Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 95. szám

378 alá is vétetvén, april 8. határoztatott : F . . sz Jakab és | bűnrészesei Sch . . z Fülöp és Bernát, — Boskovicz J. W. s a t. ellen a bűnvádi vizsgálat elrendeltetik, annak azonnali teljesítésével Pozner József völgységi járás szolgabirája megbizatik, ki egyúttal utasíttatott, a vizsgálatnál kifejlendő körülményekhez képest a bűntetteseket le tartóztatni, és vagyonukat lezároltatni. A kiküldött vizsgáló bíró a vádlottaknak meghallgatásával megkezdé a bünvizsgálatot, melyből kiderült, miként F . . sz. Jakabot semmiféle szerenosétlenségi csapás nem érre; miként az öt negyedév alatti 33000 frtnyi adósságai hova fordítását nem tudja igazolni; miként felesége 3000 frt biztosított követelésétőli azonnali elállásával elarulá, hogy az hamis és valótlan ; miként az állítólagos kölcsonzésideje a váltók keltével sehogy sem fér össze; miként közadós sógorai vagyontalan apjuknál élő kereskedő segédek, kik nemcsak nem képelek ezreket kölcsönözni, hanem mindennapi kenyerük megszerzéséért kénytelenek szolgálni; miként az ipa egy vagyontalan iparos, kinek a bukott veje nemerak hogy nem tartozik, hanem ellenkezőleg ő adós vejének 600 frttal; miként egy meggondolatlanul létrejött összebeszélés folytán az ipa a váltókat összeszedvén — azokkal szeg . . . lakó Sch . . z Fülöphöz ment, ki azokat egy Mohácson lakó ismerős ügyvédhez vitte el; stb. stb., minek következtében a végrehajtást szenvedetteknek és a foglaltatóknak letartóztatása szüksé gesnek találtatván, azok nemcsak letartóztattak, hanem vagyonukra a büntető jogi zárlat is elrendeltetvén, az foganatosíttatott, és a bűnrészes rokonok biztosítása alapjául vett váltók lefoglaltattak. Ezen eljáiás ellen az illetők felebbezéssel éltek, de a m. kir. itéló Tábla az egész bűnvádi eljárást jóváhagyta, minek folytán panaszlottak bűnössége ha nem is állapíttatott meg, mégis az az iránti gyanuokok felismertettek; — különben a letartóztatás és a vagyon büntetőjogi zár alá helyeztetése nem leit volna jóváhagyva. A p a n a s z 1 o 11 a k azonban nemcsak a bűnvádi eljárás ellen éltek felebbezéssel; hanem egyúttal a részükre polgári biztosítási uton lefoglalt ingó javaknak elárverez te tését is a mohácsi szolgabíró előtt kérelmezték, ki is, — daczára annak, hogy a perrendtartás 9. és 10. §-ai értelmében a jóhiszemű hitelezők — Sch . . z Fülöp és érdektársai polgári pereik folytatását azellenök csalás bűnténye miatt indított bünper végleges e'intézéséig felfüggesztetni kérték, az árverést elrendelte; — mi csak arra mutat, miként panaszlottakuak volt okul Tolna megyéből Baranyába menni perlekedni, mivel Tolna megyében kölcsönző nevével ki nem tültött, és tanuk aláirását nélkülöző kötelezők alapján az előleges biztosítást, valamint 40—50 frt frt dijakat sem Ítélték volna meg. A mohácsi szolgabíró által elrendelt árverés ellen a jóhiszemű hitdezők semmiségi panaszt emeltek; melyben fejtegették, miszerint a perrendtartás 9. és 10. § ai értelmében Sch. . z Fülöp és érdektársai által F.. sz ellen indított polgári perük eldöntése, az általok e cselekedettel elkövetett csalás bebizonyításától függvén, — a polgári eljárás mindaddig felfüggesztendő, mig a bünper jogérvényesen nincs eldöntve. De a Semrnitőszék jónak látta e döntő körülményt figyelmén kivül hagyni, és azt határozni : „miként a folyamodók mint perben nem álló felek semmiségi panaszuk elvettetik — és az árverés helybenhagy atik.