Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 28. szám - Adatok váltó-kereskedelem jogi törvénykezésünkhöz. 1. [r.]

11 1 összegben s a kereset beadásátó'li kamataiban stb. volt el- ( marasztalandó." 1870.dee.20. — 37289. sz. a.) Akir. itélő tábla az e. foly. tszék Ítéletét megváltoztatván, felperest keresetével ezúttal eltasitotta s a perköltséget kölcsönösen megszüntette; Indokok: Felperest a nem kifogásolt A. alatti szerződés értelmében az alperes által haszonbérelt csontszéngyár tiszta jövedelmének 40°|0 illetvén; ugyan ő a kereseti 4340 frí. 80 kr. tőkét, mint az 1865 évi jun. 1-vel kezdetét vett üzlet li/2 évre eső tiszta jövedelmének 40 száztóliját azért vette a B. alatti, vagyis a Herzog-féle korábbi üzletkezelés tiszta jövedelmét állítólag kitüntető okiratok alapján követelésbe,mert alperesaz üzlet megszüntetése után agyár forgalmát kitüntető könyveket elvivén felperesnek ezen forgalom, illetve tiszta jövedelem kimutatására egyéb íorrás — rendelkezése alatt nem állott. „Alperesazonban felperesnek is a válaszbankijelentett szorgalmazása, s a felsóbir. is helybenhagyott 1868. 42848 sz. a. első bir. meghagyás folytán a kérdéses üzletkezelés mérlegeit s íizletkönyveit előterjesztvén, miután azokat az 1870. lS899sz. és 20,309 sz. a. eszközlött szakértői vizsgálatok egyhangúlag rendesen s helyesen vezetetteknek találták, s kimondották, hogy a könyvekben vakarások vagy igazitások melyek az azok ahpjául szolgáló egyes tételekkel meg nem egyeznének, nem fordulnak elő, a tapasztalt, s a főkönyvben is szemlélhető némely igazitott összeg pedig az arra vonatkozó egyes tételekkel összehasonlittatván, úgy találtatott, hogy a kiigazítás csupán az előbbi számadási hibának helyrehozása volt; — miután e szerint az eljáró szakértők ama könyveket hitelt érdemlőknek, a merlegeket pedig a könyvek egyes tételeivel teljesen megegyezőknek,s helyeseknek találták — a jelen ügy elbirálása alapjául esik ezen könyveket s mérlegeket — mint a felek között eleve szerződésileg megalapított forrásokat lehetett elfogadni. Még pedig annálinkább, mert felperes a mondott könyveket, a a tszeki hitelesítés hiánya szempontjából nem kifogásolta, valamint azt sem bizonyította, hogy azoknak akár egyes tételei hűtíenül beirva volnának, akár azokból tételek hiányoznának, melyeknek azonban beirva kelleue lenniök. Semmitöszi'ki döntvények. A bíróság nincs jogosítva a szükségessé vált tanuk kihallgatásának elrendelését, azok felmerülhető dijainak előlegezésétől függővé tenni. A bíróság a tanúkihallgatás végeit határnapot kitűzni feltéllenül köteles, ha a tanubizonyitásnak helyét látja. Petrás Samu — Bezek György ellen 500 frt értékű kár megtérítése iránt Zólyom megye tszéke előtt pert indított. A felek mindkét részről tanukra hivatkoztak. A tszék 1871. nov. 25. — 1329. sz. a. végzéssel a tanú kihallgatásának szükségességét kimondotta, de mielőtt arra határnapot tűzne ki, következők teljesítését rendelte el : „a felek képviselőinek meghagyatik, miszerint számos tanúik dijainak előlegezésére, összesen 170 irtot és pedig felperes tanúi számának arányában 115 frtot, az alperes pedig 55 frtot, ezen törvényszéknél 15 nap alatt lefize-senek, — a tanúkihallgatási határidő csak ennek megtörténte után fogván kitüzetni." Ez ellen felperes semmiségi panaszszal élt; mivel a perr. 208. §. szerint a tanuk dijainak előlegezése csak a tanuk kihallgatása alkalmával, s csak az azt eszközlő bíró által vehető alkalmazásba. ASemmitőszék a neheztelt végzést egész terjedelmében megsemmitette, utasítással a 196. §. szerinti eljárásra ; „mert a most hivatott törvény szakasz szerint oly esetben, midőn a bíróság a tanubizonyitásnak helyét látja, a tanú kihallgatása végett határnapot kitűzni feltétlenül köteles, s nincs jogosítva a kihallgatás elrendelését a tanuk felmerülhető dijainak előlegezésétől,melyek a 208. § ként egyébként is csak a kihallgatás alkalmával határozandók meg, es a bizonyító féltől beszedendők — függővé tenni; — „egész terjedelmében megsemmisítendő azért, mivel egyes részeinek épségbeh hagyása, a bizonyítási eljárás szabályszerű folytatásának akadályául szolgálna." (1872. jan. 10. — 16490. sz. a.) A tulajdoni igénykeresetben más — />. o. kártérítési követelést együttesen összefoglalni nem lehet. Az igénykeresetek végzéssel döntendök el. £468. §.^? Krausz Vilmos — Musitzky Jakab mint végrehajtató ét Frankfurter Rozália mint végrehajtást szenvedő ellen a volt Gyöngyös városi egyes bírósághoz tulajdoni igénykeresetet adott be, abban kérvén egyrészt, — hogy a szabó üzletében sajátját képező ingóságok 1-ső r. alperes részére lefoglaltatván, azok a zár alól felmentessenek s az ezen zár által okozott, naponkint 30 frtra számitott kár megtéritésében alperes elmarasztaltassék. Tárgyaláskor 1. rendű alperes kifogást tett a kereset halmozottsága miatt, miután tulajdoni igény és kártérítés ugyanazon keresettel nem kereshető. Tagadja azt is, hogy felperes naponta 30 frtnyi kárt szenvedett volna a lefoglalás által, mihez teljes joga volt, mert a lefoglalt ingók másodrendű alperes tulajdonát képezik. — Erre igénylő felperes megjegyzi, hogy a 66. §. szerint több rendbeli követelések is összefoglalhatók, ha egy jogalapból keletkeznek. A kárt pedig alperes okozta, mert a lefoglalandó tárgyakat kijelölte s az üzlet bezáratását követelte. Az egyes bíróság 1871. nov. 10. — 6950. sz. alatti végzést hozott, melyben az igényelt tárgyakat felperes által leteendő póteskü feltétele alatt a zár alól felmentette s 1-ső rendű alperest 2 hónapra, naponkinti 20 frt, a többire 10 frt kártérítésben elmarasztalta. Első rendű alperes ez ellen se mm. panaszt adott be. A Semmitőszék annak helytadván, a panaszlott végzést 297. §. J. pontja alapján megsemmisítette s az igénykeresetet kijavítás végett felperesnek visszaadatni rendelte. „mert felperes tulajdoni igénykeresetében kártérítést is követelvén, miután az igénykeresetben együttesen más követelést összefoglalni nem lehet és különben is az igénykereset a 468. §. szerint végzéssel, a kártérítési kereset pedig 264. §. szerinti Ítélettel döntendő el, ezenfelül pedig felperes több hónapokra naponkint 30 frt kárt követelvén, ennek összege 300 frtot túlhaladván, a 93. a) p. szerint sommás eljárás alá nem is tartozik; az el-