Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 20. szám - Telekkönyv és szőlőváltság 1. [r.]

78 nyiség meg felesleges, minthogy az általános teherlap- | ból is kivehető. Nézetem szerint tehát a birtoklapra mindenkor a VlII-ik rovatbeli összeg jegyzendő be, minthogy ebből a levont 1/6 rész is csak az állam javára esik, és ennek javára biztosítandó is. Amig tehát a megváltási teherlapból ki fog tűnni, hogy a kötelezett a valóságos megváltási tőke helyett mennyit fizet be tényleg, ha a részletenkinti törlés jogával él, — addig a birtoklap magát a voltaképeni váltságtőkét tüntetné ki. Ha pedig az ekként bekeblezendő váltságtőke oly viszonyból merül fel, melyet a) és b) alatt felhoztam, ily esetben megtörténhetik, hogy a szőlőre már is történt bekeblezés a volt földtulajdonos javára, mire pedig különösen figyelni kell a hatóságoknak, nehogy a váltságösszeg kétszeresen legyen a szőlőre bekeblezve, Ily esetre a törvény l6.§-a 2-ik pontjának végsoraiban azt rendeli, hogy „a korábbi bejegyzés átalakítandó," mit akként vélek helyesen értelmezni, hogy t. i. a telek k. hatóság az állam javára eszközlendő zálogjogi bekeblezéssel egyidejűleg rendelje el a volt földtulajdonos javára már bekeblezve volt zálogjognak törlését i s, mi szabály szerüleg a c) lapon fog eszközöltetni. Következnének ama számtalan apró nehézségek, melyek a kezelés folyamában tűnnek csak szembe; de ki győzné ezeket felsorolni? azért csak néhányat közülük. P. o. ha a szőlőbirtok darabolás alá kerül, mely darabolás megtörténhetik a bekeblezés előtt és után a. Ez utóbbi eseten segített az igazságügyérnek 1870. június 22-én kelt 7925. sz. körrendelete, kimondván, hogy miként kellessék eljárni ha a szőlőváltsággal terhelt birtok eldaraboltatik. De hát ha ezen darabolás időközben történt? és telekkönyvileg is keresztülvezettetett mielőtt a pénzügyministeriumtól a bekeblezési rendelet a telekkönyvi hatósághoz beérkeznék, és Péter helyett — aki ellen a váltság megállapítva lőn — immár Pétert és Pált, a megváltott szőlő helyett pedig két szőlőt találunk a telekkönyben? Részemről azt hiszem, hogy a mondott körrendelet 4-ik pontjából jogosan következtethető, miszerint ily esetben az egész váltságtőkét be kell keblezni az időközben keletkezett mindkét részletre, fennmaradván a feleknek azon joga, hogy „az illető pénzügyi hatóság beleegyezésével" utóbb kérelmezhe.-sék a váltságösszeg aránylagos felosztását. Fordul elő még oly eset is, midőn p. o. a jogbiztos több önálló szőlőbirtokra egy közös összeget vet ki az előterjesztési táblában. Minthogy azoban egyetemleges terhelésnek helye nincs, a törvényszék pedig a jogbiztossal érintkezésben nem áll, - -ily esetben alig van egyébb teendő, mint az illető telekjegyzőkönyvben a széljegyzést nyitva tárta n i és magát a pénzügyministeriumot a fennforgó nehézségről értesíteni, ez utóbbinak állván tisztében a jogbiztost az összeg felosztására utasítani. De tudok oly esetet is, midőn Péter szőlőjének egy részét eladta volt Pálnak, ki azonban a váltságeljáráskor még nem volt telekkönyvi tulajdonos és a bemondás igy történt: 1 f. sz. a. Péter, telekkönyvi sz. 15, hr. sz. 47/6; ismét 37. f. sz. alatt Péter — (zárjel közt alájegyezve Pál mint tényleges birtokos), telekkönyvi szám 15, helyrajzi szám 47/a. És daczára, hogy ezen rovatoknak telekkönyvi hitelesítésekor az a) és b) betűk keresztül húzattak annak jeléül, hogy a szőlő egy darabban van, — a jogbiztos mégis mindkét tételre külön összeget vetett ki, ugy hogy az 1 folyó szám alatt 80 frt. és a 37 folyó szám alatt 70 frt. van az előterjesztési tábla illető rovatába bevezetve. — Minthogy azonban a telekkönyvi eldarabolás foganatosítva nincs, azt hiszem ily esetben a két összeg egybe veendő, és e s ze rin t 150 fr. váltság összeg vezetendő be a 47. hr. sz. szőlőre mint egészben Péter nyilvánkönyvi tulajdonára, sat. sat. Részemről eddig azon nézetben voltam, hogy a bekeblezési bizonylat az előterjesztési táblázatra lesz vezetendő. Az idézett igazságügyministeri körrendelet 3-ik pontja azonban azt rendeli, hogy a foganatosítás csak a megváltási teherlap végén bizonyítandó." Minthogy azonban a megváltási teherlap elkészítése már magában véve nem más, mint a bekeblezésnek (mely ugyanis a birtoklapra bejegyzésből és a teherlap szerkesztéséből áll) részbeni foganatosítása, és igy épen azon bizonylat a megváltási tenerlapra vonatkozólag legalább is felesleges, mert aki a teherlapot látja — okvetlen tudatával birand annak, hogy az létezik, tehát, hogy szerkesztetnie kellett, — azaz más szavakkal a megváltási teherlap önmagában már bizonyitéka a bekeblezés részbeni foganatosításának : mindezekből azt vélem, hogy a teherlapon csakis azt kellend bizonyítani, hogy: ezen teherlap 4-ik rovatában felsorolt telek jegyzökönyvekben a bekeblezés a törvé ny 9. §-a értei mében a birtoklapon foganatositatott. Senimitüszéki döntvények. Az itt következő döntvények, illetőleg elvi határozatok közvetlenül a semmitöszék döntvény gyűjteményéből vannak kiirva és hiteles alakban közölve. Bérleli jogviszonyból származó kártérítési keresetek a bérleti viszony megszűnte után sommás utón a rendes elévülési idő tartama alatt megindíthatok. Hartstein Mózes Biharmegye Nagyváradi járás főszolgabirája előtt Lonovics Miklós s neje ellen 1870. okt. 17-kén sommás keresetet indított 4618. frt. iránt a bérleményben — épületekben — okozott rongálások czimén egy még 1860. évben kelt s 1866-ban megszűnt bérleti szerződés alapján, melyben t. i. a kártérítési jog kikötve volt. — Alperesek kifogást tettek a sommás ügyut ellen, mert a bérlet még 1866-ban megszűnt; a perr. 93. §. g) p. szerint pedig csak a bérlet tartama alatt indított kártérítési keresetek tartoznak sommás eljárás alá. — Erre felperes azt válaszolá, hogy e kártérítési kereset még 1866-ban megindittatott, a mennyiben felperes kérésére épen ezen szolgabiróság rendelte el s foganatosította a szakértői becsüt. Az eljáró szbiróság 1870. decz. 16. — 1056. sz. végzésével a birói illetőséget és sommás ügyutat leszállította; mert jelen mint 1870-ben indítóit ügy az 1869. mart. 30-ki min- rendeletként az 1868-i perrend alá tartozván, és a permeginditás csak a keresetlevél beadásától nem pedig a szolgabíró közbejöttével eszközlött szakértői szemlétől levén számitható; a perrend 93. §. g) pontja-