Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 44. szám - Észrevételek a becstelenitési per tárgyában 1. [r.]

175 „mert igazolásnak csak a perrend 306. §-ban elősorolt mulasztások esetébe*! levén helye; felperes azáltal, hogy az ellenbeszéd beadására kitűzött határnapon annak, átvétele végett meg nem jelent, — tekintve hogy ezen tárgyalás 1871. nov. 24-re volt kitűzve, az igazolási kérelem pedig már decz. 5-én lett benyújtva — az ezen kérelem benyújtásakor még oly mulasztást, mely igazolási kérelemmel lenne orvoslandó, el nem követett; mert a peir. 143. §. csak a periratok benyújtása, nem pedig azok átvétele iránt rendelkezvén, ez etetre nem alkalmazható, hanem valamint felperesnek szabadságában áll á válasz beadhatására lefolyó határidőn belül az ellenbeszédet átvenni, — ugy másrészt alperesnek azáltal hogy felperes az ellenbeszédet azonnal át nem vette még joga nem támadt az ügynek ítélet alá (erjesztését azonnal kérelmezni; ekként az érintett határidőn felül még mulasztás fen nem forogván, az idő előtt kért igazolásnak sem lehet sem helye sem czélja — sőtt a kérelem már annak benyújtásakor hivatalból visszautasítandó lett volna; — ez okból az igazolási kérelem s az alaptalan sem. panasz is elvétendő volt." (1872. mart. 20. — 2305. sz. a.) A kir. tábla midőn az első bir. ítéletet nem a tárgyalás, vagy bizonyítási eljárás kiegészítése végeit, hanem tisztán alaki törvénysértés miatt oldotta fel, — a 108. §-ban kijelölt hatáskörét tul lépte és a 297. §. 1. p. alá eső semmiséget kövelelt el. Hivatalból észlelendő (304. §.) semmiséget képez ha a bíróság felperest keresetével a keresetlevél kül alakjának hiányossága miatt — nem végzés, hanem Ítélet alakjában — vtasitotla el. Özvegy Braun Ignáczné — Braun Móses és Blumenthal Dávid ellen, a gyöngyö?i telekkönyvben foglalt ingatlanság iránt alperesek közt létrejött adásvevés megsemmisítése s azon ingatlan vagyon tuladonjogának, ugy a bevett hasznok s elmaradt nyereség megítélése végett a heves-szolnoki volt törvényszék előtt pert indított — melyben a tszék. 1871. szept. 23. 5805. sz. a. ítéletével felperes keresetét leszállította s az 50 frt perköltségben elmarasztalta és saját ügyvédje dijját 64 frtban megalapította; azon alapon, mert felperesnő a 64. §. ellenére keresetlevelében sem kereszt sem saját vezeték nevét ki nem tette. A kir. itéló tábla 1872. jan. 15-kén 48570. sz. a következő végzést hozott: A fellebbezett ítélet feloldatik és az eljáró első bíróság az ügy érdemleges elintézésére utasittatik; mert a midőn valamely kereset a perrend 64. G5. §§-ban előirt valamely kellékkel ellátva nincs, köteles azt a biróság a hiány lényegességéhez képest azonnal annak benyújtása után visszautasítani, vagy felperest a kevésbé lényeges hiányok pótlására utalni. A midőn azonban a jelen perbeli kereset elfogadtatott és teljesen letárgyaltatott, egyedül azon nem lényeges hiány miatt mert felperesnő saját születési és utó nevét nem tette ki, hanem magát csak mint férje özvegyét jelölte meg, — a keresetet leszállítani többé annál kevésbé lehet, mert a személy azonossága kérdésbe nem vétetett. Ez ellen alperesek semm. panasszal éltek,- mert a kir. tábla maga beismerte, hogy az első biróság a perr. 64. §. ellenére nem törvényesen járt el, tehát forma sértést követett el ennek megbirálása pedig nem a kir. tábla hanem a Semmitőszék körébe tartozik. És a kir. tábla nincs arra feljogosítva, hogy valakit a 64. §. kellékeinek megtartásától felmenthessen; és az első bir. végzés indokául nemcsak az hozatott fel, hogy felperes saját vezeték s kereszt nevét ki nem tette, hanem az is, hogy alperes kifogásai folytán sem tüntette fel. A Semmitőszék a bir. táblai végzést az első kir. ítélettel együtt a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s az első biróságot uj határozat hozatalára utasította. Okok: A kir tábla az első biróság ítéletének feloldása által a perrend 108. §-ban kijelölt hatáskörét túllépte minthogy ezen ítéletet nem a tárgyalás, vagy bizonyita: i eljárás kiegészítése végett, hanem tisztán alaki törvénysértés miatt oldotta fel, mire a perr. 4 és 297. §. értelmében nem a kir. tábla, hanem csak ezen semmitőszék lehet hivatva; — ez által pedig a 297. §. 1. p. alá eső semmiség követtetvén el a kir. táblai végzést meg kellett semmisitteni — De szinte megsemmisítendő volt, ugyancsak a perr. 297. §. 1. p. s a 304 alapján az elíő bir. ítélet is,mert az állal felperes keresete a keresetlevél külalakjának hiányossága miatt utasittatván vissza; miután e szerint nem a per érdeme lett eldöntve, e határozat a 246-ik §. ellenére végzés helyett itélet alakjában adatott kisez által a felébb vitel alkalmazása iránt a felek tévedésbe hozattak. (1872 máj, 14. — 4864. sz. a.) Rendelet a birtokrendezési eljárás iránt Erdélyben. *) A birtokrendezési ügyek körül az ország erdélyi részében követendő eljárás tekintetében, az 1871. LIII. t. sz 80. §. s az LV, t. cz. 24. § a által adott felhatalmazás alapján rendelem, mint következik: I. Fejezet: Altalános határozatok. 1. §. Az ugyanazon egy határra vonatkozó összes birtokszabályozási kérdések, ideérve a tagositást, az irtvár nyok, bérföldek, foglalások stb. iránti kérdéseket i-, egy keresetlevélbe foglalandók, ugy hogy a czélba vett birtokszabályozási müveletek, melyeknek keresztülvitelére a segédadatok szükségeltetnek már az első keresetlevelében egyenként megneveztessenek a segéd adatok beérkezet iránti érdemleges keresetlevélben pedig mindenik egyes kérelem külön-külön pontban adassék eló. *) Erre nézve a marosvásárhelyi ügyvédi kar legközelebb a következő kérvényt küldött fel az igazságügy miniszterhez: „Hivatkozva az 1848-ik évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog és birtokviszonyok rendezéséről szólló 1871. — 53-ik törvényezikknek 80-ik Sra, mely szerint Erdélyben ezen törvénnyel összhangzó utasításnak ujabb rendelet által eszközlése az igazságügyérre bízatott; mely rendelet azonban tudtunkra mind edd g nem adatott ki, és igy ezen késedelem miatt a bíróságok legnagyobb zavarban és bizonytalanságban lévén, a peres felek hason természetű ügyei an mzetgazdászat te emes hátrányára elő nem haladhatnak. Hivatkozva továbbá ugyanazon í. czikk 95. §-a, mely szerint az állam érdekeit az országos közvetités minden eseteiben az igazságügyéi- által kinevezondő jogbiztosok képviselik; 44*