« A jóhiszemű hitelezők erre , hogy mégis jogos követeléseik érvényesithetési jogához juthassanak, a közadós ellen csődöt kértek. A csőd elrendeltetett, s daczára az adós által közbevetett semmiségi panasznak, a kimondott csőd felsőbb bíróság által is jóváhagyatott. Ennélfogva a már biztosítási uton Sch . . z Fülöp ós társai részére lefoglalt ingóságok összeirattak, mi ellen a lefoglaltatok semminemű jogorvoslattal nem éltek. Minthogy pedig a csődhitelezőknek Sch . . z Fülöp és társai által F.. sz ellen indított perükhöz szólni joguk van, — a Pozner szolgabíró által hirdetett árverés ellen azok részéről semmiségi panasz lett beadva, s abban nemcsak a fentebb már érintett árvereztetők bűnössége, hanem az is lőn vitatva, hogy Sch . . z Fülöp és társai javára lefoglalt ingóságok elárvereztetése megszüntetendő azért, mivel az 1840. XXII. t. cz 2 §-a értelmében minden más bíróság előtt folyamatban levő, végrehajtással még be nem fejezett perek a csődtörvényszékhez átteendők, — a 4-ik § értelmében csakis a váltótörvényszék — azon kivételes esetben, hahogy a váltóeljárás folytán nyert zálogjognak elárvereztetése rendeltetett el — az a bíróság, mely az előtte folyamaiban levő pereket nem köteles áttenni; s mivel az is, a ki kézi záloggal bir, azt az 1840. XXII. t. cz. §-a értelmében a csődtömeghez átadni köteles; és mivel az O. B. E. 6. és 11. §§-ai értelmében tartozik mindazon követeléseit a csőd kiütése esetére a csődbírósághoz bejelenteni, kinek törvényes vagy szerződési zálogjoga van, mely elv foglaltatók Sch . . z Fülöp és társai állal el is ismertetett, mert követeléseiket a csődtömeg ellen bejelentették. — Mindezek daczára a Semrnitőszék 1871 dik évi október hó 25-éról kelt 12399. sz. a. azt a határozatot hozta : „Karpeles Lipót, semmiségi panasza — miután ahoz való jogosultságát nem igazolta, és az egyébként a felterjesztett iratokhói sem tűnik ki, visszautasittatik, és e szolgabiróságnak a már ismételve elrendelt árverés meghagy atik." Itt tehát szerény véleményem szerint három bíróság között van az illetőségre nézve összeütközés : I. A bünfenyitő törvényszók azt határozta, hogy a polgári uton előleges biztosításként Sch. F. és társai részére lefoglalt ingó javak büntetőjogi zárlat alá helyeztetnek, az okiratok és kötelezők, melyekre Sch . . z Fülöp és társai követeléseiket alapitják, büntetőjogilag lefoglaltatnak, és mint bűnjelek birói őrizet alá vétetnek. —Ezen határozat jogerőre emelkedett, mort am. kir. itélő Tábla által másodbiróságilag helybenhagyatván, két egybehangzó határozat létezik. II. A csődbíróság azt rendelte, mikép F ..sz ellen a csőd kimondatik, és annak összes vagyona összeírandó; minél fogva a Sch . . z részére lefoglalt ingó javak, melyek a még mindig F . . sz firma alatt álló boltbau léteztek, és még más helyiségbe nem vitettek át, bukott vagyonát képezik, összeirattak, mint annak boltjában létezők a csődiömeghez tartozók lévén; és erre vonatkozólag nem változtathat a Semrnitőszék annál kevésbbé, — mert az O. B. E. IV. fej. 6. §. 3. pontja világosan azt rendeli, — hogy mindazon hitelező, ha mindjárt törvény vagy szerződés szerinti zálogjoggal bir is, köteles azt a csődhöz bejelenteni. A Semrnitőszék mégis azt határozta, hogy az árverés történjék meg Sch . . z Fülöp és társai részére.