Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 32. szám - Adatok váltó-kereskedelem jogi törvénykezésünkhöz. 5. [r.] - Az ügyvédi munkadíjak kérdésében

126 lóságokra, hogy utasításuk van a kormánytól, miként az ügyvédi munkadíjak a végletekig való megszoritása által, minket a függetlenség teréről végkép kiszorittsanak. Ha ez nem így van akkor valóban megmagyarázhatlan a felsó bíróságok azon eljárásuk, melynélfogva mindannyiszor harmadára só't felére szállítják le az első fokú bíróság által megállapított perköltségeket — még akkor is, ha a fellebező fél maga sem találja azokat túlságosaknak s igy azok leszállítását nem is kérelmezte. Szállás, fa, ruházat, élelem és napszám drágul napnapmellett; kormány-hivatalnokok és megyei tisztviselők rendes fizetéssel ellátott minden rendű és rangú egyének rizetésök fölemelése iránt folyamodnak ; — csak az ügyvédi munka- és napidíj az, mire a nyugalmazandók devalvatiót mondottak ki — ítéletileg. Öt—tíz mérföldet utazunk, fizetjük a drága vitelbért kétszer háromszor egy ügyben, — kapnánk e nagy fáradságért 3—4 írt napidíj jat (néha csak két frtot) az elsó' biróság szeszélye szerint, fuvarbér fejében pedig annyit hogy sajátunkból kell pótolnunk ; — ámde a felső biróság egyet gondol s a 12—15 írt költséget leszállíthatja 7 — 8 frtra. Van rá eset s apellátába is ment a legfőbb székhez, hogy a periratokra felragasztott bélyeg többre rúgott a megítélt perköltségnél, de hát a legfőbb ítélőszék azt találta hogy az is sok egy ügyvédnek. Mintha csak arra utalnának, hogy ne becsületes módon szerezzük mindennapi kenyerünket. . . Nekem is van ügyem, melyben birói szemle rendeltetvén el, a helyszínén készpénzben fizettem az eljáró bíróságnak és szakértő tanuknak 28 frtot; a királyi tábla pedig az összes perköltségeket leszállitá 20 frtra. Hogy e szerént ingyen dolgoztam jártam kétszer 4 mértföldnyi utat, az világos; de hogy legalább a 8 frtot kitől követeljem vissza azt a királyi tábla nem irta meg a sújtó ítéletben. Ekként s ehhez hasonlóan jár el a felső' biróság midőn az ügyvédi munkadijak az első biróság által a perben lettek megállapítva. Megtörténik azonban igen gyakran, hogy a felek kiegyezvén a per tárgya felett érdemleges ítélet nem is hozaűk, mely és más esetekben külön kérvényt kell benyújtanunk a költségeknek bíróilag leendő megállapítása iránt. És erre vonatkozólag ^t határoztak a felsőbb fórumon? Többek közt a semmitó'szék 8121 —1871 sz. határozatával azt dekretált?: hogy az első biróság végzése ellen nincs ape 1 ta. Legysa szabad erre nézve egypár szerény, de agyakorlati élet kétségbe vonhatlan adataira fektetett megjegyzést tennünk. Nincsen abban semmi titok, hogjHminden első fokú bírónak van egy-két kedvencz ügyvédi barátja, többnyire olyan, ki szemet huny, a mikor látnia kelleV sokat, hasznát is veszi. De mindig van egy-két „nemszeretem" ügyvéd is, a kinek már elég büntetése az, hogy ügyei csak kegyelemből, szelid szóvita s többszöri fenyegetés után zökkennek egyet, talán ekkor is hátra. Már most egy ily „nemszeretem" ügyvéd kérje költségeit bíróilag megáMapittatni, a derék biró pedig diktálja rá a végzést: — hogy ad absurdum mondjam — költség=o. Ez ellen nincs apelláta!!! Ez a mi függetlenségünk. Mily édesen mosologhatnak e határozat felé azon nem kis számú ujonan kinevezett birák, kik korteskedés végett állíttatnak egy-egy járás élére. . . Hogy fogják ők majd az ellenzéki ügyvédeket kifüstölni. . . . Timkó József. Sensmitőszéki döntvények. Arra, hogy a biróság örökösödési eljárásban, kiskorúak létében hivatalból fellépjen, a haláleset feljelentése is elegendő, nem szükségeltetvén a haláleset minden kétséget kizáró igazolása. Nem szolgálhal a hagyatéki föllépés megtagadására alapul az sem, ha bizonyos hagyatéki vagyon nem lenne az örökhagyó nevére lelekkönyvezve. Özvegy Sulyok Józsefné szül. Bözsik Erzsébet, mint Sulyok Anna s Pál kiskoru'gyermekei term. és törvényes gyámja, a néhai férje Sulyok József után hátramaradt hagyatékra s ebben bizonyos ingatlanra is vonatkozólag hagyatéki eljárás megindításáért folyamodott a kecskeméti tszékhez, mely ez ügyet az uj kir. járásbírósághoz áttétté. A járásbíróság f. évi febr.- 13-kán 600 sz. a. hozott végzéssel, a hagyatéki tárgyalás megindítását megtagadván folyamodót jogai érvényesítése végett a törvény útjára utasította, azon indokolással ; mert a hagyatékhoz sorolt ingatlan tulajdonjoga a telekk. kivonat szerint nem Sulyok Józsefre, hanem Takács Mihály s elhalt neje mint örök hagyó nevére van tulajdonjogilag bevezetve; és mert Sulyok József halála is minden kétséget kizárólag nem bizonyittatott. Ez ellen semm. panasz adatott be mert a bíróságnak ott, hol kiskorú örökösök vaunak, feljelentésre meg kell a hagyatéki eljárást indítani. A semmitőszék annak helyt adván a járásb. neheztelt végzését a 297 §1. s 22 p. alapján megsemmisítette; „mert a perr. 560 §, értelmében a haláleset beállta s az örökösödés megnyílta után az esetben, ha kiskorú örökösök vannak; és a hagyaték körüli eljárás kéretik, a biróság hivatalból fellépni az 562. 568 §§. rendeletéhez képest a haláleset fölvétele ugy a hagyatéknak leltározása és bizsositása iránt intézkedni tartozván, — a járásbíróság azon okból, hogy a halál eset minden kétséget kizárólag nem igazoltatott, állítólag a hagyatékhoz tartozó ingatlan vagyon telekkönyvileg nem az örökhagyó nevére van bekebelezve, a kérelmezett hagyaték körüli eljárás megindítását — tekintettel arra hogy az elutasítás nem illetékességi — hanem érdemleges okokkal támogattatik — meg nem tagadhatta; miután erre nézve a felhívott 562 § értelmében a haláleset feljelentése is elegendő; és az eljárás megindítása az esetben, ha a kérdéses ingatlan az örökhagyónak kétségtelen tulajdonát nem képezné, azt, hogy ez is a hagyatékba vonattassék,nem föltételezi." (1872 márt. 14. — 1688 sz. a.) A bíróilag kézbesített bérleti felmondás ellen kifogásolási eljárásnak a jelen perrend szerint nincs helye. x >•-*" t- .trolit .-.,•). .M ;'}('«