Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 37. szám - A birósági végrehajtók Intézménye

146 végrehajtó az idézett törvény 15. §. szerint köteles a fél felszólítására a végrehajtást azonnal eszközölni. — Ennek előnye az igazságkiszolgáltatásra eltagadhatlan és pedig több okból, nevezetesen : A járásbiró és albirók, a helyett, hogy ily végrehajtások foganatosításával lennének elfoglalva, — a hivatalban végezhetik bíráskodási teendőiket, kiket t. i. a polgári ügyek elintézése és bűnügyi vizsgálatok annyira igénybe vesznek, — hogyha a polgári ügyeket nem csak felületesen, de a perrendtartás szabályai szerint tárgyalják, és intézik el, — a bűnügyi vizsgálatokat a személy és vagyonbiztonság kellő megőrzésére irányozva vezetik, — más dolgok elintézésére kevés vagy épen semmi idejük sem marad — és ha a végrehajtásokkal is foglalkoznának, kellően egyiket sem végezhetnék el. A bírósági végrehajtók számára f. évi január 29-éről kiadott igazságügyministeri utasítás 12. §-a szerint a hagyaték leltározása is némely megszorításokkal a végrehajtók által eszközöltetik. — Ennek igen nagy s hasznos befolyása lehet az osztályokra; és ezzel kapcsolatosan az árvaügyekre nézve, — mivel eddigelé a leltárosást nagyobbrészt csakis az elöljárók teljesítették, felbecsülvén a hagyatékot képező ingatlan vagy ingóságokat, — s azt az illető szolgabíró utján az árvaügyi törvényszékre beterjesztették, — és volt reá eset, hogy a törvényszék egyik vagy másik fél abbeli panaszára, hogy a becslés nem kellőleg vagy a leltárba felvett vagyonok kevesebbre becsültettek értéküknél, — vagy pedig a leltárból némely vagyonok ki is hagyattak, — v»gy a leltár fölvételéhez az érdekelt felek meghiva nem voltak, — a leltárt újból rendelte felvétetni. — Ez által a mellett, hogy csak doIogszaporitás történt, az osztályt, melynek mielőbbi elintézése a felekre nézve igen előnyös, — hátráltatta, — és ott, a hol a kiskorú árva érdeke forgott fenn, a mostoha elbánás miatt, annak csak kíra idéztetett elő, — a nélkül is, régibb idő óta az árvaügyek, ezen szónak : Árva — megfelelőleg, — nagyon is zavart állapotban voltak. Hogy mint lesz ezután, azt a jövő mutatandja meg; de az uj intézmény alapos reményt nyújthat a javulásra. A leltárak felvétele különösen a birtokváltozásokra nézve is igen fontos; mert vannak esetek, a hol a halálesetek még mai napig sincsenek felvéve, az ingatlan vagyon pedig tudja isten hányadik kézen van már haszná latilag, — de tulajdon joggal még mindig az elhunyt nevén áll, — mert bizony valljuk meg az igazat, a mi köznépünk, ha valamely ingatlan vagyont megvásárol, elégnek hiszi, ha azt használja, és ha megkapja az adóhiva. táltól a százalék befizetéséről szóló nyugtát, — hiába figyelmeztetve a jegyző által az átirás iránt, — arra oda sem hallgat. Innen van aztán az. hogy a 6-ik kézre megy át némely ingatlan vagyon, s még telekkünyvileg mindig az első nevén áll. — A leltár felvétele pedig — egynek — legfeljebb 2 frt 50 krba kerülne, mert a végrehajtó egy községben egy nap 3 — 4 leltárt felvehetne, — igy aztán a birói ügy vitelszabályok értelmében napdija és utazási költsége három vagy négy részre lenne beosztva. Legyenek tehát a községi elöljárók oda utasítva, hogy a halálesetek felvételét jelentsék, és a végrehajtók — v. biróság a leltárok felvételét eszközöljék — és ez is rendbe lesz hozva. Ezen teendőkön kivül kötelesek a végrehajtók öt különféle jegyzői enyvet vezetni, és ezek közül különösen az iktató könyv valóságos nyitott könyv arra nézve, hogy eljárását mindenben ellenőrzi; kötelességük továbbá a tudva lévő igénylőket felzeíen, az ismeretleneket pedig kifüggesztendő hirdetés, — s ha a foglalás tárgyát képező vagyon becsértéke a 300 frtot meghaladja : — hirlapilag közhírré tétel által értesiteni, — kötelességük a kielégítéskor a kielégítés alapját tevő kötvényre, felperes által a kielégitést reá íratni, — s az ily nyugtával ellá tott kötvényt végrehajtást szenvedőnek átadni s hogy ezt valósággal átadták, arról végrehajtást szenvedőtől ellennyugtát venni. Ennek azért kell nézetem szerint igy történnie, hogy a már kielégített kötvénybeli összeg később bármikor és az illető adós elhunytával, annak ürukö.sei ellenébe másodszor is be ne vétessék. — Köteles továbbá a bírósági végrehajtó 48 óra alatt az illető bírósághoz jelentést tenni az eszközölt végrehajtásokról s a végrehajtás alkalmával átvett pénzes s egyéb értékes tárgyakat szinte beterjeszteni — különben 100 frt — 300 forintig terjedő birságba marasztatik, s ismétlés esetében hivatalát veszti, - és tartozik nyugtát adni a fel által akár előlegképen,akár illetményének kielégítéséül tett fizetésekről. Vannak még több teendői, melyek a perrendtartásban a végrehajtásokra vonatkozó §§-aiban és azzal kapcsolatosan kiadott utasításokban foglalvák. (Vége köv.) Láng Mór. Legfőbb itélöszeki döntvény. Az ingatlan jövedelmének közös megosztására irányzott keresel az ingatlan tulajdon jogának közösségére alapíttatván, a kereseti jövedelem meg nem ítélhető, mig a tulajdonjog közössége nincs igazolva. Ezen, s azzal kapcsolatos kérdések megbirálása egyátáh'in a sommás eljárás keretén kivül esik. Batizfalvy Istvánné, szül. Tóth Jozéfa — Ferenczi Erzsébet ellen 1871 martiusban Pest megye solti járás szolgabi rája előtt 84 fit s járulékai iránt sommás keresetet indított. Ezt arra alapította, hogy szüleik után közös tulajdonul maradt reájok egy újvidéki ház, melynek bérjövedelmét közösen húzták, s melynek évnegyedi összege 84 irtot tesz. Ezen bér osztalékát legutóbb alperes ki nem adta, s minthogy közös tulajdonokul szolgáló vagyonnak jövedelmei is közösek, azon illetékes részletet részére megítéltetni kérte. Az első bíróságot képező Pest megyei soltjárási szolgabiróság 1871. apr. 14. — 554. sz. a. hozott ítélettel alperest a kereseti közös ház jövedelem 84 frt összegében s járulékaiban elmarasztalta; mert alperes beismeri, hogy a kereseti 84 frt házbért fölvette, s nem állítja, hogy azon ház jövedelmei felperessel közösek nem voltak; s miután felperes Gocsák F. nem kifogásolt 2. -|. a. bizonyítványával s tanú vallomásával igazolta, hogy a kérdéses bérjövedelem közösségét maga alperes beismerte, s hogy alperes az őt illető részét húzta is; azt pedig, üogy ezen fennállott joga megszűnt, alperes nem is állítja; — s ezen kivül alperes az oda kinált fő eskü el- vagy el nem fogadása iránt nem is nyilatkozott, s igy a perr. 234. §. sze-