Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 88. szám

Pest, 1871. pénteken noYeinber 10. 88, szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : A zugirászat 3 közjegyzőség. — Legfelsőbb itélöszéki döntvény. — Semmitőszéki döntv. A zugirászat s közjegyzőség;. Számtalan volt a panasz, melyeket részint a megkárosított közönség, részint az ügyvédi kar,a zugi r ásza t megszüntetése iránt emelt. Sem a kormány, de még kevésbbé a hatóságaink és bíróságaink nem birtak elég erélylyel azt még csak lejebb is fokozni, annál kevésbbé kiirtani. Elnézték, eltűrték, hogy mindenki, ki néhány iskolát végzett s írni megtanult, szerződéseket készítsen, s ezzel a perlekedés magvát elszórja; elnézték s eltűrték telekkönyvi törvényszékeink, hogy alant álló hivatalnokaik formális consortiumot állítottak fel keblükben a saját hivatalaikhoz beterjesztendő', a legtöbb esetben nem is alkalmas, nyomtatott szerződések kiállítására s benyújtására; — elnézték, hogy az ez uton befolyt jövedelmekben a segédszemélyzet, — elkezdve a telekkönyvvezetőtói egész az utolsó napdijasig, — osztozzon s ebből következtetőleg a hozzájuk fordulók ügyei előbb referáltassanak. Ignorálták, hogy az ezzel foglalkozó hivatalnokok az illető megkeresőknek utasítást adtak, hivatalos titkokat felfödöztek, mig ellenben az ügyvédek által benyújtott beadványok háttérbe szoríttattak vagy az előadó kezéhez később juttattak, daczára a törvényszéki elnök könnyen kijátszható intézkedéseinek. — Eltűrték s elfogadták a falusi jegyzők s más szakavatatlanok által, — saját signaturájukkal ellátott, számtalan, de legtöbb esetben hiányosan benyújtott, de sőt épen azért, mert nem ügyvéd nyújtotta be, sok esetben elnézőleg elintézett kérvényeket, — s miután ezen visszaélés a végletekig ment, s a panaszok egymást érték, végre kellett ennek meggátolására egy expediensről gondoskodni. Igen alkalmasnak látszott ily expediensül a már egy izben nálunk gyakorlatban volt, de népszerűtlenné vált közjegyzőség ujjá alkotása. Egy alopathicus szert talált fel a kormány, s jogászaink tudós(r)abb része tapsolva üdvözölte az avult eszmét, azt hivén, hogy ezzel megmutatandja a magyar nemzet a külföld előtt, hogy ő a korral s a müveit nemzetekkel párhuzamosan halad a törvénykezési s törvényhozói téren. A közjegyzőség felállítását általában két indok teszi kívánatossá s szükségessé. 1- ör Hogy a szerződő feleknek biztos és olcsó alkalma legyen szerződéseik megkötésére, s ez által a szerződés kötésénél a csalárdságnak, károsításnak s tulcsigázottságnak eleje vétessék. 2- or Hogy a közjegyzők a bíróságok s hatóságok némely teendőit végezvén, ez által azoknak munkája kevesbedjék. | Lássuk, — váljon ezen két indok okvetlen szüksé| gessé teszi-e hazánkban a közjegyzőség élet1 beléptetését Ott, hol az ügyvédek száma a lakosság számához, a forgalom s pénzviszonyokhoz arányosítva meg van határozva, a hol a practicus ügyvéd nemcsak megélhet a perekből, de sőt pbysikai ideje sincs szerződések készítésére s kérvények beadására, ott még helyén lehet a különben az ügyvédi teendőkhöz tartozó működésnek ezen különváló ágazatához egy különálló hivatalt — a közjegyzőséget — felállítani, ott nem fogja érezni, nem fog fájni az ügyvédnek, ha hasonló képességgel biró, de talán kedvezőbben feltüntetett társainak egyike szabadalmat nyer arra, mire ő is kiképezte magát; de nálunk, a hol annyi az ügyvéd, hogy igy is kénytelen, más, állásával s hivatásával össze nem férő üzletekbe bocsátkozni, ezeket akarja a kormány kenyerétől megfosztani, s erővel, egy intelligens proletariátust nevelni? Nézetem szerint tehát egy mód volna a zugirászatot kiirtani, s a közjegyzői teendőket életbe léptetni, és ezzel a két ellentétet kiegyenlíteni, ha t.i. minden ügyvéd, az alábbi megszorítások és szabályok mellett a közjegyzői teendőkkel felruháztatnék. Hogy minden ügyvéd kivétel nélkül a közjegyzői teendőket elvégezni jogosítva legyen, szükséges előzőleg : 1 ür Hogy a kir. Curia az ügyvédi vizsgákat ne könnyen vegye, hanem a legnagyobb szigorral és kérlelhetetlenséggel effectuálja. 2- or Hogy az ügyvédjelölt becsületes és feddhetlen előéletéről kétségtelen bizc nyitványokat mutasson fel, sőt e részben a hatóság,mely nek kebelében magát letelepitni kívánja, s az ottani ügyvédi kamara, vagy ha az nincs, legalább 12 ügyvéd véleménye, sőt szükség esetében ajánlása is megkívántassák. 3- or Hogy minden ügyvéd, ki a közjegyzői teendőkkel foglalkozni kiván, az illető törvényszéknél, vagy annak elnökénél magát bejelenteni tartozzék, ki is annak nevét, lakását s egyéb megkívántató körülményeket egy e czélra készített lajstromba beiktassa. Ezen előintézkedések után megkivántassék : 4- er Hogy minden szerződvény vagy okmány, mely az ezzel foglalkozó ügyvéd irodájában készült, a mellett, hogy a rendes külkellékekkel bírjon, még az illető ügyvéd sajátkezű neve aláírásával és pecsétjével elláttassák. — 5- ör Hogy minden telekkönyvi beadványt a küllapon az ügyvéd ellenjegyezzen. 88