Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 62. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 8. [r.]

Pest, 1872. péntek aug. 9. 62. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Telekk. reform. XEszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. Kopp Ferencz járásbiró úrtól. V^olytatás.) VIII. Kiemelendő az előbbi czikkben felhozott reform javaslat mellett mikép az az átalános tkvi szabályzattal sincs ellentétben, mert ha az eladó a hátralék biztosításáról a vevő javára lemond, — mi tapasztalat szerint a ritka esetek közé tartozik és fog is tartozni — úgy ezt neki csak világosan ki kell nyilatkozatnia, melyre egyedül megtörténik a bekeblezés. — Ha az eladó a hátralék vételár, vagy kikötmény bekeblezését a szerződésben kiköti, és a bekeblezési kéretben is kérelmeztetik a biztositás, ugy ezen esetekre indítványunk nem alkalmazandó és felesleges, ebben azonban valamely nehézség, vagy helytelenség nem rejlhet, miután ez csak egy általánosan elismert elv következménye, hogy t. i. a magánjogi szerződések és ügyletek feletti törvényes rendelkezések csak akkor alkalmazandók, ha a felek ez iránt meg i nem egyeztek, vagy nem intézkedtek. Ez áll az osztályrészekre és hagyatéki adósságokra nézve is. Igaz, hogy az itt előadottak inkább a méltányon alapszanak, és inkább az előbbi viszonyokból eredett magánjogok feletti hivatalos őrködésből állanak, de a tapasztalat azok bizonyos iránybani elejtését még most nem javasolja.— Az egyetlen jogi alap, —mely ezen átiratások alkalmávali bekeblezést igazolja — csak abban lenne feltalálható, hogy ily adásvételi szerződések — ha nem is világosan oly feltételek mellett köttettek, melyek szerint a foganatositás csak feltételesen történhetik, mi különösen a kikötményes, vagy osztályos egyességeknél fordul elő, hol a feltétlen tulajdonjog bekeblezése egyoldalú kéret folytán az egyezség ellenére történnék. — Ebből azonban az következnék, hogy a kikötmény, vagy osztályrész egyuttali bejegyzése nélkül az átíratás nem volna elrendelhető, és a beadványozó elutasítandó, — mi a gyakorlatban meg is történt. — Az összes, talán az érdeklett akaratja ellenére tett kikötmények bevezetése alig volna igazolható. A kikötmények, életjáradékok és egyéb személyes haszonélvezeti jogok, csak akkor volnának törleszthetők, ha az illető, vagy örökösei beleegyeznek, vagy ha az élvező halála után egy év lefolyt; ellenben egy bizonyos egyén javára feljegyzett élethosszaiglani lakás, tartás, ruházás, használás, visszavásárlás; — egy szóval, melyek csak bizonyos személy- | — Stmm. döntv. — Rendeletek. nek élete tartamára vannak kikötve, azonnal törleszhetők, mihelyt annak kimúlta begyőzve van. Az előbbiek bizonyos időre és az örökösük nyilatkozatára voltak szorítandók, mert ily járadék stb. hátralékban lehet, melyet az örökösök jogosítva vanuak követelni; de elég egy év az ezek beleegyezése nélküli törlésre, mert ennek lefolyása alatí. annak behajtására elégségei az idő, holott hosszabb időrei elévülés a tulajdonost igen korlátozná. A tkvi szabályrendelet 74. § a egyike azon szabályoknak, melyekre — miután az ott előirt örökösi nyilatkozat beadása meg van szüntetve — határozott eljárást kellene elrendelni, hogy a hitelezőknek alkalom adassék, az örökös ellen is biztosítást kereshetni; mert ellenkező esetben ezek mind kijátszásnak vannak kitéve. Ezt — miután ily féle hagya'éki eljárásunk nincsen — oly formán kelltne helyettesíteni, hogy ily örökös ellen elégséges legyen, az örökösödés megnyíltát begyőzni, mi egy községi és lelkészi bizonyítványból állhatna; mert valóban más szerünk nincs. — Mert valamint az osztrák eljárás szerint az örökösi nyilatkozat be nem adása, vagy az örökségrőli lemondás, vagy végre oly módon tett osztály folytán, mely szerint az adós már régebben ki lett elégítve — a hitelező ki lehet játszva, — habár a törvény erre nézve mit sem rendel — a hitelező ily kárt tűrni nem tartozik; mert adósának illetékes része fenn áll; csakhogy azt más vette át, és ez tartozik az arra tapadt terhet is viselni. — Erre vonatkozólag a polg. tkönyv 822. §-sának más szándéka nem is lehet; különben az álegyezkedéseknek kapu nyittatnék. — Önként értetődik, hogy ha az adós részéről az öröklés előtti, az öröklésbőli végképeni kielégítés hitelesen begyőzve lesz, a hitelezőnek az öröklés megnyittával joga nem lenne bármily részből is kielégítést követelhetni. A 80. §. nehézkes és hézagos, itt t. i. csakis a tulajdonra vonatkozó korlátozást említtetik, melyet azonban egyúttal a tulajdonosra is kellene kiterjeszteni. Ekkor az körülbelül igy szólhatna: A tulajdonos személyét, vagy annak tulajdonjogát korlátozó körülmények, az érvénytelennek itélt bevezetvények és nem igazolt tulajdonjogi előjegyzéseknek törlése csak a tulajdonlapon eszközlendó. Más személyre a tulajdonjognak bekeblezése az előbbinek hallgatag törlését foglalja magában. A gyakorlat azon sajnos tapasztalatra vezetett, hogy az adósok, midőn bekeblezett tartozásaikat kifizették és az eredeti kötelezőt a hitelezőtől visszakövetelni elmulasztják, gyakran azon helyzetbe jőnek, hogy a követel 61