Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 29. szám - Adatok váltó-kereskedelem-jogi törvénykezésünkhöz. 2. [r.]

116 hez terjesztetik fel; — a harmadik példány az elnöknél Őriztetik. E táblázatba bevezetendő az ill tőnek hivatali állására, jogi és nyelvtanulmányai eredményére és nyilvános magaviseletére vonatkozó m'nden tény. Ilyenek az ujabb kinevezés, a letett vizsgálatok, a különös szorgalom elismerése, az intés és a fegyelmi eljárás megindítása és eredménye. Az elnök a törvényszék és a területén levő járásbíróságok személyzeténél előforduló ilyes változásokról az igazságügy ministert, ha nem ez utóbbi ténye idézte azokat elő, esetről esetre értesíteni tartozik. Ea valamelyik birósági tag vagy hivatalnok máshová helyeztetik át, vagy más államhivatalba lép i személyi táblázata uj hivatali főnökéhez küldendő. 15. §. A bíróságok ügykezelése fölött a felügyeletet az igazságügyminister személyesen vagy megbízottjai által gyakorolja, kik e czélból a bíróságnál vezetett összes jegyző- és egyéb könyveket, valamint mindennemű birósági iratokat, kimutatásokat, jegyzékeket és számadásokat megtekinthetik, a fogházakat megvizsgálhatják, a hivatali személyzethez kérdéseket intézhetnek s a foglyokat kihallgathatják. 16. §. Az elnök gyakorolja a felügyeletet a vezetése alatt álló kir. törvényszék, valamint az annak kerületében lévő járásbíróságok személyzete és ügykezelése fölött; Ő ügyel arra, hogy mindegyik tag hivatalos kötelességeit pontosan és buzgón teljesítse. A mennyiben valamelyik birósági hivatalnok magaviselete által a közhivatallal járó tiszteletet s bizalmat sértené (1871. VIII. t. czikk 20. §. b) vagy hivatalos kötelességét megszegné : az elnök őt csekélyebb beszámítás alá eső esetekben figyelmeztetni vagy meginteni, súlyosabb esetekben pedig felelősség terhe alatt, a fegyelmi eljárás megindítása végett a közvádlót értesíteni, vagy különösen sürgős esetekben az 1871. VIII. t. oz. 63. §. értelmében intézkedni köteles. Figyelemmel legyen azonban az elnök, hogy egyrészt alap nélkül senki ne üldöztessék, másrészt pedig a rendetlenségek eltűrése által a törvénykezéshezi bizalmat aláásni ne engedje. 17. §. Minden birósági hivatalnok állandóul a bíróság székhelyén köteles lakni. 18. §. A járásbirák személyi és az ügykezelésre vonatkozó ügyekben a törvényszéki elnökök utján érintkeznek az igazságügyministerrel, kivéve, ha az igazságügyministerőket közvetlen jelentéstételre utasítja. Törvénykezési ügyekben közvetlen az igazs. ministerhez intézik felterjesztéseiket. A járásbiráknak az alájuk rendelt hivatali személyzet fölött gyakorolandó felügyeleti joga jelen rendelet 38. §-ban van meghatározva. Az elnök felügyeleti joga nem terjed ki a kir. ügyészség személyzetére, sem pedig annak ügykezelésére. 19. $. Azon időt, melyben a törvényszéki és járási birák a törvény szerint őket illető szabadságot igénybe vehetik, az elnök a közszolgálat figyelembe vételével határozza meg. Engedélye nélkül a hivatal székhelyéről a birák nem távozhatnak el. Az elnök megtagadó végzése ellen felfolyamodás engedtetik meg az igazs. ministerhez. Az év közben nyert rövidebb szabadságidők a törvény által | rendelt 6 heti szabadságidőbe beszámíttatnak. Az engedélyezed | szabadságidőn tul való igazolatlan elmaradás a hivatalos köteles: ség oly megsértése, — a mely fegyelmi vizsgálatot von maga ! után. 20. §. A segéd- és kezelő-személyzetnek és a joggyakornokoknak az elnök évenkint négy heti szabadságidőt engedhet, a mennyiben az illető szorgalma által arra magát érdemesítette. 21. §. A törvényszék minden tisztviselője és szolgája köteles betegségét az elnöknek, a járásbíróság személyzete pedig a járásbirónak azonnal jelenteni. Az elnök, illetőleg a járásbiró a tény valódiságáról magának alkalmas módon meggyőződést szerezhet. 22. §. A járásbíróság valamelyik tagját az elnök csak az illető járásbiró hozzájárulása mellett bocsáthatja szabadságra. 23. §. Az első folyamodásu kir. járásbíróságoknál alkalmazott birósági hivatalnokoknak (1871. VIII. t. cz. 2. §.) és szolgaszemélyzetnek jutalmazások és segélyezések, az elnök ajánlata alapján az igazságügyminister által engedélyeztetnek. 24. §. Jutalom csak oly kiváló munkásság és szorgalom indokából adható, mely által a hivatalnokok létszámának szaporítása, vagy id. dijnokok felfogadása fölöslegessé vált. 25. §. Segélyezés csak annak engedélyeztetik, a ki hivatalos teendőit szorgalommal és pontosan végezi, és szerencsétlenségek által, önhibája nélkül súlyosabb vagyoni veszteséget szenvedett, vagy pedig rendkívüli kiadásokra kényszeríttetett, a mennyiben azt saját vagyonából nem fedezheti. Ugyanezen feltételek esetében a birák és a többi birósági hivatalnokok évi fizetésük egy negyed része erejéig, husz hónapig terjedhető havi részletekben való törlesztés mellett, az igazs. ministertől fizetési előleget kérhetnek. Mi végre az illető, a fizetését számfejtő hivatal bizonyítványával igazolni tartozik, hogy fizetése elóleg-levonásokkal és lefoglalásokkal terhelve nincs. 26. §. A 23—25. §§. eseteiben a kérvények az illető elnöknél nyújtandók be. 27. §. A segédhivatalok hivatalos órái ünnep- s vasárnapokon három, egyéb napokon hét órát tesznek. Időlegesen beálló sürgős munkák esetében azonban ezen munkaidő meg is hosszabbítható, mely esetben a különösen érdemesített egyének jutalmaztatásra tarthatnak igényt. A hivatalos órákat az elnök állapítja meg, aki egyúttal azok pontos megtartására is felügyel. 28. §. A felek irányában mindegyik birósági hivatalnok illemteljes, nyugodt, higgadt és előzékeny bánásmódra köteleztet ik ; és kérdezősködés esetében a felek vagy felvilágositandók, vagy — a mennyiben az értesítés hatásköréhez nem tartozik, — utbaigazitandók. Az ezen rendelet ellen vétők megintendők és többszöri ismétlés vagy durvaság esetében fegyelmi eljárás alá vonandók. Folyt. köv. Felelős szerkesztő és kiadő-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott KoosiSándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.