Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 85. szám

Pest, 1871. kedden október 31. 85. szám. Tizenharmadik évfolyam. TŐKVEWS/iKhl CSARNOK, Debreczcni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : A zálogjágróli lemondás kérdéséhez. —• Semmitüszéki döntv. — Jogirodalmi ismertetések. A zálogjogrőli lemondás kérdéséhez. P 6 k a Kálmán telekk. előadó úrtól (N.-Körösön). Könczöl József tszéki ülnök e szaklap f. évi 70. számában ily czim alatt : „Lemondhat-e a hitelező minden esetben s z e r z e 11 z á 1 og j o gá r ó 1 ?" közlött czikkére, illetőleg kérdésére vonatkozólag, bátor vagyok rövid észrevételeimet a t. jogi közönség Ítélete alá bocsátani. Előlegesen is kijelentve, hogy a czikkiró ur nézetét nem osztom. Szerény nézetem szerint — mit hatályban levő törvényeinkkel is támogatandók — a t. czikkiró ur által felhozott oly jogesetben, midőn a hitelező biztosításául, valamely adós- és kezes által jelzálogokul lekötött telekkönyvi birtoktestek közül, a bekebelezett vagy előjegyzett zálogjognak, csupán az adós tulajdonát képező jelzájogróli kitörlése, — a kezes tulajdonahoz tartozó jelzálogon fekvő zálogjognak fennhagyása mellett, azonban a szintén kötelezett kezes Írásbeli beleegyezésének mellőzésével, egy a hitelező által szabályszerüleg kiállított, s rendesen felszerelt kérvénynyel benyújtott, kitörlési engedély alapján — kérelmeztetik : az ez iránti kérelmet a telekkönyvi törvényszéknek visszautasítani nem lehet — s nem szabad. Mert igaz ugyan, hogy a t. czikkiró ur által is idézett oszt. átal. polg. törvénykönyv 1360. §-a szerint: „ha a hitelezőnek — a kezesség elvállalása előtt, vagy ennek alkalmával — a főadós vagy egy harmadik által zálog adatik : arra jogosítva nincs, hogy a kezes kárára a záloggal felhagyjon", — mindazáltal a telekkönyvi tszék ezen körülményt hivatalból tekintetbe nem veheti; mert eltekintve attól, hogy kielégítés által az egész követelés megszűnhetett, s a kezes birtokáróli kitörlés is, a törlési nyilatkozatba csak tévedésből nem foglaltatott, illetőleg engedélyeztetett, — vagy az adós, zálogjog alól feloldozott birtoka helyett, hasonértékü kézi zálogot, vagy egyéb (lehet, hogy más telekkönyvi törvényszék hatósága alá tartozó) birtoktestet jelölhetett ki uj biztosítékul, de e körülmény a törlési engedélyben — miután annak tárgyát ném képezi — nem foglaltatván, az adós birtokáróli törlés a kezes hátrányául nem szolgálhat. — Eltekintve továbbá attó', hogy az illető jelzálogos hitelező, adós és kezes között, bizonyos körülmények közbejöttével, utóbb oly jogviszony jöhetett létre, melynek folytán a kezes, az egész követelés kielégítésére ma^át kötelezte, s igy az egész tartozás erejéig, a zálogjog kizárólag az ő birtokát, mint egyedüli jelzálogot terhelheti — síb — : a telekkönyvi rendis 81. §. d) pontja értelmében, nielyszerint : „a nyilvánköm vi jog föltétlen kitörlésére a jogosított hitelezőnek abbeli nyilatkozata, | hogy ő a kitörlésbe beleegyezik — elegendő," — a te| lekkönyvi hatóságnak nem áll kötelességében s nincs is ; joga, a kitörlési kérelmet — a jogkövetkezmények | vélelmezése alapján — visszautasítani, hanem az idézelt §. rendeletéhez képest, a kitörlési engedély folytán — ha egyéb aggályok fenn nem forognak — a kezes által lekötött jelzálogon fekvő zálogjog épen hagyása mellett, a zálogjog kitörlésének bekebelezését, az adós birtokára nézve feltétlenül elrendelni. Az érintett 81. §. d) pontjában foglalt ama határozott kifejezés „föltétlen" nem hagy fenn tehát semmi kételyt, hogy a felhozott jogesetben, a kitörlési kérelemnek hely adandó-e vagy nem? Már azután, ha a kezes, e kitörlési cselekmény következtében — melynek folytán a jelzálogos hitelező követelésének egyedüli biztositékául az ő birtoka maradt lekötve, — egy p. o. ellene intézendő kielégítési végrehajtás által, az oszt. ptk. 1355. §-a szerint védett jogaiban magát sértve találná, joga van ugyan az általa kifizetett adóssági összeg megtérítését, az adós ellen, az illető bíróság előtt visszkereset utján érvényesítenie, sőt ha a teljesítés idejében, követelése behajtásánál, a hitelező adósa irányában késedelmes volt, (főleg ha a kezes, a hitelezőt adósa szorítására bíróilag megintette, s ez azt annak daczára is elmulasztotta), a kezes pedig e miatt kárt vallhatna : a hitelező ellen is érdemleges kifogással élhet, — melynek folytán kötelezettségének köteléke alól bíróilag is felmentethetik ; de e kérdés elbírálása (a kezes, főadós és hitelező között felmerült ujabbi jogviszony levén,) a telekkönyvi törvényszék hatáskörén kivül esvén, ennek a fentérintett §. rendelete folytán követendő eljárását fel nem függesztheti, nem gátolhatja. De az ily kitörlés, az érdekelt kezes tudtán és beleegyezésén kivül, a hitelező által csak kivételes esetben is engedélyeztetik; mivel a mi népünk jogi érzettel, elég tapintattal és tudatával bir annak, hogy a kezest rendszerint csak akkor lehet kereset alá fogni, s tehát biztosítékul adott birtokára végrehajtást is intézni, ha a főadós kötelezettségét nem teljesítheti, hogy továbbá a közvetlen adós birtokának zálogjog alóli felmentése, — az adósnak kezese irányában nem használhat, s ennélfogva az adósnak feloldozása hitelezőjének is kárára válhalik. Szerintem téves t. czikkiró urnák azon érvelése is, hogy „ha a hitelező követelését egy harmadiknak engedményezi : ezen jóhiszemű harmadik ellenében a károsodott kezes kifogásait már nem érvényesítheti," — mert az engedményes jogai, az engedményező' jogaival (oszt. ptk. 1394. §.) az átengedett köverelésre nézve ugyanazonosok levén, az engedményesnek nem lehet több j' tra az enged85