Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1872 / 30. szám - Adatok váltó-kereskedelem jogi törvénykezésünkhöz. 3. [r.]
Pest. 1872. kedden április 16. 30. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom Váltó keresk. tkezéshez. III. — Scram. döntv. — Min. utasítás. Adatok váltó-kcreskcdelem jogi törvénykezésünkhöz. K ii 1 1 P y Ede kir. tiihlabii 6 úrtól. III. Vájjon alkalmazhat-e a biró oly bizonyítékot, melylyel a felek nem éltek, és vájjon lehet-e valamely határozatot nem neheztelt irányban felülvizsgálni? — ezek oly kérdések, melyek a törvénykezésnél igen gyakran előfordulnak. Az elsőre mindaddig, mig a jelenlegi Írásbeli eljárás íentartatik, feltétlen n e m-mel íelelekAz Írásbeli eljárás súlypontja ugyanis a formalismusban fekszik. Előírja ez a felek, képviseltetésének, a keresetlevél szerkesztésének és tárgyalásának formait; előírja a bizonyítékok alkalmazásának módját; és a felsőbíróságok jogkörét is arra szorítja: panasz folytán megvizsgálni azt, váljon az első biróság a perben felhozott előadások és bizonyítékok alapján helyesen határozott-e ? Ha pl. alperes az ellenbeszédben valamely keresetlcvélbeli előadást nem tagadja, az beismertnek veendő; és a netáni későbbi tagadás többé figyelembe nem vétethetik. Ép oly kevéssé vehető figyelembe az ellenfél által tagadott oly állítás, melyet az ez iránti bizonyítékkal tartozó fél mivel sem bizonyított be; a félnek ezen mulasztása a biró által nem pótoltathatván. Vagy ha valamely íél előadását tanukkal kivánja bebizonyítani, a biró e helyett nem alkalmazhat esküt, birói, vagy szakértői szemlét; a fél, nem pedig a biró tartozván a szükséges bi/.onyitékot előállítani, melyet a biró csak elfogadhat, vayy visszautasíthat, de hivatalból mással nem helyettesitheti. És a tanúkihallgatásnál is a biró nem önálló tényező, hanem csak eszköz, gép; mert a tanúnak szóló kérdéseket nem a biró, hanem a fél teszi fel, sokszor a czélt meghiusiló hiányossággal, melyet pedig a biró helyreigazítani hivatva nincs. Ha a felnek egy tanuja van, kinek vallomása íél bizonyitékot képez ugyan, de melynek kiegészítésére a fél póthitet nem ajánl, — szerintem ezen póthit megitélhetésének sincs helye : mert ez is a fél kívánsága nélkül, hivatalból alkalmazott bizonyíték volna. A fél legjobban tudja, mire ajánlhat esküt, mire nem. Ha ez iránt nem nyilatkozik, helytelennek, eszély telennek tartom, az esküt mégis reá erőszakolni, és őt az eskületétel súlyos következményeinek kikerülése végett tán hamis eskü letélelére ís unszolni. A felső bíróságoknál pedig hiába hoz fel a fel oly bizonyítékokat, melyeket az eLsó biróság előtt nem használt. Ezeket az ellenfél nem lattá, irántok nyilatkozni alkalma nem volt, tehát a birói határozat alapjául sem vétethetnek. Épen ezen merev formalismus, mely pedig az Írásbeli eljárástól elválhatlan, képezi ezen eljárás legsötétebb árnyoldalát. De ettől csak ugy szabadulhatunk meg, h a magát az írásbeli eljárást, mint elavult, a mai korhoz nem illő intézményt a lomtárba vetjük, és helyette a nyilvános, közvetlen, szóbeli eljárást behozzuk. Ennek palládiuma alatt fog csak a biró magasztos hivatásának méltóan megfelelhetni. Ekkor nem lesz többé eszköz, nem lesz többé a felek járatlanságának avagy roszhiszemüségének néma és tehetetlen szemlélője, hanem lesz önálló, erélyes, és igy az igazság kiderítésére alkalmas tényező. Szükség esetében a felek személyes megjelenését kivanhatja; korlátlanul Uhet hozzájuk kérdéseket, mig a tényállás kiderítve nincs; megkérdezheti az illető féltől azt is, vájjon a szolgáltatott fél bizonyiték kiegészítésére szükségelt póthitet kész-e letenni; a szóbeli végtárgyalás befejezéséig a felek által felhozott előadásokat és bizonyitékokat mint kellő időben felhozottakat elfogadhatja; a felső biró pedig az alsó biró előtt nem érvényesített ténykörülményeket és bizonyítékokat is tartozik figyelembe venni, és az igazságot a felek nieghal'gatása és a használt bizonyítékok felvétele mellett folytatólag kideríteni. Ezen rendszer mellett, ily alakban — igen is — lesz helye a biró hivatalos közreműködésének is; és hogy az az igazságszolgáltatásra csak üdvös és áldásthozó hatással lehet, ez iránt azon államoknak, melyekben ezen >endszer már évek hosszú során át alkalmaztatik, a miénknél hasonlithatlanul kedvezőbb jogszolgáltatási viszonyai teljes garantiát nyújtanak. A fentebbiekhez hasonló okokból nem lehet a felsőbirósági felülvizsgálat tárgya az alsó bírósági határozat azon irányban, melyben azt magede a felek meg nem támadták. Ez általános elvül el van ugyan ismerve, s ez a felsőbirósági határozatokban azon szokásos megjegyzésben, hogy az alsó birósági határozat nem neheztelt részében érintetlenül hagyatik, határozott kifejezést is nyer : mégis nem ritkán történik, hogy ezen nem neheztelés daczára az alsó birósági határozat, ha törvénybe ütközőnek találtatik, feloldatik vagy megszünttttetik. Különösen a csődeljárásra vonat kozólag sokan azon nézetben vannak,hogy a c?ődper törvényszerű legombolyi á?a lelett a bíróságok hivatalból őr ködni tartozván, e szerint a felső biró is a szerinte törvénybe ütköző alsó birósági határozatokat még a (elek által meg nem támadott irányban is hivatva van felülvizsgálni. 30