Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 34. szám - Észrevételek a hagyatéki ügymenethez

134 lésével is felruháztatnának. És merem állítani, hogy ez által bekövetkeznék a gyorsabb eljárás, a gyorsabb és sűrűbb birtokváltozás, s ezt önként követné mind a kormányra bárarulandó tetemesb haszon, mind a már már zúgolódni kezdő nép kibékülése Legfőbb itólöszéki döntvény. Engedményezésnél a szavatosság fogalmából kifolyólag, a behajthatlanság nem tekinthető igazoltnak-, ha a végrehajtást jegyzőkönyvből ki nem tűnik., hogy az adósnak a lefoglallakon kivül egyébb vagyona nem lenne. A kielégítési vagyon hiány nem tekintethetik igazoltnak oly telekkönyvi végzésekkel, melyek által valamely betáblázási kérelem alaki hiány következtében lett elutasítva. Krizsán József — Baromlaki Pál ellen Kecskemét város volt egyes bírósága előtt 417 frt. tőkos járul, iránt pert indított, keresetét alperes által elválalt szavatossági kötelezettségre alapítván miután fentebbi követelését egyenes adósa vagyonából be nem hajthatja. Az egyes bíróság 1871 aug. 22-kén kelt ítélettel alperest a kereseti összeg megfizetésében annak 6 százalékos kamataiban s 19 írt. perköltségben elmarasztalta — és felperes elleni viszonkövetelését elutasította; utóbbit azonban alperes részére 15 frt halasztási költségben elmarasztalta. — Alperes ezen Ítéletet felebbezte. A kir. tábla 1871. okt, 19-kén 35276 sz. Ítélettel az első bír. ítéletet felebbezett részében helyben — nem fellebbezett részében pedig érintetlenül hagyta. — Alperes a táblai Ítélet ellen is felebbezéstel élt. — Ennek folytán. — A legíöbb ítélőszék azt vizsgálat alá vévén f. év jan. 17-kén következő ítéletet kozott: „Mindkét alsóbiróság Ítéletének alperes elmarasztalására vonatkozó része megváltoztattatik, s felperes kereletétől ezúttal elmozdittatik ; és a perköltségek az ítéletek külünbözóségénél fogva a felek közt kölcsönösen megszüntetettnek — sa másod bírósági ítéletnek, a halasztási költségekben felperes elmarasztalására vonatkozó része pedig, mit felperes által nem fellebbezett — érintetlenül hagyatik. Indokok : Felperes keresetétől ezúttal elmozdítandó azért volt: „mert a szavatosság fogalmánál, de jelen esetben a keresetlevélben A. alatt mellékelt szerződés 2-dik pontjánál fogva is, alperes kárpótlásra, csak az engedményezett követelés be nem hajthatása esetében volt kötelezhető; „már pedig felperes a kérdésbeli követelésnek be nem hajthatáeát, alperes tagadása ellenében nem igazolta. Nem igazolta ugyan is az E. alatti végrehajtási jkvvel, minthogy abból ki nem vehető, hogy Dömötör K. egyik adósnak a lefoglaltakon kivül végrehajtás alá vonható egyébb vagyona nem létezett; és minthogy a szerint felperes a másik adósfél a Dömötör Etelka ellen a már elrendelt végrehajtást felfüggesztette, arra pedig, hogy az ellen a végrehajtást folytatólag eredmény uélkül megkísértette volna, bizonyítékot nem szolgáltatott. — Nem az E. — illetőleg 3. sz. a. telekk. végzésekkel, minthogy betáblázási kérelemnek alaki hiányból történt elutasítása által, a kielégítési vagyonhiány igazoltnak még nem tekintethetik.* 1872. jan. 17. — 10998 sz. a. Ezen ítélet ellen semm. panasz adatott be,lényegileg azon alapon mert a legf. ítélőszék fentebbi ítéletében az alperes által támasztott viszonkereset kérdését egészen mellőzte. A semmitőszék azt elvetette; „Mert a legf. ítélőszék azáltal, hogy f. év jan. 17-kén 10998 sz. alatt, a viszon kereset érdemében határozatot nem hozott, ezen ítéletének megsemmisítésére elegendő okot nem szolgáltatott, miután az ez iránti kérdés a fél kérelmére külön póthatározat által is eldöntethetik." (1872. april 10. — 2541. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. (Az első a seminilöszék döntvénykönyvéböl.) Tekintve, hogy az első bíróság a perrend 282 s 285 §§. értelmében egyedül az oly birói határozatok ellen inlézelt felebbezést van hivatva hivatalból visszautasiltani, melyek a perrendt. szerint a fellebezhetök közé nem tartoznak, vagy a melyek elkésetten adatlak be, — annak meg bírálása pedig, hogg a bírósági határozat ellen különben kellőleg beadott fellebbezés elintézése a felebviteli bíróság, tekintettel az 1871 évi XVIII. t. czikkre annak életbelépte folytán, még illetékes-e ? — nem az első, hanem az illető felebbviteli bíróságot illeti — az árva s gyámügyekben még az 187í évi XVIII. t. cz. életbelépte előtti bíróságok által hozott határozatok ellen azon törvényezikk életbelépte után kellő időben közbevetett fellebbezvények az első bíróságok állal az illető felebbviteli bíróságokhoz felterjesztendők. Ezen april 10-ki tanácsülésben kimondott elvi határozat azon kérdés felmerültével keletkezett: váljon az előbbi bíróságok mint gyámhatóságok által hozott végzések ellen, a bíróságnak gyám ügyekbeni illetőségét megszüntető 1870. 42. t. cz. hatályba lépte után használható fellebezések elfogadandók-e az uj bíróságok által sesetleg hova terjesztendők a kir. táblálioz-e, vagy a felettes másodfokú közig, hatósághoz. A jogeset pedig, mely ezen kérdésre s a fent közlött elvi határozatra alkalmat, szolgaitatott, a következő: Cirlea Péter — Bergyán Miklós ellen gyámi számadás iránt Gyula-Fehérvár város volt törvényszéke előtt ügyét folyamba tevén azon törvényszék mint gyámügyekbeni bróság 1871 decz. 13-án 2388 szám alatt végzést hozott mely ellen Cirlea 1872. február 8-kán a városi tszék helyébe lépett ottani kir. törvényszékhez fellebbezést adott be. Ezt azonban a kir. törvényszék f. évi febr. 20-kán 1993. sz. a. kelt végzéssel hivatalból visszautasította, azon indokból, mert az 1870. 42, t. cz. értelmében az árva s gyámhatóság az illető törvényhatóságot illeti. Ezen végzés ellen Cirlea Péter semm. panaszt adott be — kifejtvén s előadván mikép tszékileg hivatolt 1870. 42. törvény czikk 8. §-sa azt rendeli ugyan, hogy ezentúl az árva ügyeket — elválasztva a birói'hatáskörtől, — a törvényhatóságok kezelendik; az ennek eszközölhető-