Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 85. szám

338 ményezettek ellen, mint volt az engedményezőnek, — az | átengedési szerződés által (1395. §.) továbbá, csak az engedményező és engedninyes kőzött keletkezik uj kötelezettség, s ennélfogva az adós és kezes jogai s kötelezettségei nem változnak, — végre mert az engedményezett adós vagy kezesnek (1396. §.) a követelés átruházása után is fennmarad joguk, a követelés ellenébeui kifogásaik előadására, s az 1398. és 1399. §§. szellemében a kezes az engedményestől is szabadulhat, ha a fizetési határidő lejártával, követelése behajtását az adós ellen nern szorgalmazta, s egyátalán, ha a tartozásnak, a főadós irányábani behajthatlanságát az engedményes hibája vagy mulasztása idézte elő. Ezeknek fejtegetése azonban jelen czikkem keretébe szorosan nem tartozván : egyedül azon véleménynek ujo lagos kifejezésére szorítkozom, hogy a t. czikkiró ur által érintett jogesetben, a telekkönyvi hatóságnak joga van, — sőt kötelessége is, — a kitörlést feltétlenül elrendelni. — Senimítőszéki döntvények. A zsellérház tartozékát képező faizási haszonvétel tulajdonjoga, tehát ingatlan vagyonra vonatkozó jog (perr. 18. $. i sö pontjaj érvényesítése iránti kereset a birtokbiróság hatásköréhez (18. §.J s mint ilyen a rendes eljárás alá tartozik. (92§J Az ilyen sommás úton el nem intézhető keresetek az egyes bíróság által, — ha hozzá intéztetnek, — hivatalból visszautasitandók. Semmiségi eset áll elő, ha a felebbviteli bíróság — felül vizsgálat utján., érdemileg ítél oly ügy felett, melyben az első bíróság ítélni nem rolt jogosítva. — Ez is hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez. Hohldampf Mária — Bakody Tódor és neje ellen a Lesch Györgytől s nejétől örökáron megvett bizonyos visegrádi zsellérház után járó faizási s legeltetési haszonvétel tulajdonjogának átadat ás a, 8 két évi jogtalanul élvezett haszonvétel megtérítése iránt Pest megye pilisi szo'gabirósága előtt sommás pert indított. A sommás bíróság 1871. jan. 11. kelt ítéletével felperest keresetével etutasitotta. A kir. tábla 1871. május 25. — 2796. sz. ítéletével az e. bir. Ítéletet helybenhagyta, oly hozzáadással, hogy felperesnek fennhagyatik a legeltetési s faizási haszonvételi jog vételárának visszafizetése iránt az eladó Lesch György s neje ellen keresetet érvényesíteni — következő indokokból: mert Lesch Gy. s neje felperesi tanuk kihallgatása, minthogy ők mint a kérdéses jog eladói, a per kimenetele által érdekelvék, s alperesek által kifogásoltattak, —az e. bíróság által helyesen mellőztetett, — mert a legeltetési s faizási haszonvételi jog a kérdéses zsellértelek elválaszthatlan tartozéka levén, az a zsellértelki állománytól elkülönítve nem adathatott el; — és minthogy felperes által felmutatott B. szerződés szerint alperesek a visegrádi 167. telekjegyzőkönyvben foglalt házat, udvart és kertet Lesch György s nejetői örökáron megvették s ezen zsellértelket tettleg birják, az ehhez tartozó legeltetési s faizási haszonvételi jog is — habárazt. előzőik felperesnek korábban adták el,csak őket illeti (1836. IV. t. cz. 9. §. V. cz. 4. 8. §§. VI. t. cz. 3. 4. §§. és 1852. nov. 29. pátens VII. oz. 2. pont s úrbéri pátens 2. §.) — s meit azon körülményből is, hogy a kérdéses haszonvétel a B. szerződésben fel nem említtetett, de a szerződésből ki sem záratott, csak az vélelmezendő, hogy alperesek a zsellértel kei, a törvény szerint ahhoz járó tartozékkal együtt vették meg, és felperes azon Lesch házastársak s alperesek közti jogviszonyra vonatkozható kifogást, hogy az emiitett haszonvétel a Lesch házastársak és alperesek közt létrejött adásvevési jogügyletnél alku tárgya nem volt, alperesek ellenében nem érvényesítheti, hanem az A. szerződés meghiúsulásából eredt kárának megtérítését csak Lesch Györgyön s nején keresheti; valamint ez utóbbiak az itteni alperesek ellenében, a menynyiben a fentebbi tőrvényi vélelem ellenkezőjét bizonyíthatnák, — esetleg csak is a vételár pótlását követelhetnék." — Ez ellen felperes ismét felebbczéssel élt. A legtöbb ítélőszék ez ügyet áttette a 404.§. alapján a Semmitőszékhez, hivatalból észlelt semmiségi esetet találván abban, hogy az első bíróság jelen ügyre nézve illetéktelennek mutatkozik, — s mégis eljárt s intézkedett. A Semmitőszék azt vizsgálat alá vévén, mindkét alsó bíróság Ítéletét az egész eljárással együtt megsemmisítette s felperest keresetével az illetékes birtokbirósághoz utasitotta; „mert a kereset első sorban ingatlan és igy telekkönyvi jószágtestet képező zsellérház tartozékának tulajdonjoga iránt indíttatván, az a perr. 18. § a szerint a birtokbiróság hatásköréhez, és mint ilyen kereset a 92. §-hoz képest a rendes eljárás alá tartozik; „IQ i n t hog y pedig ugyauezen §. szerint rendes eljárás alá tartozó keresetek sommás úton folyamatba nem tétethetnek, — az eljáró első bíróság s az ennek ítéletét helybenhagyó másodbiróság a perr. 297. §. 1. pontjába ütköző semmiséget követtek el, az által, hogy az első bíróság ezen keresetet, melyre nézve birói hatáskörrel nem bir, hivatalból vissza nem utasitotta; — a másodbiróság pedig az által, hogy érdemileg ítélt oly ügyben, melyben az elsőbiróság Ítélni jogositva nem volt; „a miért is a perr. 304. §-ához képest mindkét bíróság ítéletét az eljárással együtt hivatalból megsemmisíteni kellett." (1871. okt. 10. — 12,012. sz. a.) A büntető bíróságok közt előforduló illetékességi összeütközések elinlézére a Semmitőszék nincs hivatva. Az első fokú bünl. bíróságok közt fennforgó illetőségi vitás kérdések eldöntése a kir. tábla körébe tartozik. Temes megye közönségének f. év június 5-kén tartott bizottmányi gyűlésében felirat, illetőleg kérvény felterjesztése a Semmitőszékhez határoztatott, s eszközöltetett is (de ez csak f. év októb r hó 13-kán) az iránt, hogy miután a Lippa s Radna közti marosi hid leszakadása folytán keletkezett, büntető ügy birói illetékességére nézve Temes és Arad megye büntető törvényszékeik, közt illetőségi összeütközés keletkezett, — a Semmitőszék ezen vitái kérdést döntse el s ez ügyben a birói illetékességet alapítsa meg.