Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 11. szám - Észrevételek a perrend hiányairól 9. [r.]

43 nek, hogy több egyenlően illetékes biróság közt választhasson; a Békésmegye területén fekvő bábocskai ingatlanra nézve pedig N.-Kőrös város tszéke illetékes biróság nem lévén, ez felperes által biróságul választható nem volt oly keresetre nézve, melynek tárgyát ezen ingatlan is képezi; ellenben Békésmegye tszéke, mely az ingatlan iránti keresetnek illetékes birája, az ingatlan iránti keresettel összefüggő szerzeményi összegre vonatkozó követelésnek is, mely amazzal, mint ugyanazon jogalapból származó követelés egy azon keresetbe foglaltathatott s valóban foglaltatott is, illetékes bíróságául tekintendő. „A felperesi felfolyauiodás, mint a perivndben ismeretlen jogorvos'at visszautasítandó volt." (1870. deczemb. 14 — 120U9. sz.) A foglalás tárgyául végrehajtást szenvedőnek bizonyos kintlevö követelései jelöltelvén ki, nem szükséges, hogy a végrehajtó, alperes lakásán a foglalás eszközlése végeit megjelenjen. Bauer Szilárdnak, B.tuer A. C. ügyében Torontálmegye tszéke a biztosítási végrehajtást elrendelvén, annak foganatosításával a törökbecsei szolgabiróságot bízta meg. Ez azt 1870. decz. 28-kán foganatosította — és pedig azon követelések lefoglalásával, melyek Bauer A. 0. mint hitelező részéről Szűcs János s István törökbecsei lakosok mint adósainál kint voltak. Végrehajtást szenvedő fél setnni. panaszt adott be, főleg azon alapon, mert a foglalást teljesítő szolgabíró a helyszínén t. i. házánál a foglalás eszközlése végett meg nem jelent. A Semmitőszék azt elvetette „mert az, hogy a kiküldött a biztosítási foglalás eszközlése végett, alperes lakására nem ment; miután a biztosítást rendelő végzésben megjelölt követelései lakásán kívül is az illető adósok szabályszerű értesítése mellett lefoglalhatók voltak; és miután a lefoglalásról panaszló szinte értesíttetett, — a perr. 297. §-ára alapitható semmiségi esetet nem képez (1871 jan. 18. — 259. sz. a.) Az igénynek foglalás uláni bejegyeztetése, nem vonja v aga után annak eleny észtét, hanem azt, hogy az csak a vételár feleslegére érvényesithelő. Az igényekkel terhelt ingatlanok tehát az igénymentes külön telekkönyvi birlokrésszel együttesen árverés alá nem bocsáthatók. Különben az árverés semmisnek tekintendő. Eisenberger S. részéi e Bauman Valburga s társai 10000 fr. s jár. erejéig elmasztaltatván — a végrehajtás elrendelésével annak eszközléséreTrencsén megye tszéke megkerestetett. Közbe jött különbl'éle halogatások miatt az nem eszközöltethetvén egy pár év múlva Goldschmidt mint felperes engedményese folytatólagos végrehajtásért folyamodott, minek folytán marasztaltak több rendbeli ingatlan javai lefoglaltattak s becsültettek. Azok egy részére bizonyos Bauman kiskorúak részéről igény jelentetett be, mi a foglalás teljesitése után lett bejegyezve. A törvényszék 1870. apr. 8-kán 1405 sz. kelt végzésével az összes lefoglalt ingatlanokra együttes határidő kitűzésével az árverést elrendelte, mi aug. 17-kén foganatosíttatott is. Kiskorúak gondnoka ezen egész eljárás ellen semm. panaszt adott be. A Semmitőszék annak helyt adott, az aug. 17. teljesített árverést megsemmisítette s a tszéket utasította, hogy a tulajdoni igénnyel terhelt mojsi ingatlanokat az igénymentes lucskai ingatlanoktól elkülönítve, és pedig a külön megbecsült jószágtesteker. külön bocsássa árverés alá; „mert habár Baumann kiskorúak gondnokának a mojsi telekjkönyvbe a foglalás után bejegyzett igénykeresete a 472. §. szerint az árverést nem gátolhatta s a többi semmiségi okok is alaptalanok; „tekintve azonban, hogy a perr. 472. §. szerint az igénynek foglalás utáni bejegyzése nem az igénynek elenyésztét, hanem csak azon következményt vonja maga után, hogy az igény csupán a vételár feleslegére érvényesíthető — a törvényszék a perrend most idézett §-ba ütköző törvénysértést követett el az által, hogy a különböző igényekkel terhelt mojsi 1. és 13. sz. telekjkönyvekben foglalt ingatlanokat — az igénymentes lucskai ingatlanokkal együtt bocsátotta árverés alá; mert ezáltal a vételárt összezavarván, az igénylőknek igényeik érvényesítését a vételár netaláni feleslegére leheietlenné tette, miért az árverés a 297. §. 21.p alapján megsemmisitendő stb. volt." (1870. dec. 14—12268. sz.) A haszonbéri követelések tekintetéből, a 93. §. d) pontjának két évre szorítkozó feltétele — határozatlan összegekre terjed ki. Ennélfogva 300 frtig a kél évnél régibb haszonbéri hátralékok is sommás eljárás alá tartoznak. Bárdosy János a Gálfalvi egyes bírósághoz Bothos István ellen 10 évi haszonbér fejében 168 for. összeg megfizetése iránt sommás keresetet adott be. — Az egyes biróság felperest a perrend 93. §. d) pontja alapján keresetével mint rendes perutra tartozóval eluta- " sitotta Ez ellen felperes semm. panaszt adott bej minthogy a 93. §. d) pontja a 2. évnél nem régibb haszonbérleti követeléseket határozatlan összegig sorolja sommás biróság illetősége alá; miből következik, hogy 2 évnél régiebbek is oda tartoznak, ha csak a 300 ft. összeget túl nem haladják. A semmitőszék annak helyt adva a neheztelt végzést a 297. §. 5 p. alapján megsemmisítette; „mert a keresetben felperes 10 évi haszonbéri hátralékot — összesen 168 frtot követel; ennél fogva a sommás biróság a 93. §. a. pontja szerint ez ügybeni bíráskodásra illetékes; -- a perr. 93. §. d. pontja pedig két évnél nem régibb haszonbér követelések tekintetében az összegre való tekintet nélkül intézkedik. A kereset czime a 93. §. a. pontja előtt közönbös, csak a kereset tárgya ne haladja meg a 300 ft. értéket." (1871. jan. 18. — 245. sz.) Hg. Karageorgievics perben hozott kir. táblai ítélet. (Vége.) 3-or. Mert Radovánovies Pálnak azon határozott a végtárgyaláskor is megerősített vallomása, hogy Stankovics Fülöppel már 1867. évben is tanácskozott a fejedelem meggyilkolása iránt; — hogy ez a bünmerénylet létesítésén véle működött, hogy ettől értesült, miszerint a bünmerénylet véghezvitelére a pénz Vilutievicshez megérkezett, hogy Stankovicsnak feladata volt a népet fel-