Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 90. szám

358 örvénynél fogva, hanem még gyakrabban azon egyszerű | oknál fogva is, mivel az illető sokszor csak hónapok múlva értesül beadványa el késéséről, a mikor aztán, hacsak a levélboriték különös véletlenből az iratoknál meg nem őriztetik, a rövid határidő miatt, a semmiségi panasz sem használ. Legfőbb ítélőszék! döntvény. Blaháné ügyében. A szerződés megszegése esetére csak kötbér köttetvén ki, a jogsértett fél csak is ezen kötbér megfizetésének^ s nem a szerződés betöltésének is — követelésére jogosult. A szerződő feleken s igy szerződésen kivül álló harmadik személy — nem kötelezett s meg nem támadható, habár miatta s előnyére történt is a szerződésszegés. (Folytatás 8 vége.) Az e. bir. Ítélet ellen — mint emiitettük — mindkét alperes felebbezett. Blaháné részéről következő alapon : Mert 1-ör Az első A. szerződés megszegése mivel sem igazoltatott; a B. szerződés pedig csak 1871. sept. 16. lépne életbe, ez tehát még meg nem szegethetett apriüsben — szerződés betöltési keresetnek pedig csak akkor van helye, ha az illető nem tesz eleget annak idejében kötelezettségének. 2-or Igaz, hogy alperes D. levelében felmondott, de a debreczeni intendáns 3. számú leveleként azt rl nem fogadta — ezúton tehát nem akarta felbontani szerződését, s igy perreli megtámadtatására okot sem adott — tehát a kereset mint idö előtti leszállítandó lett volna. 3. Felperes nem igazolta, hogy e. r. alperes a pesti színházhoz szegődött. 4. A szerződésszegés inkább felperes részérói forog fenn, mert a szerződés 10 —12. pontjaiban alperes részére a tiszta jövedelem 10°/0 köttetett ki, mit az intendatura nem teljesített. Másodrendű alperes felebbezésóben azt fejtegeti, hogy a kereset halmozott, mert az egyszerre a debreczeni szinházzali szerződés érvényesítését s a pestinek, állítólag a két alperes közt kötött szerződésnek érvénytelenítését kéri; — továbbá idő előtti, mert Blaháné fennálló szerződéseit meg nem szegte; mert tényleg folyvást szerepel a színházban; s szerződési kötelezettségének mindekkorig tettlegesen s pontosan megfelelt. —Továbbá felperes semmivel sem igazolta az alperesek közti, de alperesek által folyvást t.igadott szerződés lételét. De ha alperesek közti szerződés léteznék is, felperes nem igazolta, hogy az a debreczeni szerződésnek időtartamára szólana. Végre a leiperes által idézett 9-ik Cur. döntvény jelen esetre nem alkalmazható, mert az bizonyos dolog, tárgy feletti szerződésről szól, míg a jelen perben bizonyos személyre és annak szellemi működésére vonatkozik. A személy elleni végrehajtás pedig nem létezvén, ha Blaháné szerződését megszegte volna is — az Ítélet s végrehajtás nem személye ellen, hanem csak a kikötött viuculum megfizetésére irányoztathatik. Ezen felebbezések folytán A kir. Ítélőtáblán Ítéltetett: „Az eljáró bíróságnak Ítélete megváltoztatván, felperes keresetével elutasittatik s a perköltségek kölcsönösen megszüntettefnek. „mert felperes keresetét az A. és B. alatti szerződéseknek felbontására irányzott — elsórendü alperesnek D. alatti felmondására alapítván, a nélkül, hogy a szerződésszegés tettleg bekövetkezett ténykörülményét a per során igazolta volna; „tekintve, hogy a szándék, illetőleg felmondás még tettleges szerződésszegésnek nem vehető; keresetével mint idó előttivel elutasítandó volt. A perköltségek a per körülményénél fogva kölcsönösen meg-züntettetnek.(1871. máj 25. — 14996. sz. a. Ezen Ítélet ellen felperes felebbezést adott be következő okokból : A tisztelt másodbiróság elismeri, hogy nekem jogom van Blaháné asszonyt — a nemzeti színházzal kötött szerződésének félretétele mellett — a debreczeni állandó színház irányában fenalló szerződésének betöltésére kötelezni; csupán azon formai hibát, nem érdem beli indokolást veti ellenem, hogy keresetemet ki-sé korán indítottam meg, midón Blaháné még nem lépett be tettleg a nemzeti színházhoz, ebbeli szándéka pedig még nem volt szerződésszegés, s igy keresetem mint idő előtti visszautasítandó volt. E feltevés nyilván alaptalan, mert ama distinctió, melyre alapitt <tott, a vi ágos, az el nem magyarázható, s következményeiben semminemű distinctiót nem tűrő tényállással szemben merő indokolhatlan hajszálhasogatás, — mert 1-ör hiszen Blaháné a D. alatti levélben nem felmondásátjelenti be nekem csupán, melynek hatálya még az elfogadástól vagy el nem fogadástól függ, hanem egyenesen kijelenti, hogy ő szerződését megrontja; 2 or Blaháné a per tárgyalásánál egész vakmerő nyíltsággal szemébe mondja a bírónak, hogy igaz, hogy azon A. és B. alatti szerződések őt kötelezik, de ő mégis azon szerződéseket megtartani, betölteni nem akarja, mert nem akarj a. 3 or A keresetlevélben e nem akarás indoka el van mondva, t. i. azon körülmény, hogy Blaháné az A. és B. alatti szerződések tényleges megszegésével 1871. maj 1-től kezdve a nemzeti színházhoz elszegődött; Blaháné e ténykörülményt a pertárgyalásnál egyenesen beismerte. 4-er Báró Orczy Bódog ur a nemzeti színház igazgatója, másodrendű alperes képviselője által, ugyané ténykörülményt, g még azt is, hogy mielőtt Blahánét szerződtette, ennek itteni lekötelezéséről tudósítva volt, hamisan (megfoghatatlan!!) megtagadta ugyan, de midőn saját hivatalos irata, — melyben a jó akaratú figyelmeztetést visszautasítja, melyben az általa Blahanéval már megkötött szerződésnek még a debreczeni színház sérelmével, még afennálló szerződés eltapodásával is érvényt követel, — ama hamis tagadással szemben kényszerűségből neki felmulattatott, szóról szóra elismerni csakugyan kénytelen vala. 5 ör De hiszen az elszerződés a kereset megindítása előtt hónapokkal, országosan ismert, uton útfelén beszélt, hírlapokban hirdetett esemény gyanánt valóságas notórius dolog volt; s midóu a panaszolt tisztelt másodbirósági Ítélet hozatott, Blahánénak mint szegődött tagnak a nemzeti színpadon aratott diadalairól, s ezen kitűnő acquisitio folytán B. Orczy igazgató dicsőítéséről minden ember, — ha nem az országban, de Pesten bizo-