Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 21. szám - Telekkönyv és szőlőváltság 2. [r.]

83 Semmitőszéki döntvények. Az itt következő döntvények, illetőleg elvi határozatok közvetlenül a semmitöszék döntvény gyűjteményéből vannak kiirva és hiteles alakban közölve. Mikor rendes ulu perekben a felek meg nem egyezése folytán valamely perirat beadására a halasztás meg- vagy meg nem adatásnak kérdése első izben bocsáttatik birói eldöntés alá, a kért halasztás megtagadása esetére köteles a bíróság kérelmesnek perirata beadására a perr. 139. §. értelmében 8 napnál tovább nem terjedhető zárhatáridöt kitűzni. Csőreg Benedek jogutódai Károly és László Karczag város tszékénél Schneer Salamon ellen rendes kártérítési pert indítottak, melyben felperesi válaszadásra határnapul 1870. febr. 14-ke tüzetett ki, mikor felperes 14 napi halasztást vett igénybe — mart. l-jén felperes ujabb 30 napi halasztást kért — mibe alperes is beleegyezett, ha a válasz mart. 31-ig csakugyan beadatik. Azonban ekkor újra 15 napi halasztást kért betegeskedése s a miatt, mert előbbi ügyvédjétől a kellő iratokat meg nem kaphatta. Ebbe azonban alperes már bele nem egyezett. Ennek folytán a tszék 1870. jul. 20-kán 182. sz. a. kelt végzésében felperes halasztási kérelmének helyt nem adott, s felperesi képviselőt kötelezte, hogy a válasziratot aug. 10-ig adja be. Ez ellen alperes sem. panaszt adott be, mert igénybe vett két halasztás után a mart. 31. kért ujabb halasztásba alperes bele nem egyezett s igy azt a biróság megadni nem volt jogosítva; s mégis a neheztelt végzésben felperes halasztási kérelmével elutasitatott ugyan, de a perr. 140. §. alkalmazása helyett a 139. §. helytelen alkalmazásával a válasz beadására ujabb határidő lett kitűzve. A Semmitöszék azt elvetette „mert a felperes által válászánakbeadhatásavégett igénybe vett 1-ső halasztás után kérelmezett 2-ik halasztásba az ellenfél beleegyezvén s iránta birói határozat nem is keletkezvén, az általa ismét szorgalmazott halasztás alperes ellenzése folytán, a biróság által levén eldöntendő, miután általa az megtagadtatott, — abbeli intézkedése, melynél fogva felperesnek a kérdéses perirat beadására a perr. 139. §. értelmében 8 napnál tovább nem terjedő záros határnapot tűzött ki — semmiségi esetet nem képezvén a perr. 297. §. 1. pontjára helytelenül fektetett sem. panasz elvetendő volt." (1870. dec. 9. — 1227G. sz.) Pervesztes több felperestárs ellenében bíróilag megítélt perköltségek csak azon esetben terhelik^, azokat egyetemlegesen, ha az e tekintetbeni egyetemlegesség magában az ítéletben lett megalapítva. Alt Márton 1870 aug. 4. Szepes-megye törvényszékéhez Czibulya — Muránszky Aranka ellen 17 for. 91 kr. megítélt perköltség végrehajtás utjáni behajtásáért folyamodott; előadván hogy Czibulya Muránszky Aranka és Muránszky Mária mint felperesek ellene pert folytatván azok keresetükkel elutasitattak, mi a kir. tábla által is helybenhagyatván, az jogerőre is emelkedett; és azon Ítéletben nevezett felperesek 35 f. 82 kr. perköltségben lettek elmarasztalva. Mivel pedig addig csak Czibulya Aranka részéről fizettetett be 17 for. 91 kr. nem pedig M. Mária részéről is, minthogy képviselője szerint az vagyontalan, de tartózkodási helye sem ismeretes. Minthogy pedig a pervesztes felek a perköltségek fizetéseért egyetemlegesen felelősek, azért kéri Cz. Aranka ingóira a hátralevő 17 for. erejéig is a végrehajtást elrendeltetni. Ennek megfelelőleg a tszék 1870. aug. 25. 1089 sz. a. végzéssel a végrehajtást Cz. Aranka ellen elrendelte és kiküldötte által a végrehajtást eszközöltetni rendelte. Ez ellen Cz. Aranka semmiségi panaszt adott be, mert a marasztaló ítéletben egyetemleges elmarasztalás nem foglaltatik, tehát ó M. Mária tartozásáért nem felelős. A Semmitöszék annak helyt adott s az 1089. sz. végrehajtási végzést megsemmisítette; „mert a midőn a keresetükkel elutasitott több felperes a perköltségben elmarasztaltatik, ezeket egyetemlegesen megfizetni csak akkor tartoznak, ha ily egyetemleges fizetési kötelezettség az ítéletben határozottan kimondatik ; „miután pedig a felmutatott két egybehangzó ítéletben felperesek a perköltségben nem egyetemlegesen marasztaltatnak el, a végrehajtás e. r. felperes Muranszki Aranka ellen, a perköltségek azon fele részére nézve, melyet másod r. felperes M. Maria még meg nem fizetett, elrendelhető nem volt." (1870. decz. 2. — 10739. szám alatt.) Ha felperes a tárgyalás folyama alatt azon okból teszi le a pert, mivel alperest ennek képviselésére nem jogosult személy kezeihez idéztette meg, a perr. 10. alkalmazásba nem jő, hanem felperes perújítás nélkül is, megindithatja az illetékes alperes ellen az ugyanazon tárgyú pert. Steiner Lipót, Pozsony város tszéke előtt a „Phönix" bécsi biztosító társulat ellen 5069 for. 39 kr. iránt pert indított, mi befejeztetvén, felperest a tszék 1870. okt. 7. 4278. sz. a. Ítéletével keresetétől elmozditottas perköltségekben elmarasztalta — következő indokokból: mert felperes jelen keresetével ugyanazon tüzkármentesitést, ugyanazon jogalapon s alperestől követeli, melyre nézve felperes 1869. jun. 18. 6612. sz. a. már pert indított s melytől csak az ellenirat beadása után, tehát a per folyamában állott el; ezen elállás pedig a perr. 70. §. szerint perletételnek s felperes arra nézve pervesztesnek tekintendő és, miután felperes azon ellenvetése, hogy ő csak a helytelen idézés indokából állván el a pertől, ezen elállás perletételnek nem tekinthető — birói figyelembe nem vétethetik, mert az idézett §. a tárgyalás folyama alatt történt pertőli elállást perletételnek kimondván, annak indokai közt nem tesz különbséget, hanem bármily indokból történt perletételt perveszteségnek nyilvánította; hasonlóan nem vehető figyelembe azon állítása sem, hogy 1869. keresetével nem a Phönixet, hanem főügynökét Hackenbergert idéztetvén, ezen keresettel nem a Phönix hanem egy más külön személy lett perbe vonva, mivel felperes ezen 1869-ki keresettel egyenesen s közvetlenül a Phöníx ellen indította meg a pert sHackenberger nem mint kötelezett fél, hanem min t a PhÖnixnek ügynöke, annak képviseletében lett megidéztetve; és igy jelen per ugyanazon jogi személy ellen kezdetett, miért a 70. §. alapján felperesnek a perújítás utja lehetett nyitva. Ezen ítélet ellen felperes sem. panaszt adott 21*