Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 91. szám

362 különösen mi, vidéki jogászok tudunk bővebben adatokat szolgáltatni, felvilágosításul és tájékozásul. A nagy városi ügyvédek és birák inkább ellenőrizhetik egymást; és ha van is eset, hogy a törvénykezés egyik-másik factora a tág magyarázatu paragraphusból tág lelkiismeretet formál : bizony visszaszorittatik e ritka species rögtön és hatékonyan a rendes mederbe, akár a műveltebb, tehát jogainak csorbítását melyen érző fél ügyvéde, akár a felülvizsgáló bíróság által. Másként van ez a vidéken, hol a tudatlan nép perbeli járatlanságát ugyancsak érezhetőleg kizsákmányolhatja ügyvéd és biró. Csak egy kis pajtáskodás, egy-két jó szó, aztán vau mit fizetnie a parasztnak, ki szentül hiszi, hogy mit a biró elrendel s az ügyvéd foganatosít, az mind tételes törvény, melynek magát föltétlenül alávetnie kell. A biztosítási végrehajtásnak perrendtartásunkbeli kitágítása csak a roszlelkü ügyvédeknek s a jóhiszemű hitelezőket kijátszani törekvőknek használ; de a törvény intentiójával épen ellenkezőleg, végtelenül sokat árt azok nak, kiknek jogaik megóvására a törvény hozatott. Hisz nap-nap mellett tanuja vagyok csak a kis Gálszécsen is, hogy a helybeli kiskereskedők 4—500 frt értékig árukat rendelnek két-három pesti nagykereskedőtől — hitelbe; az alatt jó barátaik ugy távoli rokonaik részére kiállítanak egy rövid lejáratú — a sommás biróság előtt beperesithető ál kötvényt 2 — 4000 írtig; és mikorra pesti váltóik lejárnak, a kiskereskedők portékái a barát vagy rokon részére már rég biztositásilag lefoglalva, elárverezve vannak. A firma a baráté vagy rokoné s a kiskereskedő — mint megbízott vagy „fizeiett" segéd — ott árulja a legszemtelenebb csalással szerzett idegen portékát. Még 3 — 4 év s a kiskereskedő tőkepénzes, nagyszabású gavallér lett — a törvény kegyelméből! De hát az ügyvédek? — Bizony a 338 és köv. §§. az ügyvédek némelyikét is nagy úrrá teszi. — Isme rek ügyvédet, ki valamennyi keresetével egyidejűleg a biztosítási kérvényt is beadja, nem tevén különbséget az összeg m-nnyiségének mekkorasága, nem az adősság milyensége. Volt rá eset, hogy kötvény nélküli korcsmai adósságra is biztosítást kért s mi több, az el is rendeltetett! Ha ama bizonyos „veszély valószínűségét" igazolni kellene is, ennél mi sincs könnyebb, mai napság kevés kivétellel mind szegények vagyunk és szegénységünk mellett bizony „a veszély valószínűsége" fennforog. — így aztán felszedheti magát a prókátor. — Mig rendes utona perekuek csak 25°/0-je exequálható; e nadályok 100°/0-et exequálnak, s még a biztosítási kérvény is hoz valamit a konyhára. Következnének a birák, (ments isten, hogy valamennyi vidéki bírót értsek) kik e visszaéléseknek egyedül fő okozói. Legtöbbnyire szárazon viszik el e pajtáskodó visszaélést. A biztosítást szenvedettek csak minden századika keres föl más ügyvédet; talán későn, hogy sem. panaszszal élni lehessen — talán semmiségi panasz nem is adható be, — s a kifogások? . . . szentelt malaszt, melynek mi gyakorlati haszna nincs? A „veszélyeztetés valószínűsége" helyett, mindezeknél fogva egetóen és sürgősen szükséges, hogy „a követelés veszélyeztetése kétségen kivül" beigaz o 11 assé k." | Semmitőszéki döntvények. I Szabátylalanság, ha a szavatosság kérdése az ügy érdemével együtt egy bírói határozatban döntetik el, de szükségkép s minden esetben nem képez semmiségi esetet. A viszonköoetelések beszámításának s a tárgyalási határidő elhalasztásának kérdése nem tartozik a semmiségi eljárás körébe. Szabady Ignác/. — Schlick E H. ellen Pest belváros egyes bírósaga előtt 123 frt 57 kr. tőke s járulékai iránt sommás keresetet indított, előadván, miképVanczak József ügyvéd Schlik E. H. pesti lakost bizonyos váltóperbeu Ringenbach Ede, Grandauer J. és Grandauer J. A ellen képviselvén, nevezett ügyvéd részere (A. B. C. szerint) összesen 123 frt 57 kr. költségek lettek bíróilag megalapítva. Ezt Schlick kifizetni nem akarván, Vanczák által a váltótörvényszék előtt bepereltetett, de az által köztörvényi útra utasíttatott. Ekkor Vanczák követelését ' engedményezés utján felperesre, Szabadi Ignáczra ruházta. | Ennélfogva ez kéri alperes Schlicket megidézni s elma| rasztalni. Tárgyalásnál alperes tagadja, hogy a kereseti összeI gel tartoznék, mivel Grandauer J/A. Vanczák összes meg! it"lt perköltségeit teljesen kifizette, mint ez a váltó törI vényszéknél felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvből kij tűnik. — És e tekintetben Grandauer J. H.-ra mint szaj vatosra hivatkozik, s kéri felperest rendes perutra utasíttatni. — Ha azonban a szavatosságnak hely nem adatnék, az ügy érdemére nézve felhozta, hogy Vanczák József engedményező ellen viszonkövetelései vannak, melyek jelen perben beszáraitandók, de a melyre vonatkozó okmányokat azonban eddig elő nem szerezhette s most azért be sem mutaíhatja, mert azok mellékelve vannak i azon perhez, mely felperes által váltó törvényszék előtt alperes ellen indíttatott s a mely per még nincs befejezve. Eddig tehát jelen ügy tárgyalását elhalasztatni kéri. Felperes a szavatossági kérelmet elvettetni kívánja, mert tagadja, hogy Grandauer J. H. érintett összes perköltségeket Vanczák ügyvédnek kifizette volna. — További állításait is tagadásba vévén, a kért elhalasztásnak ellene mond. Az egyes biróság 1871. aug. 30-kán — 22416. számú ítélettel alperest a keresetben elmarasztalta, annak, hogy Grandauer szavatosként beidéztessék, helyet nem adván, miután alperes maga beismerte, hogy a kereseti költségek Grandauer irányában már megalapittattak, miért az ugyanazon költségekre nézve ujabban perbe nem idézhető. Ez ellen alperes sem. panaszsal élt: mert a szavatosság kérdésében külön xégzés lett volna hozandó, mert a szavatosságnak helyt adni kellett volna; mert az elhalasztás megtagadása által alperes kellő védelme lehetetlenué tétetett. A Semmitőszék által elvettetett; „mert alperes az ügy érdemében is védekezvén, s a jogorvoslatok felhasználásában gátolva nem levén — az eljáró biró azon szabálytalan eljárása, mely szerint a szavatosság kérdését az ügy érdemével együtt döntötte el, — semmiséget nem képez; „azon állított körülmény pedig, hogy Grandauer János a kereseti költségeket kifizette, oly jogviszonyt,