Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 30. szám - Adatok váltó-kereskedelem jogi törvénykezésünkhöz. 3. [r.]

118 Ily hivatalos, a felek által nem kérelmezett felülvizsgálatot csak egy esetben tartok helyén lévőnek. Ezen eset pedig az, midőn a felek a törvény megsértéséről tudomást nem nyertek, s igy az ellen fel sem szólalhattak. Ha például a tanács törvényszerűen alakítva nem volt, vagy ha a határozat nem a többség szerint mondatott ki : ily esetben a határozat, habár a felek felebbezósileg csak annak megmásitását kérték volna is, hivatalból megsemmisítendő, és az alsó bíróság a bibi kiigazítására és uj határozat hozatalára utasítandó. De hol a felek a törvénysértésről tudomást nyertek, és az ellen fel nem szóllalván, a határozatban ez irány, ban megnyugodtak : ott a felső biró az ügynek —tekintet nélkül ennek minőségére — ez iránybani felülvizsgálatára szerintem hivatva nem lehet. A felső biró rendeltetéséhez képest csak panasz folytán, és csak a panaszos pontokra nézve van hivatva a felett határozni : váljon az alsó biró helyesen határozott-e? A mint nem szólhat oly ügyhöz, mely — mivel a felek perorvoslattal nem éltek — hozzá fel nem terjesztetett : ép ugy nem érintheti a különben megtámadottalsóbirói határozatot azon irányban, melyben a felek perorvoslattal nem éltek. Ez irányban az ügy fel nem terjezztettnek tekintendő. A peroivoslatok nemei a törvényben elősorolvák. A felek a törvény határai közt szabadon élhetnek velők. Ha ezt nem teszik, ők tudják, hogy miért nem teszik. Határozott akaratjok ellenére egy perorvosi atot reájok erőszakolni, az alsó birói határozatot oly alapon megsemmisíteni, mely ellen senki fel nem szólalt, melyben a felek határozottan megnyugodtak : helytelen, jogtalan gyámkodásnak tartom, mely a jogszolgáltatás primitív állapotjának tán megfelelt, de egy módern, szabad jogállam törvénykezésébe legkevésbé sem illik. Semmitöszéki döntvények. Az ítéletei az egyházi bíróság — görög-keleti egyház bírósága is -— hozván első folyamodásilag, az ítélet végrehajtásának elrendelése is annál kérelmezendő. A polgári bíróság csak a végrehajtás foganatosítása végett keresendő meg. Mária Tomi Stoica — Boborodea Miklós ellen a román görög keleti egyház illető érsekmegyei hatósága előtt házasság elválási pert folytatván, s az a szentszék által hozott úélet által megalapitatván, abban felperes részére 80 frt perköltség lett odaítélve. Ennek folytán felperes az uj egyházi kir. járásbírósághoz végrehajtásért folyamodott a megítélt perköltség erejéig. Az azonban a végr. kérelmét visszautasította, mint olyat, mely a perrend 345. 346. §§-aiban előirt kellékekkel ellátva nincsen, sfelperest követelése érvényesítése végett külön polgárjogi kereset indítására utasította. Ezen végzés elienfelperes semm. panaszt adott be, melyben felhozta, hogy itt a perr. 345. 346. §§. mérvadók nem lehetnek, mivel az 1868: IX. t. cz. alapján hozott és szentesitett román görög keleti egyház szervezési statútum VXÍ-ik czikkkelye kötelezi a polgári hatóságokat, hogy az egyházi határozatok létesítésére segédkezet nyújtsanak. És ha az egyházi hatóságnak hatalma van jogérvényesen határozni a válóperekben, akkor hatalma van az elválási per költségei felett is határozni, és ha a szentszéknek joga van a polgári hatóságokat az elválási ítélet végrehajtása iránt megkeresni, épen ugy joga van a nyertes félnek a polgári bíróságot megkeresni a neki oda itélt perköltségek iránt, miután a sz^ntszéki ítélet által egyenesen oda van utalva. A semmitőszék azt elvetette; „mert habár semmiséget panaszló az egyházi bíróság által megítélt perköltségek iránt ujabb kereset beadására a kir. bíróság által helytelenül lett utasítva; tekintve, hogy a perrend 346. §. értelmében a végrehajtás mindig azon bíróságnál kérelmezendő", mely a perben első folyamodásilag itélt; s ennélfogva az egyházi biróság által hozott ítélet alapján, a végrehajtás elrendelése is ezen egyházi bíróságnál kérelmezendő, és ezáltal a polgári biróság foganatosítás végett megkeresendő; —midőn a perr. 346. §-a értelmében a végrehajtási kérelem elutasitólag intéztetett el, a 297. §. bár melypontja alá vonható semmiség nem követtatert el. (1872. febr. 27. — 1467. sz. a.) A gondnok által képviselt felek a gondnoki díjak megfizetésében egyetemlegesen nem lévén elmarasztalva, a képviselt felek egy része a gondnoki illetmény egész összegének megfizetésére nem kötelezhető. Semmiséget képez, ha azok ellen az egész marasztalási Összegr? nézve elrendeltelik a végrehajtás. Zsarnai Ábrahám ügyvéd a Kubinyi-Sréter és Saaryak s Kazayak közt folytatott perben Saáry Miklós, Dénes, Elek, ugy Kazaiak ügy gondnokává neveztettvén ki, a per befejezésével részére utóbb nevezett alperesek által fizetendő 100 forint gondnoki dij lett itéletileg, jogérvényesen megalapítva. Ennek alapján folyamodott a per bírájához, Pestmegye volt központi tszékéhez a végrehajtás elrendeléseért a 100 frt dij s járulékai erejéig. A törvényszék 1871. évi 2710. sz. a. végzéssel alperesek ellen a végrehajtást elrendelte s azt az első három alperes i. i. Saáry Miklós, Dénes és Elek vagyonában 1871. szept. 21-én foganatositatta is, Veszprémmegye tszékének közbejöttével. Nevezett Saáry ak ezen végrehajtási végzés és eljárás ellen semm. panaszszal éltek — melyben előadják mikép felperes Kubinyiak s érdektársaik törvényellenesen jártak el. midőn jól tudva alperesek lakhelyét, őket mint ismeretlen tartózkodásuakat állították elő, lakásukat megtagadták, s könnyebbségük végett számukra gondnok kinevezését eszközöltették, mire semmi szükség sem volt. És a végzésekből csak az tűnik ki, hogy Zsarnay a távollevők részére neveztetett gondnokul s nem az is hogy ezen távollevők közt panaszttevók is megjelennének, mint az sem hogy hány távollevő köteleztetik a gondnoki dij megfizetésére. Az ítéletben, melylyel alperesek elmarasztaltattak, s a gondnoki dij megalapiíatott, erre nézve az egyetemleges elmarasztalás ki nem mondatott — tehát mindenki —• csak a maga részét tartozik fizetni. A Semmitőszék a neheztelt végreh. végzést minden jogi következményével a 297. §. 18. pont alapján megsemmisítette;