Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 90. szám

359 nyosan többet hallott, olvasott, és beszélt mint egy országos törvény kihirdetéséről. Ezekből nyilván való : hogy Blaháné a keresetindítást előzőleg már szerződését csakugyan megszegte azzal, hogy szerződés kötelezettsége ellenére más intézethez elszegődött; hogy ennélfogva Blaháné szerződése betöltésére nekem igen is mind okom, mind jogom vala, a bírónak pedig az alperest, ki védelmében a pert elfogadta, — a perben ítélve, vagy elmarasztalnia, vagy felmentenie kell. A legí. ítélőszék a kir. itelő táblának lent közlött Ítéletét helybenhagyta. Indokok : Annak előrebocsátása mellett, hogy felperesi kereset idő előttinek nem tartható — felperes keresetével, és pedig elsőrendű alperes irányában, elutasítandó volt azért, mert a keresetlevélhez csatolt A. és B. alatti szerződések 10-dik pontjában, azon esetre, ha alperes szerződési kötelezettségét az azt megelőző vagy más lényeges pontokban megszegné — felperes csak arra van jogosítva, hogy alperesen a világos adósságként fizetendő 1000 frt kötbért megvehesse, melyre azonban jelen keresetét ki nem terjesztette. „A másodrendű alperes irányában pedig felperes keresetével azért volt elutasítandó, mert az A. és B. alatti szerződésekben foglalt feltételek, a szerződő leleken kivül harmadik személyeket nem kötelezhetvén,miután másodrendű alperes a szerződésekben magára semmi kötelezettséget nem vállalt, — s ehhez képest reá a fel- és alperes közti viszony nem is tartozik — felperest másodrendű alperes irányában is alaptalan keresetével elutasítani kellett. « (1871. okt. 18. — 7533. sz. a.) SeHimitöszékí döntvények. A r. kath lelkészek polgárjogi ügyekben az eskü letételtől felmentve nincsenek. — Tehát a peres ügy eldöntése végeit az eskü azoknak is érvényesen odaítélhető. Sablik Ferencz — Tóth János ellen kéményseprői munkálatok teljesítése fejében hátramaradt 18 írt erejéig a pápai szbiróság előtt sommás keresetet indított, melyre nézve a tárgyalás befejezte után az egyes bíróság f. év sep^. 2. 438 sz. a. Ítélettel alperest a kereseti követelés alól felmentette, azon esetre, ha az a felperesileg kínált s bíróilag megítélt főesküt leteendi arra, hogy lakásán létező 2 kémény után a szokásos40 — 40 krdijon kivül felperesnek többet soha sem ígért, nem kötelezett s így az azon czimen követelt összeggel nem is tartozik. A főeskü odaítélése ellen alperes semm. panaszt adott be, azzal indokolva, hogy alperes mint r. katholikus pap — plébános — eskületételre nem köteleztethetett, miután mind régibb törvényeink, mindaperr. 242 §-sa szelleme ío'ytán, állásánál fogva ment az eskütétel kötelezettségétől. A fent idézett ítéletben az eskületételrei kötelezettség azzal indokoitatott, mi kép Werb. I. R. 40 czime is csak a főpapoknak adott e tekintetben kiváltságot, hová a plébánosok nem sorolhatók; de azon törvényezikk is már érvényen kivül áll és perrendtartásunk szerint többé az | eskü le- vagy le nem tételére nézve kiváltság senki részére nem létezik. A Semmitőszék azt elvetette, „mert az eljáró bíróság az által, hogy panaszlónak az esküt megítélte — miután a római kath. lelkészek a perrend szerint az eskületételtől felmentve nincsenek, semm. pana?zra indokul szolgáló alaki sérelmet el nem követett." (1871. okt. 26. 11692 sz. a. A távolabbról hívott ügyvéd utazási költségei az ellenfél terhére meg nem Ítéletidők, ha a peres fél a bíróság székhelyén is találhatott ügyvédet képviseletére. A végrehajtató fél végrehajtásnál a kijelölési jogot szabadon gyakorolhatja akkor is, ha megítéli követelése a kezeinél létező kézi zálog által biztosítva lenne. Nem képez tehát semmiségi esetet, ha az árverés nem intéztetett előbb ily kézi zálogokra, hanem más. a végrehajtató által kijelölt ingósá gaira. Breitner József pesti lakos— Hevesmegyében dévaványai lakos Gyömörei Otilia ellen pert folytatván, alperes elmarasztaltatott s ellene a végrehajtás Pest város tszéke által elrendeltetett. Később folyamodott felperes a tszékhez, hogy a már elrendelt végrehajtás alperesnő ingóságaira s a D.-Ványai határban létez1) sajár elválasztott terményeire íoganatosittassék 241 írt. jár. erejéig. — Ez elrendeltetett s a kiküldött szbiró által f. év sept. 8-kán teljesíttetett is. Ez ellen alperes sem. panaszt adott be azon okból, mert felperes követelése fedezésére már előbb kézizálogul annak egy 500 frt értékű zongorát és 40 frtos zálogjegyet átadott, mit a percsomóban létező váltó hátán maga elismer és nyugtatott is. Ennélfogva előbb ezen kézi zálogok lettek volna elárverezendök, mielőtt Hevesmegyében létező ingóságaira vezettetnék a végrehajtás, továbbá mert a végrehajtás ünnepen — sept. 8-kán teljesíttetett, mi pedig törvényes szünidőt képez; — s végre mert Pesről hozatván ügy védet, ennek uti költségei megtérítésénél a végreh. költség 58 frt 36 kr állapíttatott meg — holott közelben elegendő ügyvédet találhatott képviselésére. A Semmitőszék a sem. panasz azon részének, mely a végrehajtási költségekre vonatkozik, helyt adott, s a felperesi ügyvéd utazási költsége fejében a költség jegyzék 3 ik pontjában felszámított 20 frtot megszüntette s ennek folytán a végreh. költségeket, 38 frt 36 krra leszállította — egyebekben pedig a sem. panaszt elvetette ; „mert a perr. 358 §. szsrint a kijelelési jogot <i I végrehajtás tárgyaira nézve a végrehajtató gyakorolván, | még akkor is, ha követelése már zálogilag biztosítva volna: — azon panaszpout, hogy a végrehajtás egyelőre felperes kezeinél állítólag létező tárgyakra lett volna intézendő, — alaptalan; „továbbá mert azon körülmény, hogy a foglalás panasz'ló vallásának ünnepén foganatosíttatott, sem. okul nem szolgálhat; „a megállapított költségekre nézve azonban a sem. panasznak helyt adni kellett, mert a végrehajtató fél képviselőt a végrehajtás foganatosítására megkeresett bíróság székhelyén is rendelhetvén: pesti ügyvédjének utazási költségei panaszló terhére felróhatók nem voltak" (1871. okt. 25 —1 1873 sz. a) 90*