Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 85. szám

340 idéztetése czéljából a tárgyalást elhalaszsza." (1871. okt. 11. — 9304. sz. a.) A perr. 265-dik fi-nak rendelete, az idéző végzésnek, az illető fél honn nem létében^ lakása ajtajára való kifüggesztése iránt, nem alkalmazandó, a folytatólagos tárgyalást rendelő végzésekre. Un ily nem első idézési végzés a fél távollétében nejének kél tanú jelenlétében kézbesiltetetl, az törvényesen megidézettnek tekintendő. Hirsch Jakab — Gabe István ellen belső Szolnok megye egyes bírósága előtt 100 frt s járulékai irántsommás pert indítván, tárgyalás tüzetett ki s arra alperes szabályszerű n meg lett idézve, illetve az idézés neki személyesen kézbesítve. Arra azonban meg nem jelent s uj határnap tűzetett ki a folytatólagos tárgyalásra, mi iránti végzés alperes távollétében két tanú jelenlétében nejének kézbesittetett. Alperes e tárgyalásra sem jelenvén meg, felperes kértére, meg nem jelenés, s a felhozottak alapján elmarasztaltatott. Ez ellen alperes sem. panaszszal élt; — lényegesen azon alapon, mert távollétében az idézés nem eszközöltetett a perr. 265. §. értelmében ajtóra való kifüggesztés által s igy a 267.§-nak sem tétetett elég. A Senimitőszék azt elvetette; „mert a perr. 2G5. §-sa csak azon esetben, ha első idézési végzések kézbesítése forog kérdésben, és a fél honn nem találtatik, rendeli az idé'ó végzésnek két tanú jelenlétében <x fél lakásának ajtajára való kifüggesztését s erről a házbeliek értesítését; „tekintve pedig, hogy jelen esetben nem az első idézési, hanem folytatólagos tárgyalást rendelő végzés kézbesítése forgott fenn; „ennélfogva e fentebb idézett §. ily esetre nem vonatkozván, a kézbesítő az által, hogy a folytatólagos tárgyalást rendelő végzést alperes honn nem létében a házbelieknek két tanú jelenlétében adta által, semmiséget nem követett el, — és alperes — a végzésnek honn nem léte miatt nejének történt kézbesítése által — törvényesen megidézettnek tekintendő levén,a meg nem jelenése miatt hozott itélet elleni semm. panasza elvetendő volt." (1871. okt. 11. - 10603. sz. a ) Jogirodaluii ismertetések. (Folytatás.) (1. lapunk 81. számát.) Hazai kiadóink közt nevezetes szerepre emelkedett Heckenast Gustáv is, — és pedig már rég idő óta, nagy számú tudományos vállalatai val, melyek közt főleg a jogi szakra s nemzetgazdászatra vonatkozó kézikönyvek nagy helyet foglalnak el, milyenek nevezetesen : HoíFmann Pál, Degen, Kőnek, Henfner, Bozóky, Karvasy, Herczegh, Szlemenics volt és jelenlegi tanárok jogi müvei, Kautz Gyula, ugy Matlekovics nemzetgazdászati munkái, s a külföldi jelességek közül Carey, Schilling, Mohi Róbert stb. európai hirü tudósok magyar kiadványai. „A Magyar alkotmány és jogtörténelem. Irta Hajnik Imre jogtudor, győri academiai jogtanár. — Pest, kiadja Heckenast Gustáv. 1869 — 1871." Ezúttal ezen jeles kiadónktól következők ajánlathatnak közönségünk figyelmébe; u. m.: Ezen terjedelmes jogtörténelmi s közjogi munkából — mely jogirodalmunkban kétségtelenül szép helyet foglal el — eddig négy füzet jelent meg. Az első, melyről már más alkalommal is megemléktzénk — .Bevezetés a magyar alkotmány s jogtörténelembe' czim alatt jelent meg (38. lap. Ara 40 kr.) A második füzet czime : ,Az ősmagyar nemzeti szervezet — és ennek előzményei hazánkban (46 lapöOkr.) — mely megemlékezvén a magyar földnek előbb uralkodott népségeiről, röviden rajzát adja azon ősi magyar állam- s kormányszervezetnek, mely a IX. század végétől a Xl-ik századig létezett. — A harmadik füzet e mü második könyvét tartalmazza ,A szent István alkotmány' ismertetését — és pedig első részében: ,Az alakulási és virágzási korszakot' (112 lap. Ára 1 frt 10 kr.) Második részében pedig, mely e becses mü most megjelent negyedik füzetét képezi — ,A hanyatlási korszakot' (80 lap,ára 80 kr.). Midőn megemlítjük, ruikép e mü e korbeli államszervezetünket, kormányzatunkat, rendi szerkezetünket s átalában közjogi viszonyainkat röviden, de világosan s alaposan legfőbb vonalaiban megismerteti; s midőn hozzá tesszük, hogy ahhoz a legjobb jogtörténelmi fonások s okirat gyűjtemények tanulmányoztattak s használtattak : ugy hisszük, elég okot emeltünk ki e mü ajánlására s terjedésének előmozdítására. Heckenast Gustáv nagy buzgalmu kiadónk szinte foglalkozik a törvények s rendeletek kiadásával. Ilyen nevezetesen: a ,S z e n i c z ey - fé 1 e törvény s rendelet gyűjtemény,' melyből legközelebb jelent meg az 1870-diki törvények kiadásának folytatása, t. i. a III. kötet 3-dik füzete. (Ára 30 kr. nagy 8 adrét. 254 — 300 lap.) Az első füzet — szinte az 1870-ki törvényekről 50 kr. — a második füzet pedig 1 frt. — A már előbb megjelent kötetek az 1865 —1867. évi, továbbá az 1868. és 1869 évi törvényeket s azok életbeléptetésére s foganatosítására kibocsátott minist, rendeleteket tartalmazzák. És ezek közül az I. kötet öt füzetben jelent meg s ára 5 frt. A II. kötet, mely az 1868—1869. évi törvényeket tartalmazza, 4 füzetből áll és ára 3 frt 60 kr. Ilyen továbbá ,A magyar törvénykönyvek' czim alatt megjelenő gyűjtemény — melyből most második bővített kiadásban jelent meg : A polgári törvénykezési rendtartás — az ide tartozó ministeri rendeletekkel bővítve — az átmeneti intézkedésekről, birói ügyvitelről, váltó végrehajtásról, hitbizományi eljárásról, telekkönyvek átalakításáról, a perrend módosításairól. Pest, 1871. — 348 lap. Ára 80 kr. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal piaoz és aldunasor sarkán, 9. sz- a.