Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 46. szám

184 selettól eltiltva nincs, képviselői joga gyakorlatában gátoltatik, a perr. 297. §. 1. p. alapján meg volt semmisítendő." (1871. május 24-4893. sz. a.) Nem képez hivatalból figyelembe veendő semmiségi esetet, ha a telekkönyvi halóság a polgári bíróság meg nem támadott illetősége alá tartozó ügyben járt el. A perr. 53. §. a) pontja csak a telekkönyvi ügyekre szorítkozván, ki nem terjed a közönséges polgárjogi ügyekre, me- \ lyekben a lelekk. tszék járt el. Ily eltérés a rendes birói illetőségtől törvény által ki nem záratott. Balog Mihály s nejemint felperesek Fürge Ágnes és Hornicsek Venczel mint alperesek ellen Csanád megye poluári tszéke előtt 1868-ban keresetet adtak be, kérvén a makói telekjkönyvben 363. sz. a. bejegyzett ház után járó zsellér legelői illetőségnek neveikre tehermentesen leendő átíratását vagy a helyeit 600 frt. becsértékének megfizetését elrendeltetni. Ez ügy áttétetett a telekkönyvi tszékhez, melynek illetékessége ellen a felek kifogást nem tettek, s az ott rendes eljárás szerint befejeztetvén felperesek fellebbezése folytán 1870. okt. 15-ről keltezve a kir. táblához felterjesztetett. A kir. tábla látván az iratokból, mikép Csanádmegye polg. tszéke ezen 1868-ban beadott tisztán polgári természetű ügyet 1868. évi június 25. kelt 1667. sz. átiratával, azon megye telekk. tszekéhez további eljárás végett áttette, s telekk. tszék ezen tisztán polgári természetű kereset felett véglegesen ítélt, — ezen esetben tekintettel a perend 53. §. a) pontjára hivatalból figyelembe veendő semm. esetet vélt fennforogni s ez okból az iratokat 1871. mart. 31. — 31386. sz. alatt a Semmicőszékhez felterjesztette. A Semmitőszék az iratokat a kir. táblához viszszaküldendóknek találta, -— saját hatáskörébeni ellátás végett; „mert a jelentésben felhítt 53. §. a) pontja a fenforgó ügyre nem alkalmazható; ugyanis az érdeklett pont a telekkönyvi ügyekben nem enged eltérést a rendes birói illetőségtől; a jelen esetben azonban állítólagosán a polgári biróság illetősége alá tartozó ügyben járt volna el a telekk, hatóság, melynek illetékessége meg nem támadtatotr, — és e szerint ezen körülmény a perr. 304. §-ban szabályozott, hivatalból figyelembe veendő semmiség egyik esetét sem képezheti; — annak megbirálása pedig, hogy a kérelmezett átiratás megrendelhető-e vagy sem? és mily feltételek mellett — az ügy érdemére tartozik." (1871. máj. 10. — 4935. sz. a.) Valóságos szolgálatban álló katonatisztek, személyes keresetekben polgári biróság hatósága alá nem tartoznak. Ily keresetek lehat, az xlletéklelenség egészen világos levén, a polgári biróság állal hivatalból visszautasitandók. Böhm János, Lőcse város sommás bíróságához 1871. mart. 27-kén 55 frt. adóság megfizetése végett I. Szaniszló cs. k. főhadnagy ellen keresetet adott be, ki a Lőcsén állomásozó ezredhez tartozik és akkor Brostynban szabadsággal tartózkodott. Az egyes biróság 1871. apr.4-kén 144. sz. vég- • zéssel a keresetet hivatalból visszautasította. Ez ellen felp. sem. panaszt adott be; mert alperesnek rendes lakhelye és szállása Lőcsén van; és mert hivatalból a kereset a 30., 51. §§ alapján nem volt visszautasítható, minthogy alperes a birói illetőség ellen nem tett kifogást, s itt a 8. s 53. §§ esetei elő nem fordulnak. A Semmitőszék azt elvetette; „mert felperes beismerése szerint is alperes a Lőcsén szállásoló cs. k. ezredhez tartozó főhadnagy, s igy valóságos szolgálatbani katona levén, mint ilyen pedig személyes keresetekben a polgári biróság hatósága alá nem tartozván; az eljáró biróság a perr. 8. és 297. 2. pontja alapján helyesen utasította vissza a keresetlevelet." (1871. május 5. — 4976. sz. a.) Hivatalból figyelembe veendő semmiségi esetet képez, ha a távollevő alperes részére ügygondnok neveztetvén, azzal az ügy a hirdetményi idézés mellőzésével letárgyaltatoll. Tedesco Miksa Liptómegye illetékes szbirósága előtt Horánszky Boldizsár örököseit, ezek közt Horánszky Miksát is, bizonyos még az örökhagyótól származott váltó alapján beperelte. — Nevezett Horánszky Miksa hon nem találtatván, az jelentetett a bíróságnak, hogy tartózkodási helye ki nem puhatolható—miért képviseletére Horánszky Adolf kineveztetett. Ezután a kitűzött határidőben az ügygondnokkal a tárgyalás megtartatott, s Ítélet hozatott, mely alpereseket eskületétel feltétele alatt elmarasztalta. Ezen ítélet ellen az ügygondnok felebbezéss e 1 élt — a k i r. t á b 1 a pedig a 297. §. 1. és 15. pontjai alá eső semm. eseteket vélvén észlelhetni, az ügyet a Semmitőszékhez felterjesztette — azon alapon, mivel hirdetményi felhívás nem eszközöltetett, s ki nem tüntettetett, hogy H. Adolf a többi alperesek képviseletére is jogosított lett volna. A S e m m i t ő s z é k a neheztelt ítéletet, azt megelőzött egész eljárással együtt a 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette, s a bíróságot ujabb törvényszerű eljárásra utasitotta; „mert azon alperes, kinek részére ügygondnok neveztetett, a perr. 269. §. rendelete ellenére hirdetményileg idézve nem lett; midőn tehát a biróság Horánszky Adolf ügygondnokkal — a hirdetményi idézés mellőzésével, — ezen ügyet letárgyalta, s abban ítéletet hozott, a perr. 297. §. 1. pontja alá eső semmiséget követett el." (1871. május 10. — 4838. sz. a.) Halálozások. Deák József előbb a legfőbb ítélőszék bírája, utóbb a pesti kir. tábla tanács-elnöke, hosszasb betegeskedés után élte 68-ik évében június 10-kén elhunyt. — Pfahler Károly jogtudor az ügyvédi kar egyik jeles tagja, hosszas ideig gróf Festetics jogigazgatója Keszthelyen élte 83. évében ; — Halasy Ferencz volt kerületi tábla birája Debreczenben élte 86. évében Nádudvaron. — — Az uj igazságiigy-ininiste r a közönséget hetenkint kétszer, szerdán és vasárnap délelőtti 11 órától kezdve fogadandja a Deák Ferencz utczábnn létező hivatalos helyiségben. — Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz- a.