Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 61. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 7. [r.]

243 által a polgári utra azért is, mert biztosítás elrendelésére a fenyítő tszék is illetékes. ASemmitőszék a neheztelt végzést s 297. §. 18. p. alapján megsemmisítette s az eljáró tszéket a biztosítás elrendelésére utasította. „mert az A. alatti ítélet hiteles másolatban levén felmutatva, a büntető bíróság marasztaló ítélete pedig a végrehajthatóságot illetőleg a polgári bíróságok ítéleteivel egy tekintet alá esvén, — niiutáu a perrend 338. §. második bekezdése szerint biztositásnak helye van, midőn a feltétlenül marasztaló Ítélet ellen a marasztalt fél felebbezéssel élt — a kért biztosítás az idézett §. rendeleténél fogva az eljáró tszék által megtagadható nem lett volna." (1872. május 23. — 5148. sz, a.) Annak eldöntése váljon, birtokháboritás köoeltetett-c el. váljon tehát sommás visszahelyezésnek van-e helye, egyedül a bíróságok s nem a közigazgatási halóság illetőségéhez tartozik, — habár a birtokháboritási tényt közigazgatási hivatalos személyek fnganatositolták is. Kovács István — Korbuli Bálint ellen a nagy-enyedi kir. járásbiróság előtt, bizonyos varrógép önhatalmi elvitele alapján sommás visszahelyezési pert indított, melyben tárgyalás tartatván, ezen alperes illetőségi kifogást tett azon okból, mert a varrógépet városi hivatal szolgák vitték el, kik csak közigazgatási rendelet következtében járhattak el, mely körülménynél ezen ügy megvizsgálása s elitélése közigazgatási és nem bírósági hatóság körébe tartozik A járásbiróság f év. május 15. — 1835. sz. a. hozott végzésével a bírói illetőséget leszállította következő okokból: „Felperes maga beismeri keresetlevelében s meg is nevezi, hogy a birtokában volt varrógépet két városi szolga vitte el, s ezen szolgák közönségesen mint a városi hatóság törvényes közegei ismeretesek, kik a városi hatóság meghagyása folytán szoktak eljárni; smiután felperes nem bizonyította, hogy ezen eljárásuk törvényellenes lett volna, — tekintettel arra, hogy az 1869. évi IV. t. cz. 1. §. értelmében az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönítetett, miért is. a kir. jbiróság nem lehetett hivatva, az illetékes közigazgatási közegek eljárását megbírálni, mig szabályszerűleg nincs bebizonyítva, hogy azok törvényellenesen jártak el, miért is alperesi kifogásoknak hely volt adandó." Ez ellen felperes sem. panaszt adott be; mivel a varrógép alperes által jogtalanul vitetett el, habár azt városi szolgák foganatosították s azért mint birtokháborhó a bíróság előtt volt bepanaszolható. ASemmitőszék a panaszlott végzést a 297. §. 5. p. alapján megsemmisítette. mert azon kérdés eldöntése váljon alperes a keresetben emiitett birtokháboritási elkövette — és ennek folytán sommás visszahelyezésnek esete fenforog-e, nem a közigazgatási hatóság, hanem egyedül a bíróság illetőségéhez tartozik ; annyival inkább, miután az, hogy alperes, a birtokháboritást hivatalos minőségben követte-el — nem is állitatik; — a kereset pedig egyedül ellene, és nem azon városi szolgák ellen intéztetett, kiknek segítségével a kereset tárgyát képező varrógép elvitetett." (1872 június 27. — 6794. sz. a.) [ Nem képez semmiségi esetei, ha az ingatlanokra helyjj telenül biztosítást rendelő végzés telekkönyvi bejegyeztetése megtagadtatik. Ingatlan javakra biztosítás elrendelésének helye nincsen — azt a zálogji.g bekebelezése vagy előjegyzése helyettesit vén. Végh János mint az Ó-Budai takarékpénztár gondnoka Schneider István ellen 2000 forint erejéig az Ü budai volt törvényszékhez biztosítási kérvényt adott be, melynek azon törvényszék helyt adván, a biztosítást Schneider pestmegyei ingatlanjaira is elrendelte, s ennek foganatosítása végett Pestmegye volt t«zékét hivatalosan megkereste, mely ez ügyet a telekk. törvényszékhez áttette, hogy a biztosítási végrehajtást rendelő végzést bekebleztesse. — A megye telekk. tszéke azonban 1870. april. 8. — 3457. sz. végzésével a bekebelezést megtagadta, miután a tszéknek biztosítást ingatlanokra rendeló végzése a perr. 345. §-sán nem alapszik, miután az a perr. VII. czim II. fejezetében meghatározott biztosítás módjával ellenkezik, s igy azon végzés a telekkönyvezésre alkalmas okiratnak nem tekintethetik. A felperesezen végzés ellen semm. panaszt adott be mert a telekk. tszék nemiséget követett el az álta? hogy olyasminek megítélésébe bocsátkozott, mi jogköréhez nem tartozik, hanem egyedül a polgári tszék illetőségét képezi Minthogy pedig Pest megye polg. tszéke O-Buda város tszékének megkeresésére, az elrendelt biztosítás foganatosítását ingatlanokra — világos megemlítésével, hogy minden abból eredhető felelőség az O-budai tszékre hárul — megengedte, a telekk. törvényszék kötelességében állott volna, a biztosítási végzést foganatosittani, annyival inkább mert ha a biztosítás törvénytelenül rendeltetett el, a biztosítással terhelt félnek szabadságában állt az ellen kifogásokkal élni. ASemmitőszék a panaszt elvetette; „mert a perr. 340. §. szerint ingatlan javakra, melyekre nézve a biztosítási intézkedés czélja, a zálogjog bekebelezése avagy előjegyzése által érethetik el, a biztosítás elrendelésének helye nem levén, a fennállott pestmegyei telekk. hatóság azáltal, hogy a biztosítást rendelő végzés telekkönyvi bejegyeztetését megtagadta, semmiségre okot nem szolgáltatott." (1872. június. 24. — 6693. sz. alatt.) Törvény a horvát-szlavón határörvidéki bírák felelősége áthelyezése stb. iránt. 1. Czikk. Az igazságszolgáltatásnak a horvát-szlavón határőrvidékbeni rendezéséről szóló 1872. évi junius 19-kénkelt törvény (4-ik czikk.) rendeletei szerint birák alatt a törvényszékek elnökei és ülnökei, továbbá a járásbirák értendők. 2. Czikk. Minden biró köteles a reá ruházott hivatalt a törvényszéknek és az általa letett hivatalos eskünek megfelelően, lelkiismeretesen betölteni, s magaviselete által ugy hivatalos működésében, mint azonkívül, a hivatásával járó tisztelet-, tekintély- és bizalomra magát méltóvá tenni. 3. Czikk. Azon biró, ki hivatalával járó kötelességeit (2. czikk) megszegi, fegyelmi eljárás alá esik.