Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 39. szám

155 dési eljárásban felmerülhető hatósági cselekmények teljesítésére a perr. VII. fejezet §§-sai szerint, a mennyiben azok által csupán a hagyatéki vagyon biztosítása, vagy az örökösök érdekei megóvása és előmozdítása czéloztatik, az illető községi elójáróság, esetleg megyékben a szolgabiróság s most a járásbiróság — a mennyiben pedig az öröködési jogrend megalapítása czéloztatik, a sommás s ha ingatlanok vannak, a birtokbiróság van hivatva, tu lajdonképeni bírói cselekmény tehát csak akkor igényeltetik, midőn vitássá vált örökösödési jog megbirálása vált szükségessé . Ezen idö'szakig terjedő intézkedések azonban a szoros értelemben vett birói eljárás tárgyát nem képezhetik. Miután pedig a VII fejezetben foglalt intézkedések az 562 §2-ik p. szerint megyében határozottan a szolgabíró hatásköréhez utasitvák s ettől csak az 575 s 583 §§ eseteiben van eltérésnek helye, — az utóbbi § ér telmében is azonban a bíróság által osztály csak akkor teendő, midőn az örökösök osztályrészeik menyisége iránt ki nem egyezhetnek, — s igy az osztály tételt is szükségkép egyességi kísérletnek kell megelőzni. Ez szerint az 585 § szerinti egyességi kísérlet, mint előleges intézkedés a VII fejezet irányadó elvei, a 37 §. végbekezdése s 562 § 2-ik pontja szerint minden esetben az illetó járásbírósághoz tartozik. A Semmitőszék ez ügyben következő határozatot hozott: „tekintettel a törvényhozásnak az öröködési eljárásról szóló törvényszakaszok összetartásából kitetsző szándékára, miszerint az előleges teendők, melyek közé az egyeztetési előleges kísérlet is tartozik, az illetékes egyes — tehát jelenleg a járásbíróságokra vannak bizatva, s a törvényszékek teendője csak ott kezdődik, hol a vitássá vált öröködési jog megbirálásának s e czélbóli perre utasításának szüksége forog fenn; „tekintettel különösen a perrend VII fej. 583 §-ra, mely szerint midőn a hagyaték csupán testvérek közt osztandó meg, a birtokbiróság az osztály megtételére, ha szinte az örökséghez ingatlanok tartoznak is, csak az esetben van hivatva, ha az érdekeltek osztályrészeik menyisége iránt ki nem egyezhettek; az egyességnek az 585 § ban meghagyott s általlános kifejezéssel a ,bíróság' kötelességévé tett előleges megkísértése is azon járásbiróság teendőihez tartozik, mely az 562. 563. 568 §§-ban kijelölt előleges intézkedéseket teljesíteni köteles; a birtokbiróság illetékes eljárása csak akkor következvén be, midőn a megkisérlett egyesség nem sikerülte folytán az egyszersmind ingatlanokból álló örökségre nézve az osztály megtételének s az örökségi részek átadásának, vagy perre utasításnak esete áll be. „Ezek folytán az ügyiratok a járásbírósághoz vissza küldendők s ez által az egyeztetésnek az örökös felek közti megkisértésére mely a perr. 585 §-hoz képest az 560 § eseteiben el nem mellőzhető, határnap kitűzendő, s az ügy csak az egyességi kisérlet megtörténte után terjesztendő a további teendőkre hivatott törvényszékhez." (1872 april 17. — 3802 sz. a.) Ha a kereset alapjául szolgáló kötelezvény valódisága az ellenfél állal tagadtalik, s a valódiság másod izbeni eljárás alkalmával sem tűnik ki, felperes keresetével nem elmozdítandó, hanem a rendes perbeli eljárásra utasítandó. Pongrácz Terézia s Pongrácz L-»jos — Kazav Gyula mint Kazay János örököse ellen, Somogy megye igali járás szolgabírósághoz 157 frt 50 kr. ezüst érczpénzmegfizetése iránt sommás keresetet adtak be — előadván keresetlevelükben, hogy az alapul szolgáló A. alatti adóslevelet néhai Kazay János állította ki, a kereseti összeg felett; s miután az elhalt s örökösei felszólításaira azt kifizetni vonakodik, kéri bíróilag megítéltetni- — A tárgyalláson alperes tagadja a kereset valódiságát s hogy az A. adóslevél Kazay J. által lett volna aláírva. — Az ellenkező begyőzése végett felperes szakértői szemlét kér melynél Kazay által irt aláirt végrendelet írásával az A. kötvény aláírása összehasonlitassék, ezenfelül tanukra hivathozik s kéri kihalgatásukat. Az elj író bíróság miud a szemlét, mind a tanuzást elrendelte és foganatosította is. — A szemle felperes részére nem ütvén ki kedvezően, folyamodott, hogy az általa kifogásolt szemle felülvizsgálata eszközöltessék. — Ez azonban megtagadtatott. Ezután. Az illető kir. járás bíróság 1872 febr 8. ítéletet hozott, melyben felpereseket keresetükkel elutasította; mert felperes azt hogy az A kötelezvényt Kazay János állította ki, vagy irta alá, be nem bizonyította, mivel a szakértők annak aláírását a végrendelet írásával nem találtak azonosnak, sőtt a szakértők ketteje azt egészen elütőnek, más kéztől származottnak vallotta hit alatt; ugy a tanuk sem nyújtottak bizonyítékot a tartozás létezése felett. Felperesek semm. panaszt adtak be; mert a bíróság a 117 § értelmében ügy tisztára hozatala előtt ítéletet nem hozhatott; az eljárást a czélból folytatnia kellett volna, de maga a szemle is törvény ellenesen végeztetett, az külön jegyzőkönyvbe vétetett fel, az észrevételezésre idó tet a 29 § nem engedtetett stb. A Semmitőszék annak helyt adván a neheztelt itéle§ 1 p. alapján megsemmisítette; „mert alperes a kereset alapjául felhozott adóslevél valódiságát kétségbe vonta; ily esetben pedig a 95 § szerint a mennyibeu az okirat valódisága nyilván való tényekből ki nem tüuik, vagy e czélra kitűzendő még egyszeri tárgyaláskor be nem bizonyitatnék, felperes a rendes eljárásra utasítandó — jelen esetben tehát midőn a kereset alapját tevő kötelezvénynek alperes által tagadott valódisága másod izbeni eljárás alkalmával sem tünt ki, felperesek nemelmozditandók, hanem keresetükkel a rendes eljárásra utasitandók lettek volna." (1872 apr. 5. — 2287 sz. a.) Az erdélyi kir. földre az 1870. 62 t. cz. ki nem terjesztetvén, itt a gyámhatósági ügyek elintézésére még mindig a kir. bíróságok illetékesek. A marosvásárhelyi kir. tábla területén, Reisanberg Gusztávnak kiskorú Burghard Annával kötendő házassági ügyében kiskorú Burghard gyámja Schaffenel József f. év január 23-kán a medgyesi kir. tszékhez mint gyámhatósághoz folyamodott házassági engedély megadatása végett. A kir törvényszék f. év febr 7-kén 1000 sz. alatt hozott végzéssel azon kérelmet elutasította. Ezen végzés ellen Reisenb°rg Gusztáv felebbezést adott be, s az ügy a marosvásárhelyi kir. táblához í'elküldetett, mely azt hivátalból észlelhető semmiség alapján a semmitőszék elébe terjesztette azon alapon mivel ezen egy 38*