Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 12. szám - Észrevételek a perrend hiányairól 10. [r.]

46 átíratást elmulasztja, minélfogva az eladott birtok termé- | szetesen az eladó nevén marad. Ily esetben nem felesle­ges a hírlapi felhivás, hogy annak folytán a jóhiszemű vevő igényét érvényesíthesse, különben a nélkül megtör­ténhetik, hogy az illető törvényes örökösök abbeli kizá­rólagos jogaiknak kimutatása mellett a már eladott bir­tokot nevökre Íratnák, sőt meg is terhelhetnék, mi által a vevő méltatlanul megkárosittatnék. Egyébiránt a hir­lapi hirdetmény mellett a példakint felhozott esetre vo­natkozólag is a felhívást mindenkor azon községben, hol az ingatlan fekszik, kifüggeszteni s közhírré tenni szük­séges. Ai 1868. XXX1U. t. czikkre vonatkozó jogeset. Ezen szaklap 18T0-dik évi 33. számában inkább az igazság általános jogelvei — és követelményeire, mint a törvény szavaira való tekintettel azon szilárd meggyőző­dést ügyekeztem érvényesíteni, hogy: minden, ma­gát régibb időben megváltott urbértelkes jobbágy által, egykori földesurához kielé­gített váltságösszegének országos pénza­lapból leendő visszatérítése az i868. XXXIII. t. cz.alapján még akkor is igényeltethetik, ha az 1840. VII t. cz. 9. §-ában meghatározott sza­bályszerű szerződést nem tud ugyan felmu­tatni, de a megváltásnak, és váltságtőke lefizetésének valóságos megtörténtét tel­jes hitelű okirattal bebizonyíthatja. Hogy mennyi igazság rejlett' e szerény nézetben; mennyire volt ezen felszóllalás jogosult a törvény szöve­gével szemben, már eddig meghozhatta alapos Ítéletét a szakközönség, mely e tudomány terén elfoglalt magas nézpontjából azon jogi felfogásnak ha nem is a correct tökélj, — de legalább ama tekinteiből valószínűleg tu­lajdonított némi fontosságot, hogy figyelme ezen, már­már halottaiból fölébresztett kérdés iránt felköltetett. Most, midőn e tárgyban két egybehangzó bírói ha­tározat fekszik előttem, de fent körvonalozott megelőző értekezésem sarkalatából is, egy speciális esetnek — a törvény tényleges alkalmazása mellett hozott határoza­tokkali kapcsolatos előadása nem látszhatik fölöslegesnek. Ugyanis: Borsod megyébe kebelezett Nadasd községi lakos Érsek család, Érsek Mátyás képviseletében, 1869. évi deczember hó 23-án 2441. sz. a. kérvényt adott be az országos pénzalap m. k. igazgatóságához, — az általa, il­letőleg általuk Nádasd község határában birt négy egész volt urbértelki állományért akkori földesuruk kezeihez váltságösszeg gyanánt kielégített 4000 vforintnak az 1868. XXXIII. t. cz. értelmében leendő visszatérittetése iránt. Ezen kérelem támogatására folyamodó a megváltott négy telek valóságos ui-béri voltát kétségen kivül he­lyező okiratokon felül következő tartalmú ideiglenes szerződést is csatolt: „Alólirott a nádasdi négy egész telket biró jobbá­gyaim, nevezetesen: Érsek Józs., Istv. stb. . . . összesen 4 egész úrbéri telekért tőlem magukat örökösen megvált­ván, a váltságsommát 4000, azaz: négyezer vforintokat tőlük hogy fölvettem, — addig is, mig a forma szerinti egyezkedés megtörténik — ezennel bizonyítom, és tőlük e mai naptól fogva semmi úrbéri szolgálatokat nem kö­vetelek. Hevesen, martius 16. napján 1846. Csörghó Amália Fehérváry József özvegye. Előttem: Tns. Borsod megye esküdtje Csomós Bertalan előtt.* Ezen ekként támogatott folyamodványra a föld­tehermentesitési pénz-alap m. kir. igazga­tósága következő határozatot hozott: „Az 1840. VII. t. cz. kihirdetése után megváltottur­bériségekért a váltságtőke az 1868. XXXIII. t. cz. 1. § sa értelmében csak akkor téríttetik meg,ha a megváltás oly úrbéri örökváltsági szerződés mellett történt, mely mind lényeg, mind alak tekintetében az 1840. VII. t. cz. 9. §-ában foglalt kellékeknek megfelel. Miután pedig a hiteles má­solatban bemutatott bizonyítvány az ily kellékekkel ellá­tott örökváltsági szerződést nem pótolhatja: jelen kérvény érdemleges tárgyalás alá nem vehető." És ezen határozat „indokainál fogva" a közbevetett fellebbezés folytán másod-biróságilag is helyben­hagyatott. Nem szándékom e két összhangzó határozat ellen valami birói rabulizmus-féle vádat emelni; mert: „judex dicere jus, non constituere potest." — Hanem az iránt, hogy a pénzalap m. k. igazgatósága által határozata alapjául felhívott 1868. XXXIII. t. cz. 1 §-ának ezen szavaiban: „ha különben azon szerződések mind lényeg, mind alak tekintetében az 1840. VII. t. cz. 9. §-ában fog­lalt kellékeknek megfelelnek," — több indokot ne talál­hatott volna az elől érintett 2441. sz. a. beadott kérelem elfogadása mint elutasítására nézve,. . . legalább is kétel­kednem kell. — Annyival inkább, mert e kérelemhez csatolt, s fent egész terjedelmében leirt ideiglenes örök­váltsági szerződés Borsodmegye egyik tisztviselője előt­temezésével lóvén kiállítva, szilárd meggyőződésem sze­rint a váltság visszatérítése iránti jog-igény megállapí­tásához a törvény szövege szerint sem kizárólag szüksé­ges külformát illető követelmények legnagyobb részének is megfelel. Vájjon ama sark igazságtól vezéreltetve, hogy: he­lyes alkalmazhatás végett a legszabatosabb törvény is alig nélkülözheti a gyakorlat támogatását, — a törvény­hozás által számba nem vehetett körülmények közötti egyes kivételezés esetében nem emelhetett volna-e a pénz­alap m. k. igazgatósága olyan arany hidat, melyen keresz­tül minden lehető félreértések ellenében az örökös jog és igazság palládiumához menekülhetendett? ... olyan, kérdés, melyet sokkal jobb felelet nélkül hagyni! Különben a pénzalap m. k. igazgatósága által ho­zott, s fent terjedelmesen közölt egybehangzó határoza­taiból kitetsző törvény-magyarázat mindig kétlett helyes­ségének elfogadása esetében sem lehet feladatom az 1868 XXXIII. t. cz-nek a megváltásra vonatkozó régibb sza­bályaink szelleméveli koránt sem egyező' voltát e helyen fejtegetni, —igazságérzetem egész erejével hajolván meg a szentesitett törvényeknek tiszteletet parancsoló hatal­ma előtt. Hanem csupán azon viszás helyzetre bátorkodom még röviden némi világot vetni, mely e sorokkal felho­zott, és számos hasonló esetekben lesz bekövetke­zendő. Ugyanis: az ilyen tárgyú kérelmeknek a szerződés külalakisága miatti elutasításával implicite kimondatik az, hogy: a magát egyszerűbb szerződéssel megváltott volt jobbágy váltságösszegének megfizetése épen annyi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom