Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 32. szám - Adatok váltó-kereskedelem jogi törvénykezésünkhöz. 5. [r.] - Az ügyvédi munkadíjak kérdésében

127 Az erre vonatkozó osztrák pátensek Erdélyben sem birnak érvénynyel. Brosen Dániel Traugott 1871 évben Godel Ossziással, utóbbi által birt lakásra vonatkozó bérlemény iránti felmondást biróilag, a beszterczei egyes bíróság áUal közöltette. — Ezen felmondás ellen Godell kifogásokat adott be, melyeket azonban a bíróság hivatalból visszautasította miután ily kifogások s azokra alapított eljárá9 a perrend szabályai közt ismeretlen, s miután a perrendet életbe léptető min. rendelet I. czikke szerint minden azon törvénynyel ellenkező rendeletek s törvények, mint a melyekre alperes is alapította kifogásait, hatályon kivül helyeztetnek. Ezen végzés ellen alperes semm. panaszt adott be; mert ily kifogások az Erdélyben érvényben levő polg. tk. 1116. §-án alapszanak s későbbi pátensek által is megerősitettek. Es az anyagi jogra vonatkozó törvények fentartattak, ha a perrendel nincsenek ellentétben. A Semmitószék által elvettetett, „mert biróilag kézbesített bérleti felmondás ellen panaszló részről kifogások beadása által czélba vett eljárást, a bíróság helyesen tagadta meg; miután az Átm. Intézk. I. cz. szerint minden ellenk ző rendelet, tehát a felhívott pátens is, erejét elvesztette; a törv. rendtartás pedig ily eljárást nem ismer." 1872. mart. 12. — 1950 sz. a. A per mindkét fél meg nem jelenése folytán megszűntnek nyilváníttatván (prr.lZ %J— a per. újra felvételére igazolási kérelem és eljárás nem szükségeltetik. A per újra felvétele ily esetben egyszerit uj kereset, vagy kérelem állal eszközölhető. Major József ügyvéd, ugy is mint neje, szül. Fülöp Adalberta meghatalmazottja — Ocsóvszky János bécsi lakos ellen bizonyos földbirtok eladásának helybenhagyása s alperes előjegyzett tulajdonjogának kitörültetése iránt még 1862. évben Csanádmegye volt törvényszékéhez keresetet adott be. Az ügy tárgyalása megkezdetett de alperes megnem idéztetése miatt az félbeszakadt. — 1867 évben felperes kérelmére újra folyamatba hozatott — szeptember 7 dikre tűzetvén ki a tárgyalási határnap. Ekkor felperes meg nem jelent, alperes helyett pedig oly ügyvéd ki meghatalmazványát elő nem mutatta. — Ez okból a bíróság alperest is meg nem jelentnek tekintvén, miután egyik fél sem jelért meg, a kereset általa a perr. 113. §. értelmében megszűntnek mondatott ki. Ezután felperes igazolási kérvényt adott be, közbejött betegsége alapján. A tszék 1871 nov. 9-én 3866 sz. a. hozott végzéssel a mulasztást nem igazoltnak mondotta ki, fentartván a per megszűntére vonatkodó előbbi határozatát. Ez ellen a felperesek sem. panaszt adtak be. A semmitőszék azt elvetette: „Mert az 1871 nov. 9-kén kelt ad 2952 —1868 sz. alatti határozat szerint azalapper a perr. 113 §-hoz képest mindkét fél meg nem jelenése miatt megszűntnek lett nyilvánítva; ez esetben tehát a per újra felvételének igazolási kérelem nélkül is egyszerű uj kereset, vagy kérelem folytán helye levén, — nem szükséges megvizsgálni azt, váljon az alapperben kitűzött tárgyalási határidő vétlenül lett-e elmulasztva; ennélfogva habár a fennállott megyei tszék nehezeit végzésben az igazolási kérelemnek helyt nem adott, miután azonban ugyanazon végzésben az alapperbeni határozatot fenfartotta s ekkép a per újra fetvérelének az igazolás megtagadása útjában nem áll — a perr. 297 §. 