Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 88. szám

352 a mely állásban a visszavétel megtörtént, s igy alperes ] képviselője léphetne fel " — (lv71. aug. 30. — 9736. ellen semmi praejudicium sem okoztatott felperes kere- I sz. a.) sete állal. Ezen végzés a perügyelőnek május 13-kán kézbesittetvén, az ellen június 14-kén sem. p a n a s z t adott be, következő okok alapján; — mert felperes csőd alá esvén, mint bukott szerződés kötési s a vagyona feletti egyébnemü rendelkezési joggal, tehát kereset indithatási joggal sem bir; továbbá a boltnak visszavásárlása esetén is az nem felperesnek, hanem a csődrend 61. §-a szerint a hitelezők közös vagyonát képezvén, — annak felperes tulajdonába való visszahelyezését elrendelni nem lehetett. Ezen semm. panasz f. év juuius 19-kén — 98. sz. a. kelt végzéssel, — miután az nem a perrend 298. § ban rendelt 8, — hanem csík 14 nap alatt adatott be, tehát mint elkésett, a perr. 282. §. értelmében hivatalból viszszautasittatott. Ez ellen a perügyelő ismét sem. panaszt adott be; — mert az Átm. rend. XIX. cz. 1. pontja szerint csődügyekben az előbbi eljárás tartatván fenn, ezen csődeljárás szerint a csődbiróság határozatai elleni perorvoslat 14 nap alatt beadható. A Semmitószék a semm. panasznak helyt adván, az eljáró törvényszéknek f. év jun. 19-kén — 98. sz. a. hozott végzését megsemmisítette, és az azon szám alatt beadott semm. panasz elfogadása mellett, a marosvásárhelyi kir. tábla által f. évi apr. 18. — 2214. sz. a. hozott végzés ellen emelt semm. panaszt elvetette; „na e r t az osztrák csődrendtartás 73. 91. 92. §§ ban a csődtömeg ellen indított perekre, és azokban felhasználható jogorvoslatokra nézve, a volt ideigl. perrend szabá« lyaira hivatkozván, — a megszüntetett perrendtartás helyébe pedig peres kérdésekben, az Átm. rend. XIX. czikkének végpontja és a XX. cz. szerint a polg. törv. rendt. szabályai lépvén hatályba, — tekintvé, hogy panaszló semm. panaszában azt is felhozta, hogy az igénylő felperes mint csőd alatt álló egyén önképviseletre jogosítva nincsen, s ekkép a perr. 297. §. 14. pontja alá vonható semmiségi panasz a perr. 298. §. b) pontjaszeriut szabályszerű időben adatott be — az eljáró tszék a sem. panaszt elkésés indokából szabálellenesen utasította vissza; — „ellenben a másodbirósági végzés ellen emelt sem. panasz elvetendő volt; mert panaszló 1871.évi jan. 13-án 273. sz. a. hozott érdemleges tszéki végzés ellen sem. panaszszal nem élt; oly szabálytalanságot pedig, mely a másodbirósági határozatnál közbejött volna, ki nem mutatott; továbbá „mert azon körülmény, hogy a felperes ellen annak idején megindított egyességi eljárás bíróilag meg nem szüntettetett, ugyanazt az alperesi csődtömeg ellen saját felperessége alatti felléphetési jogától meg nem fosztván, a perr. 297. §. 14. p. esete annál kevésbbé forog fen, mert az ezen pontra alapított sem. panaszszal különben is nem a panaszlójhanem az igénylő felperesnek netaláni törvényes Ugyanezen fent előadott — Dávid Elek —Száva Lukacs-féle ügyben,mint a fenti közlésben már említtetett, az eljáró tszék 1870. okt. 20-kán 233. sz. a. hozott végzéssel Száva Lukácsot tulajdoni igény keresetének 15 nap alatti beadására a csődrend 73. §, alapján felhívta. — Ezen végzés a marosvásárhelyi kir. tábla által megsemmisíttetett f. évi april 18-kán 2182. sz. végzésével azon indokból : mivel a csődbiróság szabályellenesen járt el, midőn Dávid Ignácz és Benjámin 1870. okt. 3-kán 221. sz. a. beadott kérvényük folytán, a nélkül, hogy a felett, a csődrend szabályai értelmében előbb a csődtömeg gondnokát, illetőleg a csődválasztmányt, és Száva Lukácsot mint érdekelt felet kihallgatta volna, — azonnal érdemleges intézkedést tett, — mely kihallgatások annál kevésbbé voltak mellőzhetők, mivel nem volt kimutatva, hogy a kérdéses kereskedés csődnyitáskor Dávid Elek hagyatékának tettleges birtokában lett volna; — azonban bárha ezek szerint az e. bir. végzés megsemmisíttetett is — az első bíróság még sem utasittatik uj eljárásra, mivel az fölöslegessé vált, miután az e. bir. 1870. jan. 13-kán 275. sz. a. kelt végzés, mely azon kereskedést Száva tulajdonának mondotta ki — a kir. tábla által helybenhagyatott (mint az előbbi közlésből látható). Ez ellen a perügyelő sem. panaszt adott be, de az, mivel a 298. §. ellenére nem 8, — hanem 14 nap alatt adatott be, hivatalból visszautasittatott, (1871. jun. 19. — 99. sz. a. végzéssel). Ezen visszautasító végzés ellen ismét sem. panaszszal élt, — mivel az Átm. rend. XIX. czikk l. pontja világosan kimondotta, hogy a csődügyekben hozott határozatok elleni perorvoslatok beadási határideje nem az uj perrend, — hanem az előbbi 1853-diki osztrák csődrend szerint határozandó meg, — ebben pedig a beadási határidő 14 nap. A Semmitószék e panaszt elvetette; „mert panaszló a kir. táblának a csődtömegre vonatkozó s ekkép érdemleges intézkedése ellen nem felebbezést, hanem sem. panaszt adván be, — ezen panasz pedig a perrend 297. §. 4 pontjára levén csak alapitható; „miután ezen panasz a 298. §. a) pontja értelmében 3, — illetőleg 8 nap alatt adandó be, — az eljáró tszék az által, hogy az időn tul beadott semm. panaszt visszautasította, — semmiséget nem követett el. „De különben is, miután az igényperben hozott végzés ellen közbevetett semmiségi panasz immár elvettetett, —- a semm. panasz tárgya megszűnt." (1871. sept. 6. — 9722. sz. a.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán 9. sz. a.