Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 28. szám - Adatok váltó-kereskedelem jogi törvénykezésünkhöz. 1. [r.]

Pest. 1872. kedden április 9. 28. szára. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom Váltó kereák. tkezéshez. — Semm. Adatok váltó-kereskedelem jogi törvénykezésünkhöz. K ü 1 1 e y Ede kir. táblabiió úrtól. I. Váltóügyekben abiztositási végrehajtás gyakran azon az alapon kéretik, mert alperes ellen egy másik, — akár biztosítási, akár kielégítési — végrehajtási kérvény folytán a végrehajtás elrendeltetni fogván, ez által a követelés veszélyeztetése igazolva van. Elégséges alap-e ez a biztosítási végrehajtás elrendelésére, melynek a váltóvégrehajtási rendelet 3. §. a) pontja szerint akkor van helye : „ m i d ő n valószínűsége forog fen annak, hogy a követelés azon idő alatti s, míg véghatározat hozathatik, veszélyeztetve van?" A fennállott pesti váltótörvényszék számos esetekben ezen kérdést igen-lóleg döntötte el, és a kért biztosítási végrehajtást — feltéve, hogy a kérvényben hivatkozott biztosítási, vagy kielégítési végrehajtás csakugyan elrendeltetett — ez által a veszélyt igazolva látván, szintén elrendelte. így jár el a nevezett váltótörvényszék helyébe lépett budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék ís, melynél ilyen esetek már ismételve szintén előfordultak. Közelebb azonban a pesti kir. tábla a most nevezett törvényszéknek egy ilyen végzését megmásította, és folyamodót biztosítási végrehajtás iránti kérelmével elutasította, indokolásul azon felfogást érvényesítvén, hogy ily kérelmet csak a veszélyt igazoló megtörtént dolgokra, melyek okmányszerüleg kimutatandók, nem pedig leendő tényekre, melyek okmányszerűen nem is igazolhatók, lehet fektetni. Elméletileg, és csak a szigorú formákat tartván szem előtt ezen fölfogás correctnek mondható. Általában véve áll ugyanis az, hogy valamely kérelem teljesithetése kérdésében csak a kérvény beadásának idejéig felmerült tények, nem pedig oly dolgok határozhatnak, melyek csak a kérvény beadása után bekövetkezendőknek mondatnak ; a kérdés veleje épen akörül forogván vájjon a kérelem — tekintettel az időre, melyben a kérvény beadatott — jogos törvényes-e vagy sem? Ezt a jelen kérdésre alkalmazva, az ily biztosítási végrehajtási kérelemnek sem lehetne helyet adni, mert a kérvény beadáság alperes ellen kérdéses végrehajtás még el nem rendeltetett és a kérvény tartalma szerint általában még mi semtörtént mi a követelés veszélyeztetésétigazolná; mert a kérvényben hivatkozott, netán már korábban, vagy egyidejűleg beadott végrehajtási kérvény benyújtása, miután az azért folyamodó el is utasittathatik, magában véve a követelés veszélyeztetését igazoló körülménynek még nem vétethetik. döntv. — Legf. it. döntvény. — Min. utasilás. | Ép oly kevéssé eshetik kifogás alá azon általános | jogi tétel, hogy nem elég valamely ténykörülményt állítani, hanem törvényszerűen beískell azt bizonyítani. Ezen tételnek sem felel meg a kérdéses biztosítási végrehajtási kérelem, mert nem létező tényeket természetszerűen be sem lehet bizonyítani. De talán más következtetésekre fogunk jutni, ha a dolgot gyakorlati szempontból fogjuk fel, és ha inkább a jogszolgáltatás lényegére, mint merev formáira tekintünk. Tegyük fel az esetet, hogy egy és ugyanazon alperes ellen két hitelező jogérvényes marasztaló határozatok alapján a kielégítési, két hitelező pedig ezen kielégítési végrehajtási kérvények, illetőleg az azok folytán hozandó végrehajtási végzések alapján a biztosítási végrehajtást elrendeltetni kérik. A fentebbiek szerint csak a kielégítési végrehajtás rendeltetvén el az azt kérő hitelezők részére, ellenben a biztosítási végrehajtásért folyamodók ezen kérelmökkel elutasittatván, alperes vagyona csak amazok részére foglaltatik le, míg emezeknek az ezen végrehajtási végzések alapján később megújított, és ezúttal már teljesíthető kérelmök folytán már csak a felülzálogolás száraz morzsái jutnak. A bíró tehát, ki ma a kielégítési végrehajtást érintett két hitelező részére elrendelte, saját tényéből tudja, hogy azon ténykörülmény, melyre a másik két hitelező követelése veszélyeztetésének igazolásául hivatkozott, csakugyan bekövetkezett; ki tudhatja, hogy ha ezen hitelezőket ma el is utasítja, azok holnap az elrendelt végrehajtás a lapján kellően felszerelt uj kérvényt oeadandnak ; ki tudja hogy ez esetben a kért bizto.-itási végrehajtást elrendelnie kell: ily körülmények közt még is megengedi, hogy alperes vagyona csak a kiel. végrehajtást kérő hitelezők részére lefoglaltassék. Ezen eljárást én helyesnek, jogosnak nem tarthatom. Ez nem igazságszolgáltatás, ez merev formalismus, melynek magát a lényegeket oktalanul feláldozzuk. És nem válik-e a jogszolgáltatás valóságos paródiává oly esetben, midőn épen az elutasított hitelezők a jóhiszeműek, — azok pedig, kiknek részére a végrehajtás elrendeltetik, csak álhitelezők? — mi a demoralisatió, a csalások, kijátszások mai korszakában több végrehajtatók találkozása esetében a szerencsétlen véletlen folytán vajmi gyakran előfordulhat! Ha ezt kikerülni, ha a jogszolgáltatás lényegén a formák kedvéért magunkat túltenni nem akarják: oly esetben, midőn egy adós ellen akár a biztositasi, akár a kielégítési végrehajtás elrendeltetik, egyidejűleg el nem utasíthatjuk azon hitelezőket, kik követelésük veszélyeztetése alapján ugyanezen adós ellen a biztosítási végre28