Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 20. szám - Telekkönyv és szőlőváltság 1. [r.]

80 az ügy érdemében különben is nyertes alperes az e. bíró­ság ítéletét a per folytathatóság kérdésében sem feleb­bezte, a másod bír. ítéletének felülvizsgálatánál a pert nem folytathatónak mondotta ki — semmiséget nem kö­vetett eL"(1871. febr. I. — 14037. sz. a.) A jelzálogos hitelező; ki valamely ingatlanra végrehaj­tási zálogjoggal bir, a perr. 443. $. rendeleteinek meg­tartása mellet, azon ingatlan jövedelmeinek lefoglalását is igényelheti; — a 417. §. rendelkezése \csak azon esetben levén alkalmazható, midőn a hitelező kielégittetését közvetle­nül az adós ingatlanának jövedelmeiből igényeli a nélkül, hogy maga a főtárgyat képező ingatlanra már elébb végrehajtási zálogjogot szerzett volna. Davidsohn S. M. Pest város tszéke előtt Schweiger Henriket és nejét PfeiíFer Klárát 5000 frt. s jár. erejéig beperelvén, alperesek felperesi kereset értelmében elma­rasztattak s a kielégitési végrehajtás alperesek ingósá­gaira és Pesten fekvő házukra, melyre a kereseti összeg első helyen be volt táblázva, elrendeltetett mi a zálogjog bekebelezése által foganatositatott. Felperes miután az elárverezett ingókból kielégíttetést nem nyerhetett, s a ház eladási ára sem biztosíthatta minden követelések fe­dezését, a folytatólagos végrehajtást a nevezett ház bér­jövedelmeire kérte kiterjesztetni. — Atszék azonban 1870. okt. 29-én 50376. sz. végzésével utóbbi kérelmét vissza­utasította; mert a perr. 417. §-ként valamely ingatlan övedelme csak akkor foglalható le, ha maga az ingatlan igény- és tehermentes, alperesek háza pedig bekebelezett zálogjogokkal van terhelve. Ez ellen felperes sem. panasszal éli, mert itt a 417. §. nem alkalmazható, miután a jövedelem zár alá vételét nem csupán saját kielégittetése czéljából kérte. És a perr. 421. 423. §§. szerint a fővagyonra bekebelezett zálogjoga annak tartozékaira és függő termésére is kiter­jed, mi jelen esetben a ház-jövedelem. A S em mitó'szé k annak helytadva, a panaszlott végzést a 297. §. 18. p. alapján megsemmisítette s a vég­rehajtást a kérdéses ház jövedelmére is elrendelte ; „m e r t felperes végrehajtási zálogjoga kérdéses in­gatlanságra már előbb bekebeleztetvén, ez által jogot nyert a 443. §-ban megalapított sorozat megtartása mel­lett kielégítését nemcsak a főtárgyból, hanem annak já­rulékából, tehát jelen esetben a jelzálog jövedelmeiből is követelhetni; — a felhivott 417. §. rendelkezése azon esetben levén alkalmazható, a midőn a hitelező kielégit­tetését közvetlenül az adós ingatlanának jövedelméből igényeli, a nélkül, hogy maga a főtárgyat képező ingat­lanra már előbb törvényes zálogjogot szerzett volna." (1870. decz. 15. — 12510. sz. a.) Ügyvédrendlartási kormányjavaslat. (Folyt.) 15. §. Az ügyvéd a megkereső félnek a képviselet átvállalását megtagadhatja, és a már átvállalt képviseletet is felmondhatja. Az ügyvéd köteles a neki felajánlott megbízás el vagy el nem fogadása iránt késedelem nélkül nyilatkozni. Ha előreláthatólag a megbizás élnem fogadása a megkereső félre káros következmé­nyekkel avagy jogainak veszélyeztetésével járna: a megkeresett ügyvéd az ily káros következmény vagy veszély elhárítására szük­séges lépést egyszer mindenkorra megtenni köteles. A felmondási idő harmincz napot tesz, a képviselt fél értesi­tése napjától kezdve; és ezen időig köteles az ügyvéd a. képvise­letet hiven vinni, és a felet minden joghátrány ellen megóvni. 16. §. A fél az ügyvédtől a képviseletei bármikor elvonhatja, anélkül, hogy előleges felmondás szükségeltetnék. 17. §. A fél elhalta a képviseletet megszünteti, azonban az ügyvéd, mihelyt a fél elhaltáról tudomást szerez, köteles az örökö­söket értesiteni, és egyúttal a perbíróságnak ugy az ellenfélnek azt bejelenteni, illetőleg tudtul adni. Az örökösök további intézkedéséig a folyamatban lévő perben az ügyvéd köteles mindazon intézkedéseket megtenni, melynek jog­hátrányok elkerülésére szükségesek. Mennyire függeszti fel a fél elhalta a per folyamát, és az el­lenfél ennek akadálytalan folytatását mi módon eszközölheti; a polgári perrendtarlás határozatai irányadók. 18. §. Az ügyvéd köteles a felének ügyeire vonatkozó iratok másolatait annak kiváuatára és költségére az ügy folyama alatt bármikor kiszolgáltatni; úgyszintén köteles az ügy befejezése vagy a képviselet megszűnte után a félnek ügyiratait eredetben kiadni. Fogalmazványokat, az ügyvédhez intézett bármely leveleket, saját segédiratait, valamint az ügyvéd által a fél érdekében tett fizetések felőli igazolgányokat nem köteles az ügyvéd a félnek eredetben kiszolgáltatni, tartozik azon ban annak költségére azok másolatait kiadni. Az ügyvédi jutalomdíj vagy kiadások meg nem fizetése a visszatartás okául fel nem hozható. Az eredeti hatalmazványt az ügyvéd visszaadni nem köteles, azonban a fél a visszavonást azon feljegyeztetheti. 19. § Az ügyvéd a fél által átadott iratok hű megőrzéséért és sértetlen kiadásáért a képviselet megszűnte után még három évig felelős, mely felelősség azonban hat hét alatt megszűnik, ha a fél az ügyvéd megkinálása folytán az iratokat átvenni vona­kodott. 20. §. Mennyiben a képviselet bármely oknál fogva az ügy végbefejezése előtt szűnik meg : az ügyvéd, illetőleg jogutódai kötelesek a képviseleti költségekre adott előlegről a félnek legfel­jebb 15 nap alatt számot adni, és a fenmaradt összeget visszaszol­gáltatni. A fél az átadott számadásban illetőleg díjjegyzékben fel­számított dijak megállapitását a 31. §. határozata szerint kérheti. 21. §. Az ügyvéd köteles közbejárását vagy képviseletét meg­tagadni oly ügyben, mely a fél kijelentett szándéka szerint egyéb jogosultak kijátszására szolgál, úgyszintén tartózkodnia kell a tör­vényben tiltott cselekményeknél a félnek bármi módon segédkezet nyújtani; továbbá nem szabad az ügyvédnek, ugyanegy időben mindkét felet habár külön ügyekb en képviselni, vagy oly ügyben, melyben az egyik felet képviselte, később a másiknak tanácsot adni, vagy ügyvédi szolgálatot teljesíteni. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piaez és a'dunajor sarkán, 9. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom