Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 95. szám

Pest, 1871. kedden december 5, 95. szám. Tizenharmadik évfolyam. TORVEMSZEKI CSARNOK, Üebreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom: A Semmitöszék és két más biróság közötli illetőségi összeütközés. — Legfőbb itélőszéki döntvény. — Semmitöszéki döntv. A Semiuitöszék és kei más bíróság- közötti illetőségi összeütközés. Kostydk Hugó ügyvéd úrtól (Bonyhádról). Az emberi művelődésnek és állami társadalom haladásának egyik tényezője a kereskedelem; — és hogy a kereskedelem fölvirágzása megszilárduljon, s hogy az minden tekintetben czéljának megfeleljen, ennek ismét fó'tényezóje az erkölcsiség, — a becsületesség. Ha a kereskedő ezen elveket követi, saját érdekeit mozdítja elő, és közvetve — a hitel, vagyonbiztosság eszközlése által — a közjólét előmozdításához polgári kötelessége szerint hozzájárul. — Azért szükséges, hogy a társadalom saját közegeivel féltékenyen őrködjék, miszerint az egyesek is ebbeli kötelességüknek megfeleljenek. Rendezett országokban ezen közegek: a bíróságok. Mindazon kereskedőt tehát, ki azon legszentebb érdekek és kötelességekről megfeledkezvén, — erkölcsiséget, becsületességet félre téve, — más, jóhiszemű hitelező rovására és kárára vagyonát szaporítani, egyszerre meggazdagodni kívánván, — istentelen, roszlelkü módon, megvetve a törvényt, megvetve a jogot, kereskedőtársától a hitelben kicsalt vagyont alattomos utakon eltulajdonítja, — a törvény legnagyobb szigorával üldözni, az ebbeli bűnösséget napfényre hozni, és szigorúan megbüntetni : — ez tán a bíróságok fontosb hivatásszerű kötelességük, mint a tolvajok üldözése. Tolna megyében legújabb időben többek közt történt, hogy egy kereskedő fentebb elősorolt kötelességekről megfeledkezvén, csőd alá jutott — és ezen egyént Tolna megye fenyítő törvényszéke, a fentebbi eszméket szem előtt tartva, a tiszti ügyész inditváuyára a törvény rendelete szerint csalási vád folytán vizsgálat alá vonta; és ezzel csak kötelességét tette : de a Semmitőszék egy határozatot hozott, mely arra szolgáltat, hogy a vizsgálat eredménye meghiusittassék. F . . sz Jakab bonyhádi lakos 1869-ik év végéig gabona kereskedés és néhány ezer forintja után vett kamatokból élt. — 1869 ik évi deczember havában egy kereskedő özvegyétől áhalvett egy norinbergi boltot — áruczikkekkel és azt terhelő adósságokkal együtt. Nem sokára reá az özvegy kereskedőnét, kinek elhunyt férje Bécsben és Pesten jó névvel bírt, magával vitte el az ezen üzlettel összeköttetésben volt nagykereskedőkhöz; a régi üzletet terhelő adósságokat, mire azonban szerződés értelmében kötelezve volt, azoknak kész pénzzel kifizette : és ezáltal a bécsi és pesti kereskedőknél kieszktzöite, hogy csakhamar azoknál nagyszerű bevásárlásokat tehetett szokásos hat havi hitelre. Az első lejárati váltóit pontosan beváltotta. De a másodszor lejárt váltókat már beváltani szán| doka nem levén, idő előtt Bécsbe és Pestre utazott, és ott | a nélkül, hogy váltóit beváltotta volna, egy ujabbi, hat hói hitelt vett igénj'be; nagy bevásárlásokat tett, melyek értéke a már hat hónappal előbb bevásárolt áruczikkekkel 18000 forintot tett ki. Mindenki csodálkozott, hogy miért hozat F . . sz annyi tetemes áruczikket. Ez volt 1871-ik évi martius hó végén. És már 1871. évi april hó 3-án 33000 forintig terjedő adósságai voltak, — 18000 frt értékű portékáért tartozott a bécsi és pesti kereskedőknek, és 18000 frttal rokonainak volt adósa; a nélkül, hogy szerencsétlenségi csapás érte volna, mint maga a bűnvádi vizsgálatnál bevallá; ellenkezőleg azt bevallotta, hogy üzlete briliánsul ment, — és mégis öt fertály esztendő alatt 33000 frtig terjedő adósságokat csinált!! F . . sz alig hozta le a hitelbe vásárolt portékát martius hó végén; már is mentek a rokonai. — felesége, sógorai, S . . . z Fülöp és Bernát — két, apja házánál levő kereskedő-segéd, B . . . z J. V. ipa, és 15000 frt erejéig nála előleges biztosítást kieszközöltek. És ezt akként létesítették, hogy jóllehet Bonyhádon fő és szolgabírói hivatalok léteznek, jóllehet a hitelezők S . . . z kivételével mind bonyhádiak -- mégis Baranyában a mohácsi szolgabírósághoz fordultak, — ki is öt, egy időben és egy téntával irt — de sem a követelő nevére, sem pedig a lejárati időre nézve ki nem töltött — egyedül F . . sz Jakab aláírásával — a perrendtartás 167 ik §. szabályozott két tanú aláírását nélkülöző váltó alapján a nélkül, hogy a perrend 338-ik §-a értelmében a veszély ki lett volna mutatva, az előleges biztosítást nemcsak elrendelte, hanem minden egyes váltóra külön-külön benyújtott biztosítási — egyszerűen felszerelt — kérelemre 40 — 50 frtnyi dijakat is megállapított. A biztosítás foganatosítása f. évi april 3 és 4-én megkeresés utján megtörtént. Ezen hír szomorúan lepte meg a jóhiszemű hitelezőket. Mi a teendő most? ez volt a jelszó, mely Bécsbeu és Pesten az illető nagykereskedők közt keringett. Közös megállapodás következtében Tolna megye fenyítő törvényszékéhez fordultak, és a fentebbi adatokat gyanuokokként előterjesztvén, kérték F . . sz Jakab mint büntevó, — Sch . . z Fülöp és Bernát, B . . . . z, J. V. és többi társai mint bűnrészesek ellen a még hatályon kivül nem tett m, kir. udvari Cancellariának 1863 ik évi Szent András hó 13 án kelt rendelete értelmében, a koholt követelések alapján a jóhiszemű hitelezők kijátszására irányzott biztositások által elkövetett csalás bűnténye miatt, a bűnvádi vizsgálatot, a bűntetteseknek letartóztatását, és vagyonuk bírói zár alá helyezését elrendeltetni; mi azonnal — daczára a húsvéti ünnepeknek, — tárgyalás 95