Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 30. szám - A debreczeni ügyvédegylet észrevételei az "Ügyvédi rendtartás" javaslatára. (Vége.)

Fest, 1871. kedden április 18. 30. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Ügyvédi rendtartás javaslatról. —SemmitÖ3zéki döntvények. — Ügyvédr. kormányj. A debrecseni ü^yvédegylet észrevételei az «íTgy védi rendtartás" javaslatára. y (Vége.) 53. §-ra. Óhajtandó, hogy az egyes kamarák székhelyének s kerületének megállapításánál a jelenleg fenálló ügyvédegyletek is meghallgattatnának. C2. §-ra. Ezen §. 7. pontjához teendő lenne: „A ki a bizottmányban megválasztatását el nem fogadja, vagy a ki megbízatását teljesiteni vonakodik: az 58. §. intézkedése alá esik." 68. §-ra. Tekintve, hogy az ügyvédi kamarák eljárása az igazságügyministernek (71. §) ugy is előterjesztendő, s hogy mind azon ügyekben, melyek az államot, a tagokat s a feleket sérthetnék, a felebbezés utja nyitva áll, s hogy ezen ügyekben a kir. ügyész befolyása elegendóleg biztosítva van, a közgyűlési tárgyak pedig őt alig érdekelhetik: azon intézkedés, hogy a közgyűlés idejéről a kir. ügyész előre külön értesítendő, ki az ülésben megjelenhet, és felszóllalhat, elhagyandó lenne; hanem e helyett a közgyűlésnek nyilvánossága lenne kimondandó, a hol senki, ki a kamarának nem tagja, fel nem szólalhatna ugyan, de tapasztalhatná a történteket, s ha érdekében, vagy hivatásában állónak tartaná, a maga utján aztán felléphetne. 69. §-ra. Ezen §. egészen kihagyandó lenne, mivel oly község, hol ügyvéd önkéntesen letelepedni egyátalában nem óhajt, járásbíróságot nem igényelhet. 70. §-ra. Ezen §-hoz hozzá teendő lenne, hogy „a biróság megkeresésére pergondnokot, és csődperügyelőt rendel.,, Mert átalános és méltó a panasz, hogy átalában szólva a bíróságok e tekintetben a kellő rendet megtartani s az érdekeltséget elkerülni nem tudják és ama jognak a bíróságok részére fentartása miatt az ügyvédi testületnek a bíróságoktól czélba vett függetlenítése sem lenne teljes. 73. §-ra. Azon intézkedés, mely szerint azon bírósági határozat ellen, mely által az ügyvédre a bíróság tekintélye ellen elkövetett illetlen, s sértő kifejezésért bírság szabatik, jogorvoslatnak nincs helye, egyátalában el nem fogadható; mert tekintve, hogy senki a maga ügyében voltakép biró sem lehet, ha már megengedendő is az első f. bíróságnak tehát az egyes bírónak is azon jog, hogy az ellene az ő nézete szerint elkövetett sérelem miatt az ügyvédre bírságot szabhasson, azt, hogy i a biró ezen saját ügyében hozott határozata, az érdektelen felsőbb biró elé fel ne vitethessék, kimondani nem szabad, i mivel ezáltal a birói önkénynek oly tér nyittathatnék, ' | mely az ügyvéd függetlenségét, s az igazságügy érdekét | a legnagyobb mérvben veszélyeztetné, s e tekintetben nem előre — de hátralépés történik; és amaz intézkedést indokolni egyáialában nem is lehet, amint hogy az a javaslatban sem indokoltatik. 118. § ra. Ezen §. a) pontja, hogy t. i. az ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetik „ha ellene a büntető bíróság álíal bünvizsgálat rendeltetik el" igy lenne módosítandó; „ha ellene a Büntető bíróság által a megtartott vizsgálat folytán a perbe fogás elrendeltetik." Mert a fenálló gyakorlat szerint a bűnügyi vizsgálat egyszerű, s később teljesen alaptalannak bizonyuló panaszra is elrendelendő lévén: magának a vizsgálatnak megrendelése a felfüggesztésre a mint alapul távolról sem szolgálhat, ugy számos visszaélésre nyújthatna alkalmat. 125. §-ra. A törvénynek visszaható erőt tulajdonítani nem lehetvén, a mint a már gyakorlatban lévő ügyvédekre nézve, igen helyesen, az azután életbe léptetendő képességi szabályokat illetőleg kivétel tétetik: ugy az eddigi gyakorlat szerint végzett, s a gyakorlati évet kitöltött, de a törvény életbe léptetéséig ügyvédi vizsgát nem tevő egyénekre nézve is méltányos eljárás lenne az átmeneti intézkedésekben megállapítandó. Kelt Debreczenben az ügyvédegyletnek 1871. martius 25-én tartott rendkívüli közgyűléséből Simonffy | Samu, elnök, Kovács Sándor, titkár. Semmitöszéki döntvények. (A Semmi tősz ék döntrénykönyvéből vannak szószerint kiírva a következő elvi határozatok.) Az adós állal nemfizetés esetére habár magában a követelést megalapító kötelezvényben engedélyezett biztosítási jog. fel nem menti a birói uton biztosítást kérő hitelezőt a perr. 338. $. terhe alól, melyszerint követelése veszélyeztetésének valószínűségét tartozik igazolni. Reiner Mózes 1871. jan. 17-kén folyamodott a gyöngyösi járás szbirájához, előadván, mikép Varga István tartozott volna neki 1870. dec. 3 l-ig, 76 frt. tőkét kamataival együtt megfizetni, de ebbeli kötelezettségének eleget nem tett; miután pedig az esetre, ha nem fizetne, felperest a kötelezvényben feljogosította, hogy minden kihallgatása nélkül bármely ingó vagyonára biztosítást eszközölhessen, annál fogva kéri Pata mvárosban találtató ingóságaira a biztosítást elrendeltetni. A s z o 1 ga b i ró sá g 1871. mart. 4-kén 34. sz. a. kelt végzéssel a biztosítási kérelmet visszautasította; mert 30