Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 36. szám

H3 Azon kifogás, hogy az illető fél a haszonbéri szerződéül alá nem irta, ha a haszonbért még is folytonosan fizette; a kaszonbéri viszony s kötelezettség megalapítása akadályául nem szolgálhat. Az ingatlan vagyon tulajdonjogi követelésénél a tulajdonjogi czim kimutatása szükségeltetik, habár előzőleg ugyanazon ingatlanra nézve a haszonbéri tartozás per ulon s bírói Ítélettel megalapitlatotl. Az e. bírósági törvényszék 1871. május ö-kén 27$. sz. a. hozott itéleiet, melyben határozta, hogy alperes tartozik a bathi 19. száuni telekjegyzökönybet: 3 sör és 206 h. r. szá u alatti, összesen 457 • ölet tevő belső telket — továbbá a 18. 19. sor egészen 2S sor 2207 h. r. számú földrészletekből 3600 • öl területet felperes birtokába bocsáttatni, az ez által alperesnek fizetendő 2586 forint 12 kr. lefizetése feltétele alatt. Továbbá a 2720 h. r. számú temetővé átalakított 1200 • ül területet saját, tokából kihasítandó tér s minőségre megfelelő földrész lettel felperosuek kárpótolui, —valamint 204 fit perköltséget felperesnek s az Ítéleti százalékot egyedül Kifizet..:. A fVperes által követelt 2 darab szólö, mivel azoknak alperes birtokábani léte mivel sem igazoltatott meg n m i: él tetett. „Indokok: 1. Felperes részére a követelt földbirtok kiadatása megitéleudő voit, mert a por során alperes maga beismeré, hogy a birtok tőle 1822 évben fél] . res elődei által visszavétetvén, ezért 2586 váltó írt 12 kriól szóló kötvénynyel elégíttetett ki. Mivel pedig ezen összeg után járó kamatoknak a birtok haszonbérével egész 1853 évig lett kiegyenlítését szinte beismerte, ezáltal a birtoknak csakis haszonbéri jogon való birhatí^,: l.eirinerte; minek folytán a per tárgyát képező haszon béri birtok annak tulajdonosa, vagyis felperes részére odaítélendő volt. „2. A 3 és 4. sz. a. nyugták, melyek a haszonbérnek alperes áital lett fizetését kétségtelen világlatba helyezik, — alperes által nem kifogá&oltatván, teljesen igazolják ízi, hogy ezen birtok ciakis haszonbér, és nem más jogai; van a'peres birtokában. „3. Az Ítéletben telekkönyvi sor és helyrajzi számokkal megjelelt birtokrészletek, részint a felek bej rése, részint a tanuk és szakértők hit alatti vallomásával nieghatároztatván — ezen részlet ket a kérdéses haszon béri birtok átla.ának kell tekinteni. „4. A tanuk által felderittetvén azon körülmény, hogy alperes város a báthi 19. számú telekjpgyzököi ) \Len 33 sor és 2720 h. r. szám alatt jegyzett és kétségtelenül a beperesitett birtokhoz tartozó 1200 C olet i tfvS parczellát temetővé alakitotta, mivel az ily min *• . ben felperes birtokába nem bocsátható, — ezen területnek alperes birtokábóli kártalanítása elrendeli volt — „5. Felperes maga is beismervén, hogy a 2586 I 12 kr. követelése alperesnek ugyanezen jogvi-zonyb 1 származik — ezen tartozásnak alperes részére leendő lefizetésébe marasztalandó — mivel azonban egy részről a kamatok, másrészről a haszonbér a per megindításáig .u követeltetett — egymással kiegyenlítettnek tekintendő. .,A perköltségek a perr. 251. 25:'. §§. szerint alapíttattak meg. Közbevetett felebbezós folytán — A pesti kir. tábla 1871. nov. 13-kán 2 í402. sz. a. következő ítéletet hozott : ,.A neheztelt itélet megváltoztatik, felperes keresetétől e!mozdíttatik, a perköltségek kölcsönösen megszüntettetvén ; Indokok: Felperes keresetlevelében, az ahhoz 2. y. alatt csatolt haszonbéri szerződés alapján, alperes városi községet az *|. alatt beperesitett bírói összeírásban érintett részbirtoknak a bérletnek megszüntetésével való visszaadására biróilag köteleztetni kérte. — Tekintve azonban, hogy a felperes által F. alatt beperesitett telekkönyvi kivonatból az derül ki, hogy alperes azon ingatlanokat, melyek közt felperes előadása szerint, a keresetbe vett rés/jószág is foglaltatik, nem haszonbéri, hanem tulajdoni jogezimen birja, és hogy a te'ekkönyvnek ezen állását, ez ideig ki nem igazíttatta, — felperest a báthi 19. sz. tjkönyvnek ekkénti állásánál fogva keresetével elmozdítani kellett. „A perköltségeket a per körülményeinél fogva a perrendt. 251. §. értelmében kellett kölcsönösen megszüntetni.'Felperes ezen itélet ellen beadott f e I e bbezésében fejtegeti, hogy a táblai itélet indoka a jogi elv és törvénynyel ellenkezik,mert a roszhiszemüség inkább büntetést, mint anyagi jutalmat von maga után; ha pedig a kir. táblai itélet megállana, ugy a roszhiszemüség, mely a perben kimutattatott, mégjutalmaztatnék. Ugyanis felperes — a te'ekkönyvvezetéskor távol lévérr — alperes varos a telekkönyvi birtokot, saját többi birtokaival saját nevére telekküny veztette; mely roszhiszemüsége kitűnik abból is, hogy a kereseti birtokot előbb tulajdoni, — később zálogezimeu igényelte —de a telekkönyvvel alperes-magát nem is védelmezte. De tanúsítja kereseti birtok haszonbérleti cziruen alperes kezére jutását a 3. 4. alatti nyugta is — ezen felül a már előbb a peres birtokra nézve a kir. tábla s legfőbb ítélőszék áltat hozott itélet is, melyekben kimondatott, hogy a teleki könyv alperes tulajdonjogát nem bizonyitja. mivel attól i bért fizetett. — Ha e birtok alperes kezén maradna, feli peres nemcsak a birtokot vesztené el, hanem a 2586 frt I 12 kr. iránt bepereltetvén, arra még rá is fizethetne. A legf. ítélőszék következőleg ítélt: ..A pesti kir. tábla által hozott itélet helybenhagya! tik.- „Mert jóllehet felperes a kereseti birtok után fizetefc, len levő haszonbéri követelését alperes város ellenében. I bíróság előtt külön uton már érvényesítette; minthogy , azonban jelen kereset, a birtoknak kibocsájtása iránt irtI dittatott, felperes is a kereset alapjául vett tulajdoni jo'. got s haszonbéri jogezimet kellőleg e perben is bizonyítani tartozik; miután pedig azon körülwé.iyt, hogy a kereseti birtokhoz alperes város haszonbéri cziruen jutott a keresetlevélhez B. 2. *]. alatt csatolt, alperes által aláv nem irt, és így ellenében, tagadása és a telekkönyvi állás mellett, bizonyitékot nem képező okirattal nem igazolta* — és a haszonbéri s/.erz'ídes hiányát azon körülmény, hogy alperes város felperes jogelődjeitől kamat fejében való követelését, Kontsek István volt városi jegyzőnek, felperes részére kötelezett haszoubéri tartozásával C. 3. s 36*