17. pontjára alapított sem. panasznak helyt adni nem lehetett." 1872. mart, 6. 1858. sz. a. A számadási per sommás eljárás alá nem tartozik. Lisziák Istvánné — ifj. Skublics László ügyvéd ellen bizonyos — behajtás végett átadott követelésre vonatkozószámadás iránt felhívási keresetet indított a csáktornyai kir. járásbíróság előtt. A járásbíróság 1872. febr. 20. — 303 sz. a. hozott végzéssel rendelé, hogy Skublics L. felhivatik, miszerint Lisziákné által neki behajtás végett átadott 530 frt. követelésrőli számadását a perr. 518 §. értelmében jelen végzés vételétől számítandó 30 nap alatt adja be, vagy netaláni kifogásait mutassa be. Ezen végzés ellen felhivott fél semm. panaszt adott be, azt fejtegetve, hogy a felhívási keresetek, bármily összegről szóljanak is, sommás eljárás alá nem tartoznaL", hanem a törvényszék illetőségéhez sorolvák, mit a perr. eme szavai is bizonyittatnak: Ha pedig a felhívásra a felhivott felel, nyilatkozata elleniratnak veendő, s külön jegyzőkönyvben tárgyaltatván st. Elleniratot sa 144 §. szerinti jegyzőkönyvi tárgyalást pedig a törvény csak rendes perben ismer. Az 519 § első része is ekkép határozza meg a felhívási kereseteknél választandó perbeli eljárást — rendelvén: „Ha jogosittottnak felhívására a számadás előterjesztetett az mint kereset tenkintetvén, a számadás kérdése a rendes -eljárás szerint tárgyaltatik. A semmitőszék annak helyt adott s megtámadott végzést a perr. 297. §. 4. p. alapján megsemmisítette. A rendes eljárás szerint tárgyalandó; sőt ha a számadásra felhivott magát a számadásra hötelezettnek nem érzi, eziránti nyilatkozata is, mint ellenirat, külön jegyzőkönyvben tárgyalandó, — a törvény ezen rendeletéhez képest a számadási per s summás eljárás alá nem tartozhatik." (1872. mart. 19. - 1963. sz.) lg-azg. Hlill. Utasítás az e. f. bíróságok számara. (Vége.) 67. §. Ha az előnyomozás vagy a vizsgálat a törvényszék székhelyén kívüli járásbíróság által teljesíttetik : a fentjbbi szakaszban foglalt intézkedések csak az esetben tartandók meg, ha a királyi ügyész a járásbíróság székhelyén, vagy ott, a hol az előnyomozás teljesíttetik, megjelenik s az ó't illető befolyást érvényesíteni kívánja. Ez esetben joga van a kir. ügyésznek a vizsgálati iratokat bármikor megtekinteni, s a vizsgáló biró által tett eddigi intézkedésekre észrevételeit, illetőleg indítványait az 1871. XXXIII. t. czikk 17. S-ának a) pontja, 19. és 20. §§-ai értelmében megtenni. 68. §. A járásbirói vizsgáló-biró kötelessége: a királyi ügyészt minden fontosabb bűntett iránti följelentésről, s ilyenre vonatkozó lényeges vizsgálati intézkedésről, különösen a tett elkövetésével gyanúsított egyének letartóztatásáról, a vizsgálati fogság elrendeléséről vagy megszütetéséröl, továbbá házkutatás elrendeléséről, a lovelek küldemények, vagy egyéb, a vizsgálat eredményére lényeges befolyással lévő tárgyak lefoglalásáról a szemle elrendeléséről sürgősen, s ha veszély nélkül elhalasztható, az intézkedés foganatosítása előtt értesíteni. 69. §. Mindazon tárgyakról, melyek a bűnvádi eljárás folytán lefoglaltatnak, pontos jegyzék készítendő. 13*