Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 88. szám

351 eljárásra vonatkozik, s a keletkezte előtt már elévült jogokat újra fel nem élesztette; de ha a törvénynek viszS7,aható eró nem tulajdoníttatik, fel sem is éleszthette; „annálfogva a felperes által egyoldalulag s az alperes község hozzájárulása nélkül elkésetten kérelmezett tagosításnak, valamint hasonló tekintelek alá eső úrbéri viszonyokból származó kérdések rendezésének — hely adható nem volt." (1871. június 28. — 561. urb. sz. alatt.) A kir tábla Ítélete ellen mind felperes közbirtokos, mind alperes község felebbezéssel élt f. év aug. havában — az első az ügy érdemére, utóbbi a meg nem itélt perköltségekre vonatkozólag. Felperes felebbezése a visszautasított tagosisitási kérelemre vonatkozott, mert az idézett 26. §. az úrbéri pátens alaki és nem anyagi részéhez tartozik, minthogy az anyagi határozatok annak első szakában összpontositattak, s a törvényhozóról fel nem tehetni, — hogy rendszeres, külön szakokra osztott törvényben az anyagi s alaki szabályokat a felek s birák zavarba hozatalára — egyben összekeverje. Felebbezi azon részét is, mely a birtok szabályozási s egyéb úrbéri viszonyból eredő kérdések rendezését, megalapító, elsó'bírósági Ítéletet megváltoztatta; mivel az urb. pátens 26. 7. 9. 21. §§-ai ennek ellenkezőjét rendelik ; miért ha a tagositási kérelemnek hely nem adathatnék is, az első Ítéletnek a határ szabályozást stb. megengedő része még sem lenne megmásítható. Alperes erre adott é s z re v é t e I e i b e n ismételve fejtegeti, miszeriüt alaptalan, hogy a 26. §. az alaki s nem az anyagi joghoz tartoznék, mert különben nem lenne érhető, miért látta volna el a törvényhozó a pátens 1-ső és 2-ik szakát jelenlegi felirataikkal. — Felperesnek a birtok szabályozásra s egyéb kérdésekre vonatkozó kifogására megjegyzi, mikép mind a 26. §. értelme, mind a joggyakorlat azon nézetet alapította meg, hogy a tagosítás kitétel alatt, az úrbéri birtokviszonyok rendezése is értendő. A legf. ítélőszék következőleg itélt : „A pesti kir. itélő Tábla Ítélete felhozott indokaiból helybenhagyatik." (1871. okt. 24. — 403. sz. a.) Semmitőszéki döntvények. A csődperehbeni jogorvoslatokra nézve Erdélyben az oszt. csödr. 73. 91. 92. §§-ban hivatott oszt. perrend helyébe az 1868. perrend szabályai lépteh.Tehát itt is a per orvoslatok beadási határideje az 1868-ki perrend szerint határoztatik meg. Az, hogy az adós ellen megindított egyességi eljárás bíróilag nem lett megszüntetve, azt saját felperessége alatti felléphetés jogától meg nem foszthatta. Néhai Dávid Elek kereskedő hagyatéka ellen a csőd 1870. martius 28-án — 40. sz. a. elrendeltetett; és fiai : Dávid, Ignácz és Béni ugyanazon évben a csíkszeredai tszékhez kérvényt adtak be az iránt, hogy apjoknakazon kereskedése, mely Csikmartonfilván bizonyos Balányi Miklós kezén létezik, lefoglaltassék s a csődtömeghezcsatoltassék. Ennek folytán 1870. okt. 3-kán — 221. sz. a. kelt végzéssel az említett kereskedés DávidElek csődtömegéhez [tartozónak kimondatott, és a csikszéki törvényszék a csődrend. 41. §. értelmében megkerestetett a Csik-Martonfalván az u. n. G-alóics féle 145. sz. házban létező s néhai Dávid Elek czéges társa Balányi M. kezelése alatt levő kereskedésnek s arra vonatkozó keresk. könyveknek lefoglalása és leltározása végett. Ennek eszközlésbe vételével az 1870. okt. 8-kijkönyv szerint a kereskedésben Száva Lukács találtatott, ki mint állítólag az üzlet tulajdonosa a foglalás ellen óvást tett s ezzel a boltot elhagyta — s ezután az abban talált ingók ósszeirattak, megbecsülteitek s azután az ajtók bezárattak. Okt. 20-kán 233. sz. a. a tszék. által a tulajdoni igényt bejelentő Száva Lukács a csődrend. 73. §. alapján — igénykeresetének 15 nap alatti beadására felhivatott, — ki azt nov. 12-kén 249. sz. a. be is adta. A perügyelő az igazolás engedélyezése után, a tulajdoni igénykeresetet a perr. 327. és 344. §§. alapján elvettetni kérte, — mert az nem 8 nap, hanem egy hó eltelte után adatott be, — és mert felperes csőd alatt állván, mint ilyen örökvételeket és szerződéseket nem köthetett, de személyes kereshetőséggel nem is birhat. A válaszban tagadtatik, hogy az igény beadvány elkésett volna, mert beadására 15 napi határidő tüzetett ki, de a biztosítási végzés nem is kézbesittetett. A csőd iránti kifogás alaptalan, mert felperes csak egyességi eljárás alatt állt s ez is 1863. elején megszűnt. Különben az egyezkedési eljárás nem is zárja ki a későbbi tulajdon szerzést. — A viszonválaszban ismételve fejtegettetik, hogy az elkésés fenforog, mivel a törvény ebbeli rendeletét a határidőre nézve az azt kitűző végzés meg nem gyengítheti. Az egyességi eljárás pedig biróilag soha sem lett megszüntetve. Felperes tehát önkereshetési jogosultsággal nem bir. Az eljáró tszék mint csődbíróság 1871. január 13kán 273. sz. a. végzésével határozta, hogy igénylő Száva Lukács tulajdonjoga a Martonfalván 145. sz. a. kereskedéshez, mely 1870. okt. 3-kán 221. sz. a. határozattal Dávid Elek csődtömegéhez csatoltatott — elismertetik, említett kereskedés a bírói zár alól felmentetik, s mint a csődtömeghez nem tartozó vagyon, az összeírásból való kitörlése mellett, igénylő felperes tulajdonába visszahelyeztetik, — a perköltségek kölcsönösen megszüntettetvén. — Ezen végzés ellen mind felperes, mind a perügyelő felebbezéssel élt; — mire a marosvásárhelyi kir. tábla 1871. april 18-kán — 2214. sz. a. az e. bir. fentebbi végzését helybenhagyta; — m e r t az igénykereset mellé (CD.) és tárgyalási jegyzőkönyvhöz(M a,) mellékelt okmányok igazolják, hogy a kérdéses kereskedés felperes tulajdonába átadatott; s ahhoz Dávid Elek és czég társa semmi további jogot fenn nem tartott. A kérdéses bolt lezárolásaért való s felperes álral emelt kártérítési követelés fenntartása biróilag ki nem mondható; mert a lezárolásra felperes adott okot azáltal, hogy a visszavett bolt vételáráért alperes hagyaték ellen keresetet indított, s így saját birtokjogát kérdésessé tevén, a bíróság a csődvagyon biztosítására a szükséges lépéseket az ügy eldöntéséig megtenni köteles volt. — Hasonlóan alperes azon felebbezési kérelme sem volt tekintetbe vehető, hogy felperes csőd alatt állása miatt is keresetétói elmozdítandó; — mert habár a kiegyezkedés alatt áll hitelezői irányában, de Dávid Elekkel a visszavétel fenntartása melletti szerződést ugyanazon állásban kötötte,