Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 59. szám

Pest, 1871. kedden augnsztos 1. 59, szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Örökösödési jogeset. — Semmitöszéki döntvények. — Oroszi-Talányi per. Örüküsüilc*i jogeset. Közli Stetina Ignácz ügyvéd ur. Miklovits Lajos és Róza ivanóczi birtokosok — J e d 1 i cs k a Johanna szakolczai polgárnő ellen, néhai Jedlicska Francziska után maradt hagyaték */3 részének kiadása iránt Szakolcza sz. kir. város törvényszéke elótt keresetet támasztottak, melyben előadják : hogy miután nagy atyjok néhai Jedlicska Mihály összes vagyonát a harmadik, Ocskay Tetézzél való házasságából származott gyermekeinek, nevezetesen Jedlicska Francziska és Johannának végrendeletileg egyenlő részben hátrahagyta s ezek közül Francziska elhalálozott, hátrahagyott E. •/. alatti végrendelete pedig a C. •/., D y. alatti Ítéletek szerint érvényteleuittetett, az A. •/. alatti leltárban s F •/. alatti telekkönyvi kivonatban foglalt ingó s ingatlan hagyatékára nézve a törvényes örökösödés beállott, melyre néhai Jedlicska Mihálytól, mint közös törzstől származott s G. •/. alatti származási táblázatban kitüntetett gyermekek s illetőleg unokák és pedig: a) az első házasságból eredett fiának Jedlicska Jánosnak gyermekei: Ignácz és Aloizia, férj. Kattos Józsefné, b) a második házasságból származott leánya, férjezett Miklovits Karolinának gyermekei Miklovits Lajos és Róza felperesek — és c) a harmadik házasságban nemzett: Jedlicska Johanna leánya s alperes — egyenlő harmadrészben s anynyival is inkább vannak hivatva, mivel maga néhai Jedlicska Mihály atyjok, s illetőleg nagy atyjok H. •/. alatti fiók végrendeletében azt rendelte, hogy azon esetre, ha a végrendeleti örökösükül kinevezett Francziska és Johanna leányai magtalanul elhaláloznának, hagyatékuk az első házasságból származott fiaira, és a 2-ik házasságból származott Karolina leányára szálljon — s kérik, hogy az örökhagyó Jedlicska Francziska hagyatékát egyedül visszatartó Jedlicska Johanna, e hagyaték */a részének kiadatásában s az időközbeni haszonvételek s perköltségek megtérítésében elmarasztaltassák. Alperes Jedlicska Johanna elleni rátában ellenvető, miként felperesek az örökhagyónak nem vérszerinti rokonai, miután az I. s II. alatti egyházi anyakönyvi kivonatokból, de magából a G. •/. alatti származási táblából is kiderül, hogy az örökhagyó—Ocskay Teréztú], ellenben felperesek Skoda Lucretiától származnak s hogy ekként az orsz. bir. ért. Il ik §-a szerinti öröklésre számot nem tarthatnak. Ezen ellenvetés után kifogásait 4 külön álló pontban foglalja össze, melyek elsejében szóról szóra következő beismerést tesz: "1-ször. Az ide III alatt, csatolt néhai Jedlicska | „Mihály édes atyánk végrendeletének 4-ik pontja szerint | „világos: hogy az én és a meghalt testvérem Jedlicska t „Francziskának közös anyánk néhai Ocskay Teréznek „1400 frtnyi készpénzü hozománya emiitett Jedlicska „Mihály által birt ingatlanokba befektettetett s igy ezen „hozomány a néhai Jedlicska Mihály hagyományából s „igy ennek örököse Jedlicska Francziska hagyatékából is „néhai Ocskay Teréz örökösei részére, mint anyai örökség előlegesen kihasítandó és kiadandó." 2-szor 2-ik tétel alatti pontban tagadja, hogy örökhagyó nővére hagyatéka Jedlicska Mihály édes apjától eredett volna, mivel ezen hagyaték s különösen az ahoz tartozó ingatlanok IV alatti Jankovits Farkas örökösei közt történt osztálylevél szerint, ennek hajadon, később Ocskay Jánoshoz férjhez ment leányára Jankovits Máriára, erről az V alatti származási tábla szerint fia Ocskay Gábrielre, erről felperesnő édes anyja Ocskay Terézre s végre ez utóbbiról felperesnő s örökhagyó nővére Jedlicska Francziskára szállottak. Itt azután elősorolja név és helyrajzi szám szerint ezen ingatlanságokat, felemiitvén, miként a VI. sz. magánokirat tanúsága szerint az 5119. helyrajzi sz. földet édes anyja Ocskay Teréz a zálogból maga váltotta ki. Ezeknél fogva a H. •/. alatti fiók-végrendeletet semmisnek állítja, mivel abban a fentiek szerint néhai Jedlicska Mihály nem tulajdon, hanem Ocskay Terézt illető javakról rendelkezett. 3-ik tétel alatti poutjában a végrendelet erőtlenitési perre fordított 1200 frtnyi költségek s ügyvédi dijak — az 552 frtnyi általa kifizetett örökségi illeték és a 92 frtra rugó temetkezési költségek egy harmad részének levonását követeli, azon meg nem engedett esetre, ha felpereseknek a hagyaték egyharmad részéhezi öröklési joguk megállapittatnék. Végre a 4-ik pontban tagadja, hogy ő az A. / alatti leltárban megemlített szekrények tartalmazta ruhaneműket, tőke-pénzeket, vagy azokról szóló kötvényeket és az ékszereket elfoglalta volna, kérvén, hogy, miután részéről begyőzetett Jedlicska Francziska hagyatékának anyai Ocskay Teréz utáni természete — felperesek alaptalan keresetükkel elutasittassanak. Felperesek válaszukban tagadják, hogy az A. •/. alatti leltár és F. •/. telekk. kivonatban foglalt Jedlicska Francziska hagyatéka anyai Ocskay Teréz utáni vagyon lenne; tagadják, hogy ezen itt kérdéses vagyon Jankovits családtól eredett és néhai Ocskay Teréz a Jankovits családtól leszármazik, hogy azt néhai Ocskay Teréz állítólagos Jankovits-féle jognál fogva örökölte, férjéhez hozta s elhalálozásával hátrahagyta, — tagadják, hogy az elleniratban név és helyrajzi szám szerint meg59