Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 28. szám - Adatok váltó-kereskedelem jogi törvénykezésünkhöz. 1. [r.]

110 hajfás elrendelését kérik, habár ezen veszélyeztetést okmányszerüleg nem igazolnák Í6. Itt a biró a fél által nyújtandó bizonyítékokra nem szorul. Előtte fekszik a veszélyeztetés iránti bizonyíték saját ama fényében, mely szerint az adós ellen egy másik kérvény alnpján a végrehajtást már is elrendelte. Ezen bizonyítékot mellőzni; tudni azt, hogy a veszély csakugyan fenforog, és a hitelezőt mégis elutasítani azért, mert a veszélyt okmányszerűen be nem bizonyította; tehát a féltül bizonyítékot követelni az iránt, mit a biró ugy is tud, mi e szerint további bizonyítást nem szükségei: ez oly eljárás, melynek értelmét én fel nem foghatom. Az ellenkező, szerintem egyedül helyes eljárással oly esetben midőn jólelkű hitelezők álhitelezőkkel találkoznak, legalább azt is fogjuk elérni, hogy a kijátszások éle az egyidejűleg foglaltatok aránylagos kielégítése által nem kevéssé eltompul. Legfőbb itéiöszcki döntvény. A haszonbérbe adott üzlet tiszta jövedelmének, évi haszonbér fejében kikötött °/0-kos jutaléka, a haszonbérbeadó nak meg nem Ítélhető, ha a mérlegel feltüntetendő üzletkönyvek az alapul szolgálandolt tiszta jövedelmet és üzleti hasz- \ nol elő nem mutatják. Ily üzleti könyvek s mérleg mellett oda nem ítélhető ' a póteskü a haszonbéri jutalék igazolására, — sem a becslő j eskü az alapul vett évi tiszta haszon kimutatására. {Folytatás.) A félek tanúi kihallgatása s az észrevételezés megtörténte után Pest város tszéke 1868 decz. 10. végzéssel alperesnek meghagyta az első üzletévi könyvek és zár- í számadások fel mutatását, és azok szakértői megvizsgálta- j tását — félnem mutatás esetében a felhozott adatok alap- j jáu levén Ítélet hozandó. Ezt a kir. tábla 1870 febr. 23. kelt végzéssel hely- j benhagyta. Ezek után P e s t v á r o s ts z é k e következő ; ítéletet hozott: Alperes tartozik az ezennel 1250 frtra le- I szállított kereseti tőkeösszeget, ennek a kereset beadásá- j tóli 6°/0 kamatait s 50 frtra mérsékelt perköltséget 15 ! nap alatt végrehajtás terhe melett megfizetni s ezenkívül j a kiszabandó Ítéleti százalék terhét viselni; alperesi ügy- '< véd költsége s munkadija saját fele irányában szinte 50 I frtban alapíttatván meg. Indokok: Az A. alatti valódiságára nézve alpere- j sileg sem kifogásolt szerződés szerint, constatált tény misze- i rint alperes felperesnőnek a keresetlevélben körülirt ingat- I lan birtokát s gyári helyiségeit az erre vonatkozó kivált- ; ságos jogokkal együtt 1865 június havától 3 egymásután következő évre haszonbérbe kivévén, kötelesvolt évi haszonbér fejében a gyári üzlet tiszta jövedelmének 40°j0 ját felpereenőnek fizetni, és pedig a zárszámadásnak minden év májusban történni kellett megejté-étől 8 nap alatt; és hogy ezen szerződési viszony megszakítása bár miiy esetben is csak az első év végével előrebocsátandó 6 havi felmondás mellett volt eszközölhető; tehát legalább is l'j2 évi időszakon át a maga érvényében fentartandó. „Eltekintve immár attól hogy habár Tauber Vilmosnak, ki p'ídig alperes s;»ját beismerése, s az általa ! felhívott tanú Brandl Ignácz hit alatti vallomása szerint I is a kérdéses haszonbérletnél megbízott képviselője, 8 a ; gyári üzlet vezetője volt — D. alatti levele, mely szerint Í alperes az emiitett szerződési viszonyt s gyári kezelést ! meg az 1865 évi nov. havában megszüntette annak folyI tán, mert azon levél valódiságát alperes kétségbe vonta, teljes bizonyító erejűnek nam is vétethetnék, minthogy j alperes maga sem tagadta, mindkét kihallgatott tanúi I pedig igazolják, miszerint alperes a kérdéses szerződési | viszonyt s gyári üzletet jóval a kikötött idóminimuoi elj telte előtt tettleg megszakította s beszüntette — 8 a nélkül, hogy az első üzleti év végével a zárszámadást az üzleti könyvek kapcsában, melyek nélkül az meg sem biráltathatott, felperesnóuek felmutatta volna, Pestről eltávozott, nemcsak, de a nagyobb mennyiségű csontlisztkészletet 8 felszerelvényeket, mielőtt felperesseli viszonya tisztába hozatott s az üzlet szabályszerüleglegombolyitatottvolna — tettleg s őnhatalmila^ a íyári helyiségből elhordatta, s az üzleti könyveket is magával vitte; s ezáltal szerződési kötelezettségét megszegvén, felperesnek jelen kereset megindítására jogos alapot szolgáltatott ; „s minthogy másrészről alperes által a per folytán I. s II. sz. alatt felmutatott zárszámadások s azokra vonatkozó üzleti könyvek a kereseti szerzó'dés folytán létre jött gyári üzlet eredményének megbirálásánál biztos s egyedül mérvadó alapuljel nem fogadtathatnának azért mert eltekintve attól, hogy a kérdéses üzleti könyvekben számos törlések fordulnak elő, azok törvényszékileg hitelesítve nincsenek s így kellő bizonyító erővel sem bírnak s mert a felhívott zárszámadások s azok alapjául szolgáló könyvekben a kérdéses gvári üzlet a valódi tényállással ellenkezőleg egész 1867 mart. 30 ig kiterjedettnek s ugy 1866 mint 1867 évben bizonyos mennyiségű üzle«i veszteség eredményezettnek tüntetettikelő holott alperes síját beismerés^, s kihallgatott tanúi vallomása szerint is a kérdéses gyárüzlettel már 1866 év közepe tájáu végkép felhagyott s minden készletet s gyári felszerelést a haszonbéri helyiségekből elhordatott. „mindezeknél fogva az A. a. szerződés illetve az annak alapján létrejött gyári üzletből alperesre háramló teher meghatározásánál egyéb biztos adat hiányában, s tekintve, hogy ilyennek előállithatását alperes önkéntes és szerződés ellenes eljárása hiúsította meg — a felperes által B. a. felhozott s az előbbi bérlő által hittel is (ne^erősitett, s ugyanazon gyári üzletnek az előbbi évekre vonathozó hasznát átlagosan kitüutető kimutatás volt részben figyelembe veendő; tekintve azonban miszerint felperes ugyancsak a kereseti szerződés alapján alperes ellen fenforgó követelését 1866 évi 12724 sz. a. ezen per megindítása előtt szorgalmazott előleges biztosítási kérvényében önmaga nem több mint 2400 frtbm alapította meg, mely összegnél tehát magasabbra a később beadott keresetében sem emelhette fel követelését, — s tekintve másrészről miszerint felperes alperesnek elle-ibeszédébeni azon állítását, miszerint e kérdéses ha szonbéri viszony fenállasa alatt előlegesen 1150 irtott már valósággal megkapott— válaszában maga sem vonta kétségbe — a kereseti összeg 2400 írtra, illetve a már megkapott 1150 frt előleg levonása mellett 1250 frtra leszállítandó s alperes csak is ezen