet az örökösök jogosítva vanuak kö­vetelni; de elég egy év az ezek beleegyezése nélküli törlésre, mert ennek lefolyása alatí. annak behajtására elégségei az idő, holott hosszabb időrei elévülés a tulaj­donost igen korlátozná. A tkvi szabályrendelet 74. § a egyike azon szabá­lyoknak, melyekre — miután az ott előirt örökösi nyi­latkozat beadása meg van szüntetve — határozott eljá­rást kellene elrendelni, hogy a hitelezőknek alkalom adassék, az örökös ellen is biztosítást kereshetni; mert ellenkező esetben ezek mind kijátszásnak vannak kitéve. Ezt — miután ily féle hagya'éki eljárásunk nincsen — oly formán kelltne helyettesíteni, hogy ily örökös ellen elégséges legyen, az örökösödés megnyíltát begyőzni, mi egy községi és lelkészi bizonyítványból állhatna; mert valóban más szerünk nincs. — Mert valamint az osztrák eljárás szerint az örökösi nyilatkozat be nem adása, vagy az örökségrőli lemondás, vagy végre oly módon tett osztály folytán, mely szerint az adós már régebben ki lett elégítve — a hitelező ki lehet játszva, — habár a törvény erre nézve mit sem rendel — a hitelező ily kárt tűrni nem tartozik; mert adósának illetékes része fenn áll; csakhogy azt más vette át, és ez tartozik az arra tapadt terhet is viselni. — Erre vonatkozólag a polg. tkönyv 822. §-sának más szándéka nem is lehet; külön­ben az álegyezkedéseknek kapu nyittatnék. — Önként értetődik, hogy ha az adós részéről az öröklés előtti, az öröklésbőli végképeni kielégítés hitelesen begyőzve lesz, a hitelezőnek az öröklés megnyittával joga nem lenne bár­mily részből is kielégítést követelhetni. A 80. §. nehézkes és hézagos, itt t. i. csakis a tulaj­donra vonatkozó korlátozást említtetik, melyet azonban egyúttal a tulajdonosra is kellene kiterjeszteni. Ekkor az körülbelül igy szólhatna: A tulajdonos személyét, vagy annak tulajdonjogát korlátozó körülmények, az érvény­telennek itélt bevezetvények és nem igazolt tulajdonjogi előjegyzéseknek törlése csak a tulajdonlapon eszközlendó. Más személyre a tulajdonjognak bekeblezése az előb­binek hallgatag törlését foglalja magában. A gyakorlat azon sajnos tapasztalatra vezetett, hogy az adósok, midőn bekeblezett tartozásaikat kifizették és az eredeti kötelezőt a hitelezőtől visszakövetelni elmu­lasztják, gyakran azon helyzetbe jőnek, hogy a követel 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom