Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 21. szám - Telekkönyv és szőlőváltság 2. [r.]

Pest, 1871. kedden márczias 14. 21. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Telekkönyv és szőlöváltság. —Semmitőszéki döntvények. — Ügyvédrendturtáái kormányjavaslat. Telekkönyv és szőlöváltság. BosnyikLászló úrtól. (Somogyból.) II. B. A váltság jogosítottól. E tekintetben — mint emiitettük két kerese* jöhet elő, melyekben a telekk. hatósághoz beadványok érkezhetnek. 1-ör. A váltságkötelezettek nem vévén igénybe az állam közvetítését — magán kötvényekkel elégítik ki a jogosított felet, mely esetben tehát a váltságösszegnek telekk. biztosítása a jogosított félnek állván érdekében — ez folyamodik a törvényszékhez. Ezen esetben is oly annyira eltérők a nézetek mind a feleknél, mind pedig a bíróság körében, miszerint nem mulaszthatom el kissé tüzetesebben szólani a tárgyhoz. Sokan ugyanis azt vitatják, hogy az eféle magánjellegű követelések is azon módon keblezendők be, mint ahogy ezt a törvény 9. és 10. §§-ai az állam javára rendelik; amely téves nézetre tán az által vezettettek, mert a váltságjogositott felek rendszeres kötvények helyett a jogbiztos által fölvett és az egyességet tartalmazó jegyzőkönyvet s e mellett előterjesztési táblát mutatnak be a törvényszékhez, amely táblázatba a jogbiztos a kötött egyességhez képest beirta a felek tartozását. — Az ily előterjesztési táblázat a tárgyalási jegyzőkönyvvel együtt véve azonban nem egyébb mint ugyanannyi magán kötelezvény, ahány külön összeg a táblázatban előfordul; és mert az összegeknek egyénenkinti kivetése a táblázatba vétetett fel és nem kötelezvények állitattak ki — ez a követelés magán jellegén mit sem változtat, és igy az előterjesztési tábla megpillantása se vigyen bennünket tévútra. De ki fogom mutatni, hogy ezen eljárás nem is lenne minden esetben lehetséges; azonban egyelőre tegyük fel, hogy valamely telekkönyvi hatóság ezen kivételes bekeblezést rendelte el. A követelés mint magán követelés tárgya lehet felülkeblezésnek — átruházásnak ésvégrehajtás alá is vonathatik; minthogy pedig ily esetben az alzálogjogot — a cessiótazA. lapon tovább bevezetni csakugyan nem lehet, a C. lapra kellend majd visszamenni, miáltal a telekkönyv már zavarttá tétetik. De jogosítva van a fél valahányszor részletfizetést tesz, a részletes törlést kérelmezni is, és aki p o 10 részletben fizetett, 10-szer folyamodik törlésért. Ugyan mi lesz ez esetben az általános teherlapból ? és a telekkönyvben is hol vezetik be a törléseket, tán az A. lapon? A telekkönyvi hatóság tehát, mely magánkövetelésekre is eféle bekebelezést rendelt el, vagy kénytelen lesa a ré&ztörlésért folyamodó felet jogos igényétől el| ütni, vagy pedig a résztörlések foganatosítására önmagá| tói alkotni uj szabályokat -- mihez pedig nincs joga. — Nem igy az állam javára eszközlött bekeblezéseknél, mert ezen követelései az államnak a törv. 7. §-a 2-ik pontja szerint „minden tekintetben az országos adó természetével birnak," a 15. §. szerint pedig rósztörlésnek nincs helye; igy tehát sem alzálogjog, sem cessio, sem résztörlés ezek tekintetében elő nem fordulhat. Továbbá, ugyhiszem, hogy midőn a törvényhozás az állam javára szolgáló bekeblezéshez azon kivételes módot állapította meg, hogy t. i. „minden egyes tartozás a birtoklapra röviden bejegyzendő" — ezt nem is tehette volna anélkül, hogy egyszersmind ne gondoskodjék oly módozatról, mely a fentebbi intézkedést az általános telekk. szabályok elveinek megfelelő eljárássá egésziti ki. Kellett tehát a megváltási teherlapot is alkotnia, mely ismét részletes adatokat tartalmazzon az A. lapon bejegyzett követelés megítéléséhez. Ezen teherlap tehát szükséges kiegészítő része az A. lapon történt bejegyzéseknek, — egyiknek a másika nélkül nincs értelme. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a törvény 17. §-a szerint a váltságtartozás egyénenkinti kimutatása csupán az állam közvetítése esetén mellőzhetetlen, minthogy ily esetben minden egyes kötelezett csupán a maga tartozásáért felelős, — ellenben a magánkötelezvényekkel lett kielégítés esetében a kötelezettek egy közös összeg megfizetésére egy kötvényben, avagy több — de külön lejáratú kötvényekben kötelezhetik magukat egyetemlegesen: váljon honnét vennők az adatokat melyekből a megváltási teherlapot szerkeszteni lehet? és amely teherlap nélkül az A. lapon véghez vitt rövid bejegyzésnek értelme sincs ? Továbbá a megváltási teherlapról azt hiszem, hogy az csak azon rovatokkal szerkeszthető, melyeket a törvény a 10. §-ban meghatározott. Minő ellenmondást kellene pedig a törvényben feltételezni, hogy amidőn az csak is a megváltásra kötelez, s e mellett a megváltás módozataira nézve szabad egyezkedéstenged a feleknek: ugyanakkor arra kényszerítse őket, hogy csak is 22 év alatt, és csak x/% éves járadékokban legyen a váltság törleszthető; mert ezen fizetési feltételek nélkül a megváltási teherlapot betölteni sem lehet. Vagy tán még azt is hiszik némelyek, hogy a telekk. hatóságok hivatva lennének a megváltási teherlapot a törvénytől eltérő módon, minden egyes fennforgó eset adataihoz mért rovatokkal szerkeszteni? — Ezek ellen azonban tán felesleges volna érvekkel élni. Azonban mert még is gondolhatná valaki, hogy ily magánköveteléseknek a birtoklapon bekeblezéséhez nem is okvetlenül szükséges a megváltási teherlap, — hanem a bekeblezés szokott terjedelemben — de mégis csak 21