Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 59. szám

234 nevezett ingatlanok alperesnő anyjától Ocskay Teréztól | származnak, az utolsóra Jankovits-féle jognál a felperesnőre anyai örökösödési jognál fogva szállottak, — tagadják, hogy a H. fiók-végrendeletben Jedlicgka Mihály nói vagyonról rendelkezett — s tagadják, hogy alperesnó a végrendelet érvénytelenítési perre 1200, örökösödési ille ték fejében 55*2 és temetkezési költségek fejében 92 frtot fizetett s hogy ezek '/3-a terbökre volna róvhntó. Az alperesnó által IV. és V. felmutatott mellékletekre azt válaszolják, hogy miután ezek az eredeiiek felmutatására szabott határnapon 1869-ik évi július 15-én aggályosaknak nyilváníttattak s tartalmuk valódisága kétségbe vonatott, alperesnó pedig azokat eredetben felmutatni képes nem volt, aperrendt. 184. §. — de még azért sem vehetők birói figyelembe, mivel az V. önkényileg szerkesztett származási tábla csak bizonyos SzáléPal egyszerű nyilatkozata, mely még, ha eredetben léteznék is, c-ak ellene, mint kiállítója ellen, de felperesek ellen, vagy alperesnó mellett soha semmit, legkevésbé pedig alperesnó anyjának Ocskay Teréznek Jankovits-féle családból való eredetét bizonyíthatná. Már pedig ha alperesnó Jankovics esaládbóli származását igazolni nem birja s tekintve, hogy minden leszármazás anyakönyvi kivonatokkal, de nem egyes magán személyek bizonyítványaival igazolandó, valóban nem is igazolta, s így a IV. állítólag Jankovits-féle örökösök közt létrejóit oszlálylevelet magára alkalmazni nem tudja, ezen IV. melléklet magától elesik, mig a VI. melléklet csak a kiállítók ellen bizonyít, s miután ezen ismeretlen kiállítók is olykifejezést használnak benne „a mint nekünk látszik, Jankovics féle jog," birói figyelembe nem vehető. Ily körülmények között alperesnönek arra nézve, hogy a hagyaték anyai természetű, egyáltalán nincs bizonyítéka, ellenben az, hogy e hagyaték Jedlicska Mihály közös törzstől származott s az örökhagyó J. Francziskára attól szállott át, kétségtelenül be van bizony itva alperesnó saját okmánya, a J. Mihály végrendeletével s különösen annak 2-ik pontjával, melyben az foglaltatik : „mi hagyatékomat, vagy is ingó s ingatlanrészint saját szorgalmam által szerzett, részint Jedlicska Ignáczjokeőiplébános végrendelete alapján öröklött s szabad rendelkezésemre álló vagyonomat illeti, ez iránt rendelem, hogy azt Ocskay Terézzel nemzett gyermekeim egymás közöt* egyenlően feloszszák," — és 4. pontjával, mely azt tartalmazza: „minden kétely eloszlatása tekintetéből elismerem, hogy nőm saját vagyonomba 1400 frtot beruházott.'' Be van bizonyítva továbbá az ezen végrendelettel összhangzó L. •/., M. •/. Jedlicska Ignácz jokeői plébános hagyatékáról szóló összeírás és felosztással, s be van bizonyítva az N. •/. Szakolcza város főkönyvének kivonatával, mely szerint a kérdéses ingatlanoktól halála idejéig folyton J. Mihály adózott. Mi a beszámítani kért 1400 frt. hozományt és emiitett költségeket illeti — a hozomány, ha fenállana is, felpereseket csak az örökség erejéig s csak a scaláris számitás szerint 666 vfrt. 30 krra olvadva terhelhetne; a végrendelet érvénytelenítési perköltségek felpereseket nem terhelhetik, mivel ők alperesekként szerepelvén az érvénytelenítés folytán kárt vallottak; de az igazolandó örökségi illeték 8 temetkezési költségekhez örökrészük arányában, készek járulni. (Folyt, köv.) Semmitőszéki döntvények. A Scinmitőszék döntvény-gyüjteméiiyéből. Sommás ügyek/jen a birói illetékesség elleni kifogás, mindig az idéző végzés által kilüzölt határnapon tartolt tárgyalás kezdetén, emelendő; és halasztás közbejötte után ezen kifogás többé nem érvényesíthető. Bauer Róza — Krúdy István pécsi lakos ellen Pest megye pilisi járás s/.olgabirája előtt 150 frt. tőke s jár. iránt 1870. évben sommás pert indított — keresetlevelében előadván, mikép alperes az A. alatt felmutatott, Pesten kelt kötelezvény alapján lett adósa és pedig azon kötelezettséggel, hogy nem fizetés esetében az bármely szabadon választható sommás bíróság előtt beperelhető lehet. — Tárgyalásnál felperes keresetlevelét oda módosította, hogy mielőtt a kötelezvény szerkesztetett, a pénzfelvétel alkalmával felperes s alperes közt azon szóbeli egyesség jött létre, mely szerint alperes a fizetést Pesten köteleztetik teljesíteni, nemfizetés esetében pedig aláveti magát felperes által választandó bármely bíróságnak. -- Alperes ellenbeszédében a birói illetőséget ^szállíttatni kéri, mert ha az érintett szóbeli egyesség létre jött volna is, a mennyit en Pesteni fizetés igértetett, akkor is Pest város bírósága lenne illetékes, különben ha alperes adós lenne, minthogy Pécsett lakik, Pécs város bírósága lenne ez ügyben illetékes. — A válaszban felperes megjegyzi, mikép az illetőségi kifogásnak már nincs többé helye, mert a perr. 97. §. értelmében azt alperes az első tárgyalásnál lett volna köteles megtenni, mit azonban nem tett, bele egyezvén háromszori halasztásba. — Erre alperes megjegyzi, mikép ez ügyben érdemleges tárgyalások még nem tartattak, hanem csak halasztások eszközöltettek, tehát illetőségi kifogásaira még nem is lehetett idő s alkalom, sem törvényi kötelezettség. A s zo I ga bíróság 187J. jan 29 kén 133. sz. a. a birói illetőséget megalapitotta. És ez ellen alperes se mm. panaszt adott be — indokok beadása nélkül. A Semmitőszék azt elvetette; „mert habár alperes a bíróság illetéktelensége miatti kifogását mindjárt az érdemleges tárgyalás kezdetén megtette; miután még is a perr. 97. §-sza nem érdemleges tárgyalást említ, hanem átalában azt rendeli, hogy a biróság-illetéktelensége miatti kifogás sommás eljárásban, mindjárt a tárgyalás kezdetén megteendő, ily tárgyalásnak pedig a halasztási tárgyalások is tekintendők, minthogy azokról is szabályszerű jegyzőkönyv felveendő lévén, a bíróság a kért halasztás iránt határoz, mi által a felek annak birói illetőségét már is elismerik ; jelen esetben azonban azon kifogás csak a tárgyalásnak a felek kölcsönös megegyezése folytán két izbeni birói elhalasztása után, a harmadik tárgyalásnál adatván elő: a birói illetőség elleni kifogás többé figyelembe nem vétethetett." (1871. július 6-kán. — 7300. sz.a.) Takarékpénztárak s hitelintézetek a perrend 386. §-bati emiilelt közpénztáraknak nem tekinthetők, s az adós betéteiről szóló könyvecskékre, vagy egyébb okmányokra, azok végrehajtása alkalmával a perr. 387. $. rendeletei alkalmazandók. Fehér Istváu kassai lakos — Molnár Zsigmond miskolozi lakos ellen Borsodmegye tszéke előtt pert inditván,