Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 11. szám - Észrevételek a perrend hiányairól 9. [r.]

Pest, 1871. kedden február. 7. II, szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Észrevételek a perrend hiányairól. — Semmitó'szeki döntvények. — Karageorgievics-féle per. X' Észrevételek a perrend hiányairól. Kaffkáig n ácz tszéki ülnök úrtól (Szatmárról.) IX *) 39. A 461. §. értelmében a végrehajtást minden fokozatában telekkönyvileg feljegyezni kell. Ennek szükségét a foglalásra nézve értem, de a becslési eljárásnak bekebelezését felesleges munkának tartom, mennyiben a becslésnek, valamint bekebelezése által jogbÍ2tositás nem idéztetik elő, ugy annak elmulasztása se a végrehajtatónak, se a többi jelzálogos hitelezőknek hátrányára nem lehet. 40. A 464. és 465. §-ra különösen ez utóbbira nézve csak azt jegyzem meg, hogy az esetben is, midőn a végrehajtás tárgya részint ingó, részint ingatlan javakból áll, a lefoglalt ingókra vonatkozó igények beadására való felszóllitás és határidő kitűzése a 353. §-ra tett észrevételeimben felhozott érveknél fogva könnyebben és czélirányosabban történhetnék meg a végrehajtást elrendelő nem dologi bíróság, mintsem a telekkönyvi hatóság által, annyival is inkább, mivel a 358. §. szerint az árverés mindenek előtt az ingóságra intézendő. Azon eljárás pedig, hogy ennek foganatosítására ismét a végrehajtást szenvedő fél lakásától távol eső telekkönyvi hatóság egyik tagja küldessék ki, nem egyébnek, mint tetemes költséggel járó idővesztegetésnek volna tekinthető. 41. Az 504. §• szerint a választott biróságnak kötelessége 15 nap alatt elnököt választani s egyetértés hiányában elnök nevezés végett a rendes bíróságot megkeresni, — az 512. §. a) pontja értelmében pedig a választott bírósági szerződés hatályát veszti, ha a választott bíróság az 504. §-ban kitűzött idő alatt meg nem alakul. — Ki akár a szoros értelembeni választott bíróság, akár az eddig gyakorlatban volt de igen helyesen megszüntetett osztoztató bíróság alakulásának processusát ismerte, tapasztalhatta, hogy az minő vajúdásokon ment keresztül, s 40 eset közül alig történik meg egyszer, hogy a megválasztott bírák — kik egymástól gyakran távolabb fekvő községekben laknak, s közöttük még összetartó kapocs és oly közeg, mely egybehivásukat eszközölné, nem létezik, jószántukból s mintegy varázsütés által illetve 15 nap alatt összejöjjenek s elnököt válasszanak, vagy annak kinevezése végett a rendes bíróságot megkeressék, sigy mindannyiszor az 512. §. értelmében a felek között létrejött sier/ődés hatályát veszti. De itt azon *) Ezen a bíróságaink egyik jelesbike által irt czikksorozat, mely tudomásunk szerint a legilletékesb körökbeD, kiváló figyelemben s helyeslésben részesült — nagy részben már mult évben közöltetett — és csak igen sürgős napi szükségü tárgyak halmaza miatt szakasztatott félbe. Sze rk. J kérdés merül fel, hogy kit illet a szersződés hatálytalan| ságának kimondása? — miről ezen §. nem rendelkezik; l s mi fog történni akkor, ha a felek továbbra is a válasz| tott bírósági eljáráshoz s az általuk már megválasztott birák személyeihez ragaszkodnak ? váljon ujabb szerződést kell kötniök, vagy az előbbi joghatályának fentartásáért s illetőleg az elnökválasztásra az 504-dik paragrafusban kijelölt határidő meghosszabbításáért folyamodni? -- Egyik sem talál megoldást a választott btrósági eljárásról szólló fejezetben, minélfogva ugy vélem, hogy vagy az 504. §-ban kitűzött határidőt, vagy az 512. § nak a) pontját mellőzni, mindenesetre pedig a felvetett kérdéseket megoldó intézkedésről is gondoskodni kellene. Hát ha az eljárás módja iránt nem sikerül a birák közötti egyetértés, melyek azok a fennálló szabályok, melyek alkalmazásba veendők? hiszen ott, hol az öttagú bíróság már megalakult, az eljárás módját a többség határozhatja meg, s nem képzelem, hogy arra minden tagnak egyetértése kívántatnék. 42. A községi bíráskodást illetőleg, miről a 9-ik czim első fejezete rendelkezik, — de minek a már tervben levő békebirák rendezése után hatálya ugy iselenyészend, csak röviden annyit jegyzek meg, hogy annak gyakorlati hasznát eddigelé nagyon kevés hitelező vette, nemcsak azért, mivel az, ki adósságát fizetni nem akarja, a nálánál talán kevésbé értelmesebb községi biró capacitatiójára keveset hajt, de azon felül az érintett fejezetben szabályozott eljárás egyrészről felperest követelésének érvényesítésében gátolja, midőn vannak időszakok, hogy a kerületi jegyzőt, mint a községi bíróság egyik tagját, ki voltaképen legtöbb helyen egyedül képes az ügyhöz behatóbban szóllani, hetekig előkeríteni sem lehet, másrészről a megkívántató bizonyítvány kiállítása által szükségtelen költségbe is keveri. 43. Az 513. §. elsorolja, kogy a törvényben kijelölt eseteken kivül minő ügyekre nézve van helye felhívási keresetnek. Ennek a) pontja alapján a következő §. utal a 38. §-ban kijelölt biróságra, mely előtt az, kinek irányában egy másik valamely joggal kérkedik, követelheti, hogy a kérkedőnek azon állítólagos jog érvényesítésére bizonyos határidő tűzessék s ennek a felhivónak személyes bírája az 515. §. szerint eleget is tesz. Eddig az eljárásra nézve észrevételem nincs, de ha például miként a 38. §-ra vonatkozólag már érintettem, a felhívott egyén váltójoggal kérkednék, váljon lehet-e az eljárást a következő 516. és 517. §§ szerint ugyan csak a felhivónak személyes bírósága által foganatosíttatni? — Alig ha! — mert a p. t. r. keretébe ez idő szerint még a váltótörvénykíinyv be nem foglaltatott, hatályon kivül sem tétetett, s így a váltóbeli követelést az 1868. évi 11