Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 60. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához 6. [r.]

mert az itteni bevezetés egészen más jelentőségű, mint maga a hitbizományi viszony. A teherlaponi bevezetés- j ben részesülőnek dologhozi joga egymás, neki lekötele- ] zett személy irányában vonatkozva a nyert jelzálogra; ' s ba ezen lekötelezett személy kötelezettségének eleget ; tesz, a jogot nyert hitelező minden joga elenyészik. — j Más a hitbizottmányi viszony. — A hitbizottmánynál a i jogosultnak személyes rendelkezési tehetsége korlátolt, j — A hitbizomány egy család több nemzedékére elidegenithetlen jószág. A birtokos húzza hasznát, viseli ter- j heit is, de a jószággal nem rendelkezhetik. — Itt a tulaj- i donos nem egyes személy, mely tulajdonosként korlát- ! lanul intézkedhetnék, hanem bizonyos család és birlalója bizonyos rend szerint kijelölt tagja, ki a tárgy rendelke- • zésére korlátozva van. Es miután ez a birlaló személyére vonatkozik, ugy igen természetes, hogy a feljegyzések ! csak a B. lapon történhetnek, s ha a birlaló bármint cse- | lekizik, ezen terhet magáról le nem rázhatja, tehát ez nem teher, hanem valamely kiváltságos intézkedés következtébeni, — és a birlaló személyében kifejezést nyerő korlátozás. — A birtokra nézve sem lehet azt alkalmazni, mert akkor a hitbizományi körülmény az A. lapon volna feljegyzendő, de ez épen elvtelenség lenne, miután fökelléke ezen lapnak egyedül a tárgy, mint azt már előbb kifejtettük. (Folytatás köv.) SfüHamttógzékí döntvények. Az erdők fentarlása végeit elrendelt zárlatra vonatkozó kérvények és intézkedések, a közigazgatási s nem a bírói hatóságok illetősége alá tartoznak, s mint ilyenek utóbbiak által hivatalból visszaulasilandók. Ezen az 1807. 21. t. czikken alapuló biztosítási eljárás a perr. 337. §. értelmében, azelőtti törvények, s nem a perrend 324 —336. §§. szabályai szerint eszközlendö. Szatmár megye közgyűlésében 1870. évi febr. 28-án — közigazgatási uton — az lv07. évi 21. t. cz. értelmében Györké község határában „laStoisira" és „Horro.jty" nevű erdőségekre a zárlat elrendeltetett. — A nagybányai kincstári urad. ügyészség a nagybányai bányaigazgatóság képviseletében később — 1872. évben 155. sz. a. folyamodott a nagybányai kir. járásbírósághoz, hogy az 1871: 53. t. cz. 87. §-ára támaszkodva, az elrendelt zárlat újra kihirdettessék és uj zárgondnok kineveztessék. — A járásbíróság 1872. april 6-kán 521. sz. a. kelt végzésével, az elrendelt zárlat fentartása, illetőleg újólagos kihirdetése mellett a Szatmár megye közgyűlése által kinevezett Pucsa Jenő zárgondnok helyébe Vino pát Vinczét nevezte ki. Ez ellen Herczeg Gregor s több más györkei lakosok kifogásokat emeltek, melyek folytán tárgyalás tartatott, minek befejeztével ugyanazon nagybányai kir. járásbíróság 1872 május 24 — 1458. sz. a. kelt végzésével az előbbi 1872 évi april 6-kán 521. sz. a. végzéssel létesített eljárást, mely szerint, a közigazgatási zárlat ujolag kihirdettetett bíróilag, és uj zárgondnok neveztetett — érvénytelennek kimondotta, s e zárlatra vonatkozó iratoknak illetékes felsőbb hatósághoz a belügyminisztériumhoz való felterjesztése végett az alispáni hivatalhoz visszaküldetni rendelte; indokul felhozván, mert a kérdéses zárlat nem a perr. 324. §-ban foglalt biztosítási hanem az 1807. évi 21. t. czikre alapított zárlatot képez, melynél a 337. §. szerint az eddigi eljárás tartandó meg, s igy az 1872. april 6. 521. sz. a. tett biróieljárás — intézkedés — illetéktelenül tétetett. Mert a kincstári ügyészség által helytelenül hivatolt 1871: 53. t. cz. 87. §-sa a rendes bíróság határozatáig, csakis az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyoknak ideiglenes fentartását, mely eddig a közigazgatási hatóság teendője volt, ruházta a sommás bíróságra, és nem az 1807: 21. t. czikk szerinti zárlati eljárást is. Ez ellen a kincstári uradalom részéről semm. panasz adatott be; mert a bíróság saját határozatát, intézkedését, megváltoztatni, érvénytelenitteni, nincs jogositva, ezt csak a felsőbb biróság teheti; jelen esetben mégis a nagybányai aljárásbiró megsemmisítette azon zárlati intézkedést, melyet az 521. sz. végzéssel előde, a járásbiró létesített ; — továbbá helyes ugyan, hogy a jbiróság ez ügyben magát illetéktelennek mondotta, de nem az általa feli hozott indokból, hauem azért, mivel a községi kifogáso! kat illetéktelenül fogadta el. holott azokat hivatalból i vissza kellett volua utasittaui; a kifogások feletti eljárás annálinkabb megsemmisítendő, mert a megye által eli rendelt zárlat ellen az úrbéres község fel folyamodással ! élt, mi még élnem intéztetett, semmis az is, hogy a biró; ság magát a zárgondnok bevezetésére illetéktelennek ; mondja, mivel a zárlat az 1848-iki statusquo alapján kéi retett, és ezt közigazgatási útra terelni nem lehet, mely ! intézkedést t. i. az 1871 ; 53. t. cz. 87. §-sa világosan a ! járásbiróságokra ruházta — Azért is a kifogásokra fektetett tárgyalás megsemmisítendő s az iratok a közbeve! tett felfolyamodás elintézése végett a kir. táblához fel: jesztendők. A Semmi tó'szék azt elvetette ; „mert a perrend. 337. §-sa értelmében a fennálló tör• vényekbeu előforduló — a perrend 324—3 36. §§-ban j nem fcglalt zárlat eseteiben a szokott eddigi eljárás megtartandó; az eljáró biróság tehát nem követett el semmij séget azáltal, hogy a kérdésben forgó közigazgatási uton elrendelt zárlati eljárásra nézve panaszlottak kifogása • folytán magát egészen illetéktelennek, illetőleg az eljárást birói hatásköréhez nem tartozóuak mondotta ki, s I igy azon mulasztást helyrehozta, miszeriut a 155. szám | 1872 iki kérvény azonnal hivatalból vissza nem utasitI tátott, sőt annak alapján intézkedések tétettek, melyek magukban véve semmisek." (1872. június 27 — 6908. ' sz. alatt.) A kereseti jog iránti vitás kérdés nem végzéssel, hanem ítélettel döntendö el, ha a peres felek az ügyérdem vitatásába is belebocsátkozlak. Gyöngyúr Géza és kiskorú Gyöngyúr Lajos képviseletében Meininger közgyám mint Gyöngyúr István örökösei és jogutódjai, a radnai kir. járásbíróság előtt, —