Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 61. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 7. [r.]

244 4. Czikk. Ha a cselekedet vagy mulasztás az átalános büntető tőrvény szerint büntetendő törvényszegést képez : a vizsgálat és a büntető eljárás a rendes fenyítő törvényszék illetőségéhez tartozik. 5. Czikk. Ha a vádlott a rendes büntető eljárás utján a vád alól fölmentetik, vagy oly büntetésre Ítéltetik, mely hivatal-vesztést nem von maga után; a büntető vizsgálat által kiderített tényálladék alapján indítható ugyan ellene utólag fegyelmi eljárás de csak annyiban, a mennyiben a fenforgó ténykörülmények önmagukban, s a büntető eljárás alapjául szolgált törvényszegésre való tekintet nélkül, hivatali vétséget képeznek. 6. Czikk. A birák oly hivatali vétségeiből eredő kárpótlási igények, melyek fegyelmi eljárás tárgyát képezék, polgári kereset utján érvényesitendök. 7. Czikk. Megintéseket minden biróság elnöke adhat az ugyanazon biróságnál alkalmazott bíráknak, az első folyamodásu törvényszékek elnökei továbbá az illető tőrvény szék területkörébe tartozó minden járásbirónak is,— a felsőbbiróság (a báni tábla határőrvidéki osztály) elnöke végül az első folyamodásu törvényszékek elnökeinek. A megintés ellen semmiféle jogorvoslatnak sincs helye. 8. Czikk. A fegyelmi büntetések állanak: 1) feddésből, 2) büntetésképeni áthelyezésből és 3) hivatalvesztésből. 9*. Czikk. A büntetésképeni áthelyezésnek lehet helye: 1) más hasonló raagu birói állomásra, az átköltözési költségek megtérítésére való igény elvesztése mellett, 2) határozatlan időre való nyugalmazás által. 10. Czikk. A hivatalbóli elmozdítás magában foglalja a szolgálatbóli elbocsátást, mely a czim és a nyugdijra való igény elvesztését vonja maga után. 11. Czikk. Annak elhatározása, melyike alkalmazandó a fentebbi büntotéseknek, a fegyelmi vétség nagyságához mérten, s tekintettel a vádlott különbeni magaviseletére : egyes esetekben a fegyelmi biróság belátására bizatik. 12. Czikk. A fegyelmi büntetések az illető rendeletek és határozatoknak jogerőre emelkedése után a személyzeti kimutatási táblázatba iktatandók. 13. Czikk. A feddést, a büntetésképeni áthelyezést, és a hivatalbóli elmozditást formaszerű fegyelmi eljárásnak kell megelőznie. Fegyelmi büntetésnek e szerint birói személy ellen az illetékes fegyelmi bíróságnak megelőző, és minden esetben szóbeli rendes fegyelmi eljárás alapján hozott határozata folytán lehet csak helye. 14. Czikk. Illetékes fegyelmi bíróságok a következők : a) a legfőbb ítélőszék az ugyanott alkalmazott bírákra, továbbá a főtörvényszék elnökére és az ülnökeire, s az első folyamodásu törvényszékek összes ülnökeire és a járásbirákra nézve. Fegyelmi ügyek eliutézésében a két felső biróság tagjai vehetnek csak részt kivéve 15. czikkben foglalt esetet. 15. Czikk. A főtörvényszék és a legfőbb ítélőszék mint fegyelmi bíróságok, négy tagból álló itélőtanácsban az elnök vagy helyettesének elnöklete alatt határoznnk. A főtörvényszék elnöke minden év elején, annak egész tartamára, állandóul megalakítja a fegyelmi tanácsot s kijelöli egyszersmind saját helyetesét és két póttagot választ ki, kik azon sorrendben, a mint kijelöltettek, az akadályozott vagy visszavetett tanácstagok kelyébe lépnek. A legfőbb Ítélőszék fegyelmi tanácsának megalakítása a parancsnokló tábornoknak, a főtörvényszékének megalakítása pedig legfőbb ítélőszék elnökének bejelentendő. 1G. Czikk. A fegyelmi biróság egyes tagjainak kizárására nézve a büntető eljárás idevonntkozó rendeletei szolgálnak szabályul ; azon fölül pedig a vádlott a fegyelmi biróság két tagját minden indokolás nélkül visszavetheti. Ha a fegyelmi tanácsnak megkívántató számú kifogástalan tagjai (15. czikk) ekként ki nem telnének, a hiányzók a főtörvényszék ülnökei közül, és pedig a szolgálati rangsorozat szerint, egészitendők ki a törvényesen előirt számig. 17. Czikk. A fegyelmi vizsgálat a fegyelmi biróság határozata által az államfőügyész s a vádlott birói fzeniély meghallgatása mellett indítható csak meg. A határozatban a vádpontoknak világosan kitéve kell lenniök. 18. Czikk. A vizsgálat megindítását elrendelő vádhatározat ellen semminemű jogorvoslatnak sincs helye. Ha azonban a főtörvényszék a fegyelmi vizsgálat megindítását megtagadta, a főállam-ügyész 8 nap alatt a legfőbb itélőszékhez felebbezhet. 19. Czikk. A fegyelmi biróság elnöke a szóbeli eljárás megindításához netalán szükséges előnyomozatok teljesítésével a biróság egyik tagját bizza meg. A kiküldött biró a vádlottat megidézi, és ha megjelenik, körülményesen kihallgatja. Ugyanezen biró hallgatja ki és hitelteti is meg szükség esetében a tanukat, foglalja vallomásaikat jegyzőkönyvbe, és nyomozza, illetőleg puhatolja ki az ügy telje3 felderítésére szolgáló körülményeket és bizonyítékokat. Az előnyomozás befejezése után az összes iratok a föállamügyészhez tétetnek át, ki azokat indítvány kíséretében a fegyelmi biróság elé terjeszti. Ha a főállmügyész nyomozást lát még szükségesnek, ez irányban megfelelő indítványokat tesz. A közte és a nyomozás teljesítésével megbízott biró között e részben netalán fölmerülő nézet eltérések fölött a fegyelmi biróság határoz. Az előnyomozás teljesítésével megbízott biró a szóbeli tárgyalásban, s az ügy eldöntésében nem vehet részt. 20. Czikk. Ha a fegyelmi biróság a befejezett elönyomozási iratok beterjesztése után nem lát okot fen forogni a fegyelmi eljárás továbbfolytatására: a vizsgálat továbbfolytatását határozatilag megszünteti, az iratokat a vádlott közvetlen elöljárójával közli, s a megszüntetési határozatot az indokokkal együtt a vádlottnak kézbesitteti. Ellenkező esetben az ügynek szóbeli táigyalását rendeli el. Ezen, a vádlottnak a szóbeli tárgyalásra (21. czikk) való megidéztetésekor kézbesítendő vádhatározat ellen melyben a vádpontoknak tüzetesen kell foglaltatniok — nincs helye felebbezésnek. (.Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott K ocsi Sándor saját nyomdájában, Sándor-ut cza, 13. sz. a.