Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 44. szám - Észrevételek a becstelenitési per tárgyában 1. [r.]

2. §. Az erdó, legelő és nádas elkülönítése iránt pert köteles a volt földesúr 1873. évi január l-ső napján meg­indítani, a mi ha nem történnék uieg, köteles a törvény­szék legföllebb egy hó alatt a határidő elteire ulán, a pert a mulasztó földesúr költségére egy e czélra kinevezendő gondnok által folyamatba tétetni. Azon perek, melyek az úrbéri birtok szabályozás kö­rüli eljárás tárgyában 1868-dik évi október 12-kón kia­dott utasítás 5-dik §. értelmében a törvényszék által ki­nevezett gondnok által inditattak meg — a mennyi cn az, a kinek részére a gondnok kineveztetett, a pernek sa­ját maga, vagy képviselője általi folytatása iránt nem intézkedett gondnok által folytatandók. Szabadságában áll egyébbiránt a félnek a per veze­tését annak további folyamában is átválalni, azonban a gondnok által eszközlött cselekmények hatálya ez által nem érintetik. 3. §. Oly városban, melyben volt úrbéresek és sza­bad föld birtokosai vegyesen birnak ingatlan vagyont, úgyszintén szabad a községekben, ha sem a volt földesúr nem mond le [nádas legelő s erdő illetményéről, sem a volt földesúr és úrbéresek közötti birtokrendezés nem esz­közöltethetik együttesen és egyszerre a községi összes bir­tokrendezéssel : köteles volt földesúr úrbéresei ellen az erdő, legelő és nádas elkülönzése iránt pert a községi bir­tokrendezésnek bevégzésétől számitott egy |év alatt a fennebbi 2. §. értelmében meginditani. 4. §. A tagosítást a földesúr vagy a volt úrbéresek bármelyike kérheti, s az mindig elrendelendő, ha a tago­sítást kívánok birtoka együttvéve a tagositandó határ te­rületének legalább egy harmad részét képezi. Ezen egy harmad rész kiszámításánál a községi va­gyonhoz tartozó birtok, valamint az egyház, iskola, kór­\ ház, küzalapitványok s a közjogi testületek, (1871. LV. t. cz. 19. §-a) közintézetek birtoka a tagosítást kívánók birtokához számítandó. 5. §. A tagosítás mindenik határra nézve külön eszkozlendő ós ennek folytán senki sem kötelezhető, hogy birtokáért más község határában fogadjon el kielé­ditést. 6. §. Az 1871, LV. t. cz. 2i-ik § a az úrbéri termé­szetű birtokok tagosításánál is alkalmazandó. 7. §. Az első folyamodásu királyi törvényszékek há­rom hónap alatt kötelesek a hatóságuk területén fekvő helységekről táblás kimutatást készítetni, mely mindenik helységre nézve pontosan kitünteti azt. hogy a birtoksza­bályozás s illetőleg annak melyik része fogauatositatott, vagy van folyamatban, vagy meg sem inditatott. (Folytatjuk.) kik azonban eddigelő csak is a székelyfölydö lévén fölállítva, a vármegyéken is azok kinevezése elodázhatlan szükséggé vált, azok nélkül a megváltás ügyo gyorsan és biztosan keresztül nem vitet­hetvén. Hivatkozva végül ugyanazon t. czikk 85. §-ra, mely szerint az előbbi jogérvényes Ítéletek és egyességek érintetlenül marad­nak, és a 86. §. szerint csak a még be nem fejezett úrbéri ügyek ezen 1 örvény határozatai szerint pedig az uriszolgáltatások hátra­lókossainak behajtása sommás eljárás útjára tartozik; miután azonban számos jogérvényes ítéletek vannak, melyek által a sze­mélyes megváltás és a hátralék követelés eszközlésével felperesfél az illetékes közigazgatási hatósághoz utasiltatottt, — mely utób­biak mind ezt a birói ttendők közé tartozónak lenni találván, az ezek iránti kéréseket elintézni nem igen hajlandók, és ezen vona­kodás miatt az úrbéri viszonyok végleges rendezése az érdekel­teknek szembetűnő hátrányára nyúlik el, mit pedig sem az állam kormány sem ptdig az érdekeltek közömbösen el nem tűr­hetnek. Ugyanezért ezen fölmerült fontos akadályokat előadva, mély tisztelettel kérjük a nagyméltóságú igazságügyminiszter urat: miszerint a fennebb jelzett irányban szükségelt törvény­szabta intézkedéseket sürgősen kibocsátani és ez által valamint a bíróságoknak ugy a peresfeleknek biz­tos és határozott eljárási szabályzatot nyújtatni méltóz­tassék." Kinevezések: Az igazs. minisztériumban C s e m e­g i K á r o 1 y államtitkárrá; — Csillag László, Szilágyi Dezső, Zádor Gyula, osztálytanácsosok miniszteri tanácsosokká; László Zsigmond, Berczely Jenő. Vezekényi János s Konznics Antal tit­károk osztálytanácsosoknak; Hiloczky Béla, tanfelügyelő, Haulik Károly firmei bizto.i titkár, Szentiványi Oszkár közoktatási mi­niszteri titkár, s Augusztin Károly legf. itélőszéki fogalmazó tit­károknak. — Alegfőbb itélőszékhez bírákká: Tóth Elek keresk.váltó tszék elnöke; Halmosi Endre igazságiigyminszteri tanácsos; Szerényi Ferencz lugo.si tszék elnöke (előbb kir. tábla­bíró és Haris György kir. táblabíró. — A Semmitőszékhez:Nagy Samu királyi táb­labíró. — A keresk. váltótörvényszék elnökévé Y b 1 Lajos semrai­töszéki bíró. — Az igazs. miniszter az 1871. 31. t. czikk 24 §-ban nyert felhatalmazása alapján utólag a Mezőtúri járásbíróságot saját területére telekk. hatósággal ruházta fel. (1872 május 1.) Hasonlóan a szentesi és lévai járásbíróságokat f. e. jun. 1-től — és Erdélyben a bánffi-huuyadi, erzsébet-vá­rosi, dicső szentmártoni százrégeni százszebesi járásbírósá­gokat később közéteendő határidőtől kezdve. A rosnyoi kir. jbiróság telekk. hatósága pedig május 15-től saját járására szorittatik s attól kezdve a nagyrő­czei járásra nézve a telekk. hatóságot a rimaszombati tszk. gyakorolja. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer— kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Koosi Sándor saját nyomdájában,S:índor-utcza, 13. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom