Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 39. szám

156 kiskorú árvát illető ügy a polgári biróság hatáskörébe nem tartozik, következőleg a kir. törvényszék midőn ez ügyben mint gyámhatóság járt el, a 297 §. 2 p. emiitett, hivatalból észlelendő semmiséget követett el. A Semmitószék az ügyiratokat, oly kijelentéssel küldötte vissza, hogy a semmitószék — tekintve miszerint a köztörvény hatóságok rendezését tárgyazó 1870 évi 62 t. cz hatálya annak 88 §-sa szerint a Királyföldre ki nem terjed, és igy az orsz. ezen részében az idézett törvény 9. §-ban emiitett árvaszékek még nem létezvén, a gyámhatósági ügyek elintézésére még mindig a kir. biróságok illetékesek — hivatalból észlelendő semmiségi eset jeleit fenforogni nem találta." — (1872. april 23-kán — 3841 sz. a. Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez, ha az igazolási kérdés eldöntése előtt, a per érdeméhen hozalik Ítélet. Balassa Mihály — Kőszeghy Károly és neje ellen 412 frt s jár iránt rendes pert indított. Tárgyaláson alperes meg nem jelent — miért felperes az ügyet ítélet alá bocsátotta. — Alperes részéről azonban igazolási kérelem adatván be, erre jegyzőkönyvi tárgyalás tüzetett ki — Ennek folytán az eljáró kaposvári kir. törvényszék 1872 évi jan. 27-kén 8555 sz. a. az igazolási kérelem elintézésének mellőzésével, a perr. 111 §. alapján ité'etet hozott, és felperest keresetével elutasitotta. Fellebbezés folytán az ügy a kir. tábla elébe került, mely azt a 304 § szerint hivatalból észlelhető semmiség alapján a Semmitőszékheí felterjesztette, miután az ügyiratokból kitűnt, hogy az eljáró biróság a helyett hogy a kereset tárgyalására meg nem jelent alperes igazolási kérelme folytán felvett tárgyalási jegyzőkönyv alapján a perr. 310 § szerint az igazolás felett határozott volna e nélkül az igazolási jegyzőkönyv elintézéséül, a 111 §-sát alkalmazva a kereset érdemét döntötte el. A Semmitószék az e. b. Ítéletet hivatalból megsemmisítette és a törvényszéket az igazolási kérelem felett fevett tárgyalási jkönyv szabályszerű elintézésére utasította — „mert a tszék azáltal, hogy a fen forgó igazolási ügyet a perr. VI czim IV fej. szabályai szerint előzetesen végzésileg el nem döntötte, hanem ennek mellőzésével a per érdemében ítéletet hozott a perr. 297 §. 1 pontjába ütköző s a 304 § szerint hivatalból észlelendő semmiséget követetett." (1872 maj. 1. — 4191 sz a. Vadászati törvény. (Folytatás.) 32. §. A pénzbírságok fele mindenkor a földbirtokost, vagy ha a vadászat haszonbérbe van adva, a ha<zunbéilőt illeti, másik fele azon község szegényei javára esik, melynek határában a kihágás elkövettetett. Ha a kihágást a tulajdonos, vagy haszonbérlő követte el, vagy nem tudatik, hogy a kihágás kinek tulajdonán történt: az egész pénzbírság a szegények javára esik, Ha pedig a kihágás ugyanegy alkalommal több határban követtetett el, a pénzbirságnak e<ryik fele a vadászati tulajdonosok, vagy haszonbérlök, másik fele pedig a községek között egyealően osztandó fel. — 33. §. A pénzbírság a vétkes fizetési képességére való tekintet nélkül szabatik ki; egyszersmint az ítéletben a fogság tartama is meghatározandó a mely a pénzbirságnak be nem hajthatása esetében fog alkalmaztatni. öt forintnál kisebb pénzbirságnak mindig egynapi fogságfelei meg. Magasabb pénzbírságnál minden öt frt egy napi fogsággal ér fel. Ha a fogságban levő a pénzbirságnak a szenvedett fogság által még le nem rótt részét lefizeti azonnal szabadon bocsátandó. V. Fejezet: Az eljárásról. 34. §. Az előbbi fejezetben meghatározott büntetéseknek kiszabása végett az illetékes biróság nemcsak a vadászattulajdonos, vagy haszonbérbe vevő panaszára, hanem a 24., 25., 26.,-ik §§-ok eseteiben a közrend fentartására felálitott hatósági vagy községi közegeknek feljelentésére hivatalból is tartozik eljárni. 35. §. A vadászati területre való felvigyázattal megbízott személyeknek hit alat teendő vallomása teljes bizonyító erővel bir; mig annak ellenkezője be nem bizonyittatik. 36. §. Az előbbi §-ban emiitett felvigyázó személyek hitletételére csak akkor bocsáttathatnak ha : a) nagykornak; b) hamis eskü, hamis tanúságtétel, tolvajlás, csalás sikkasztás és rágalom miatt soha büntetve nem voltak; c) az illetékes hatóság előtt felvigyázói minöségök eleve bejelentetvén, e felől hivatalos bizonyitványnyal vannak ellátva. 37. §. A vadászat tulajdonosa, vagy haszonbérlője és a felvigyázó személyzet, nemkülömben a közrend fentartására hivatott közegek jogositva vannak mindenkit, kit tilos vadászaton^kapnak, ha magát fel nem ismerhetövé tette, nevét eltagadta, vagy állandó lakhele ismeretlen a legközelebbi községi hatósághoz kisérni, hogy itt kiléte kiderítessék. — 38. §. Vadásza'i kihágásokra nézve a birói illetőséget az elkövetés helye határozza meg. Ha az elkövetés helye szerint több biró lenne illetékes: ezek közöl a panaszló szabadon választhat. 39. §. Ha többen társaságban követtek el valamely kihágást: a kártérítésért egyetemleg felelősek. 40. §. Az okozott költségek és károk minden egyes esetben megállapitandók, és az elmarasztaltaktól behajtandók. Viszont, ha a panaszlott a vád alól felmentetik költségei a magánvádló ellen megítélendők. Vége köv. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. iegjelen e lap betenkint kétszer — kedden és pénteken. —Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik.em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, Sándor-u'cza, 13. sz- a.